2021. június 1., kedd

Kissé olykor szopatós volt - Tavaszi összefoglaló

 Egy napot elkéstem a tavaszi összefoglalóval,ami így a nyár első napjára tolódik.Összejöttek az események a tavasz utolsó napjaira.A tavasz ha túrázásilag az összképet nézzük nem volt rossz,de mégis valahogy fura volt.Hogy kissé finoman fejezzem ki magam,enyhén szopatós volt,mert ott próbált minket megszívatni ahol csak tudott.Szerencsére csak ritkán sikerült neki.Előzetes terveinket nagyban befolyásolta a koronavírus harmadik hulláma és az ez miatt hozott kormányzati intézkedések,valamint a diszkriminatív oltásdiktatúra.Egy idő után fel is hagytunk az előzetes tervekkel,úgy voltunk vele,mindegy hova csak menjünk ahová lehet.Persze így is kerültek sorra olyan túrák amelyek a tervekben is benne szerepeltek,de volt ami elmaradt,volt ami spontán ötlet után született meg.Aztán nem volt elég bajunk a kormány idióta intézkedéseivel,még az időjárás is sokszor szopatósra fogta a dolgot.Ritka szeszélyes tavaszunk volt,kevés jó és túrázásra igazán alkalmas idővel.Mégis újra azt tudom mondani mint tavaly,hogy azért kihoztuk belőle amit lehetett.

Egy rész a szopatós tanösvényből

Nagylókon kezdtük a tavaszt.Egy ideje már szemeztem az itteni szép tájakkal,most március elején jött el az idő,hogy körbejárjuk az Iringó tanösvényt.Móni és Zoli jött el velem erre a túrára.A tájakkal semmi gond nem volt,az idő is kellemesnek volt mondható a kora tavaszi időpont ellenére.A tanösvény azonban igen szívatós volt.Először is nem voltak turistajelzések,az út nyomvonalát követtük,amelyről persze olykor eltévedtünk.Néha útba is igazítottak erre dolgozó emberek.Végül is némi szenvedés közepette,de megcsináltuk a kört.Mondom a táj szép volt,de a jelzések hiánya miatt nagy odafigyelést igényelt a túra.Végül is elvoltunk.

Manóval a Tassi zsilip hídján

Március közepére egy spontán eszünkbe jutó túrára került sor.Manóval és Zolival a közeli Tassra buszoztunk ki.Onnan pedig elmentünk a Tassi zsiliphez és a Csepel-sziget déli végpontjára.Én ugye visszatértem ide.Négy éve voltam itt,még Gergővel.Most Lórévig mentünk vissza.Helyenként azon az útvonalon amelyen Gergővel is jöttünk anno.Ez némileg szívet melengető érzés volt.Sok volt a betonos rész,bár nem volt rossz idő,élénk-erős szél fújt végig a túrán.A töltésen jövet értük el Lórévet,ott újra megnéztük a Zichy kápolnát,majd komppal mentünk vissza Adonyba.Nem ez volt a valaha volt legjobb túránk az tény,de itt is elvoltunk.

Március végére a Tolnai-hegyhátba tértünk vissza.Manó ötlete volt ez a túra.Boldogan mondtam igen,hiszen tudtam a Tolnai-hegyhát nem mindennapi szépségű dombság.Zolika jött még el velünk.Döbörközből inditottuk a túrát a dombság legdélibb részeit jártuk be.Csodás löszmélyutakon haladtunk a jelzések ráadásul kifogástalanok voltak!A végére ugyan maradt egy betonos szakasz,de Dombóváron a Kis-Konda patak völgyében kipihentük magunkat.A tavasz talán legjobb túrája volt.Viszonylag jó időnk is volt,itt-ott ugyan erős széllel.

Zoli és Manó a Tolnai-hegyhátban

Április első túrájára is az erős szél volt a jellemző.Ösküre a Bakony peremvidékére érkeztünk.Ide eljött Zolika,Manó és a Tizedes barátom is.Pazar szépségű tájakon mentünk Pétfürdőig,majd onnan már a kevésbé szép Cseri parkerdőn át Várpalotára.Jó buli volt és szép túra,de az erős szél miatt nem maradéktalanul élvezhető.

Rá egy hétre Zolival érkeztünk Budapestre.Egy régi túratervet valósítottam meg.Ezt a túrát már Gergővel is tervezgettünk régebben,majd Timivel egykori exem unokatesójával és Julcsival egy másik volt exemmel is.Ám sosem sikerült eddig megvalósítani,de most belevágtam,ha már évek óta húzódott ennek a túrának a terve,nem akartam,hogy végleg elvesszen.Nem bántuk meg.A tavasz folyamán most először volt maradéktalanul jó az idő.Az óbudai katonai amfiteátrumból induló túrának már az első 400 méterét is másfél óra alatt tettük meg annyi látnivaló akadt.A túra a későbbiekben sem hazudtolta meg önmagát,hiszen rendkivül látványos és élvezhető volt,kevés igazán nehéz szakasszal.Akár ez is esélyes lehet a tavasz,de lehet az év legjobb túrája címre.

Tizedes,Manó és én Öskün

Ez már az Árpád-kilátó a másik túráról

Hirtelen ötlettől vezérelve valósítottam meg újra a Három falu túráját.Zolika kísért el erre az Adonyból induló bulira.Mivel a túra 90%-ban megegyezett azzal amit négy éve Gergővel is megcsináltunk,így elég érzelmesre sikeredett számomra.Nem volt igazán jó az idő április második felére ugorva,még kiskabát is kellett.Ettől függetlenül jól elvoltunk.Hogy javarészt ugyanazon az útvonalon mentünk mint négy éve Gergővel,egyfelől nyugtató volt,másfelől szívszakadós.A körhintánál Besnyőn ahol Gergő játszott négy éve,éreztem azt,hogy megszakad a szívem... ám ekkor éreztem Gergő túlvilági érintését,amit csak olyanok érthetnek meg akik elvesztették már a gyermeküket,vagy akik jártasak legalább kicsit a spirituális dolgokban.

A bűvős körhintában Besnyőn

Némi túraszünet állt be április végére,így jobb híján egyedül kisétáltam a helyi erdei gépparkba.A helyet számtalan túránk érintette a múltban és csináltunk is itt filmet Gergővel.Ám az akkori technikánk itt valahogy csődöt mondott és nem sikerült a film.Megfogadtuk Gergővel,hogy egyszer majd visszajövünk,direkt csak azért,hogy a filmet megcsináljuk.Hiába nem volt ez messze,sosem került rá sor...Gergő elment,de nekem megmaradt a szívemben ez is.Így mivel most más nem volt,kijöttem és megcsináltam az elmaradt filmet itt.Ezen a kis túrán amúgy rendkivül jó volt az idő.

Az erdei géppark Dunaújvárosban

A május a repcetúrával kezdtük.Ahogy tavaly,most sem sikerült maradéktalanul jóra a repcetúra...igaz teljesen más okból mint egy évvel korábban.Zolival érkeztem Pálhalmára,innen terveztünk egy 15km körüli kört menni hiszen tudtam erre nagyon sok a repce.Az idő ha nem is volt maradéktalanul jó,azért akadtak élvezhető szakaszai.Ám a túrán megtámadtak minket a Csiprik-rétre kitelepített méhek... és nem is ott a réten.Hanem már visszafelé a réttől jó 200-250 méternyire.Vagy féltucat méh kergetett engem és Zolikát is.Most ő jött ki belőle jobban,hiszen sérülés nélkül megúszta.Engem azonban kettő is megcsípett.Ráadásul az itt készült film sem sikerült.Új beállításokkal próbálkoztam a kameránál,ami csak rosszabb eredményt hozott... A méhtámadás elérte azt,hogy fontolóra vegyük,hogy felhagyjunk-e a repcetúrás hagyományainkkal a jövőben.Jövőre majd eldöntsük.

Itt még a bajok előtt a repcésben

Egy a tervekben is szereplő túrára került sor május közepe tájékán.Az Essegvárhoz jöttünk.A Veszprémből induló túrára Zoli és Manó kísért el.Ha nem is 100%-ban,de tűrhető időnk volt.Rendkivül szép tájakon haladtunk keresztül,de a tervezett három kilátó közül csak egyhez jutottunk el.A maradék kettő közül az egyiket lebontották,a másikhoz meg már nem volt idő felmenni.Az Essegvár nagyon szép volt,ezt megérte megnézni.Na és elöször idén,túra végén tudtunk enni és sörözni is.Egy Bándi étterem teraszán szerencsére leszarták az oltásdiktatúrát és udvariasan kiszolgáltak minket.Jó buli volt ez a túra is.

Zolival az Essegvárnál

A Szekszárdi-dombsági túrával fejeztük be a tavaszt,amit a rossz időjárás miatt egy héttel elkellett szalasztanunk.Zolival érkeztünk Bonyhádra,ahonnan egy körtúrát akartunk tenni.Azonban csak a kör 75%-ig jutottunk el.Itt-ott eltévedtünk,máshol pedig az út volt járhatatlan.Azonban így is kellemes volt a rendkívüli szépségű tájakat érintő túra.Jó időnk volt és most először fáradtam el igazán a tavasz folyamán egy túrán.

Hát ezek voltak a 2021-es tavaszi túrák dióhéjban.Természetesen mindegyikről van részletes krónika a blogban.A tavaszt illetően vannak hiányérzeteink és rendkívül dühösek vagyunk a megkülömböztetések miatt,de a  kedvünket és ami fő az élményeinket nem tudták elvenni!

Nézzük a tavaszt számokban:

A Mária kilátó a tavasz utolsó túráján

A tavasz folyamán (márc 1. - máj.31.) tíz túránk volt.Nagyjából a megtett össztávot 170 km-nek saccolom.Tehát átlag kb.17 km-esek voltak a túráink.Két hegységben jártunk háromszor.Két dombságban kétszer.Egyszer voltunk a Csepel-szigeten,háromszor a Mezőföldön és egy helyi túrám volt Dunaújvárosban.Nem voltunk túl magasan egyszer sem.A legmagasabb pont amit érintettünk a Budai-hegységben a Mátyás-hegy csúcsán volt,de ez is alig emelkedett 300 méter fölé.

Mind a tíz túrán csak én vettem részt.Zoli kilencszer jött el velem.Manó négyszer,a Tizedes és a Móni pedig egyszer-egyszer.Egyetlen túrán voltunk négyen.Négy túrán pedig hárman.Ketten Zolival szintén négy alakalom akadt és volt egy túrám egymagamban is.Meccstúráink a koronavírus és az oltásdiktatúra miatt nem voltak...

Ez volt tehát az idei tavasz,következő bejegyzésemben meg jövök a nyári elképzelésekkel.

A tavasz filmjei:










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése