Igazából más volt betervezve mára,de aktuális túratársamat és engem is elkapott valami nyavaja,így a mára tervezett Budai-hegységi túra elmaradt,vagyis csak halasztódik.Én sem vagyok a legjobb állapotban,de számomra mondhatni kell a kimozdulás,mert a munkahelyi légkör annyira lehúz,hogy azt a természetjárással tudom kompenzálni.Így úgy gondoltam megnézzük az Adonyi-szigeti hóvirágokat,amelyekről odákat zengenek akik már látták.Terveztük ezt is már évekkel ezelőtt is Gergővel,de ez nem jött össze.Most elindultam,újra Gergő nyomában,hiszen itt volt az utolsó előtti túránk is vele 2018 októberében.Éjszakás műszak után voltam,nem éreztem magam jól,így nem siettem el az indulást.Fél tízkor indultunk a dunaújvárosi buszpályaudvarról Zolival és Mónival karöltve.
Az ikonikus Adonyi-öböl |
Adony nincs messze,így tízre már ott is voltunk,a sziget pedig közel van az adonyi fő buszmegállótól.Gyönyörü napsütéses idő köszöntött ránk és kezdett meleg is lenni.Túráim során a szigeten elöször mindig a déli csücsökbe mentünk el,most úgy gondoltam szakítok a hagyományokkal és a szigetre bevezető úton megyünk annak végéig.A már ikonikussá vált Adonyi-öböl mentén hatoltunk be a szigetre.Már az első métereken szembe köszöntek a hóvirágok.Valóban nagyon sok volt és persze igen szépek voltak.A szigeten nincsen amúgy jelzéssel ellátott út,Gergővel anno mi kicsit el is kavarodtunk,igaz akkor jártunk erre elöször.Most nem keveredtünk el.Egy ösvény vezetett be az útról a sűrűbe.
Mindenfelé hóvirágok voltak!
Hóvirág-sziget |
Sajnos a telefonom fotós képességei kevesek ahhoz,hogy ezt a sok csodát vissza tudják adni.Szép volt az erdő a sok-sok nyíló hóvirágok százaival.Akkor még nem tudtam,hogy lényegébe ez az egy hely lesz az egész szigeten ahol beljebb tudunk menni a sűrűbe.Sajnos mindenhol máshol olyan sűrű volt minden,leszakadt ágakkal,kidőlt fákkal,bokrokkal,hogy sehol sem tudtunk aztán beljebb menni.Így vagy úgy,ezért az élményért már megérte kijönni ide.Közben elértük a sziget keleti partját ahol azt a hangulatos erdei pihenőt találtuk meg ahol annak idején Gergővel is megpihentünk.Úgy döntöttünk itt elfogyasztjuk az uzsonnánkat.
Hangulatos szigeti pihenő |
Lelülve megpihenve már egyből nem tűnt olyan jónak az idő.Nem is ültünk sokáig,állva mozogva fejeztük be a lakomát.Ez után lementünk teljesen a Dunához.Szép volt mint mindig.Innen viszont nem vezetett tovább út,kissé visszafelé kellett jönnünk.Nem sokára volt egy leágazás észak felé.Arra mentünk akkor rég a 2018-as őszi finálés túrán is Gergővel...Az út mentén mindkét oldalt hóvirágok százai vigyorogtak ránk..Csodálatos volt!Láttuk benn a sűrűben is akadt nem is száz,hanem ezer számra,ám az előbb emlitett okok miatt nem lehetett beljebb menni.Az út meg az autók okozta keréknyomoktól sáros volt.Miért jöhetnek be ide autók???
Hóvirágok,sajna a telefonom nem igazán birkózott meg velük. |
Arra mentünk amerre egykor Gergővel.Most nem tévedtem el,igaz sok helyen erdőírtás volt sajnos itt is,könnyebb volt tájékozodni.Még a februári kopaszságban is lenyögöző volt a sziget szépsége.Hozzá kell tennem,a Rácalmási-szigettel nem tud vetekedni,azért az szebb.Nem sokára elértük azt a vadászlest ahova Gergő a 18-as finálékor felmászott.Természetesen a nyomába eredtem,most én is felmásztam.Ekkor éreztem a túlvilági simogatását a hátamon,tehát ott volt velem!Ennek örültem.Kicsit megpihentem odafenn,a fiamra gondoltam...a többiek lenn maradtak.Lemászva folytattuk az utat.
A vadászlesben |
Kiértünk a sziget egyik másik ugymondd fő útjára.Gergővel itt 18-ban egyenesen mentünk tovább át a dzsungelen.Most követtük az utat délnek.Erre meg 16 májusában mentünk amikor elöször jártunk itt.Tehát végig Gergő nyomában mentem most is.Erre is volt hóvirág a sűrűben,de már nem olyan sok.Az út erre is itt-ott sáros volt.Most sem értettem miért jöhet be ide autó....Zolika szóval tartott minket,a szokásos szó fosása volt,így ha akartunk sem tudtunk volna unatkozni.Közben egy ponton az erdőben a fák veszélyes szögben megvoltak dőlve.Mi lehetett ennek az oka?Tán a gyenge talaj?A fák öregsége?Elég durvának tűnt...esélyes,hogy ezt az erdőt is majd kivágják.Elértük közben azt a pontot ahol bejöttünk a szigetre.Tehát egy kör levolt tudva.
Út a déli részen |
Mivel nem mentünk sokat,javasoltam akkor menjünk le mégis a sziget déli végébe.Benne voltak a többiek is.Itt is voltak szigeti pihenők,az elsőnél megettük a maradék kajánkat,azt indultunk tovább.A csodás adonyi-öbölnek ezúttal a szigeti partja mentén mentünk.Pár méter után feltűnt egy pottyantós.Hát itt szokás szerint elkezdtünk ökörködni,ahogy mindig is szoktuk ha pottyantós tűnik fel túránk során.Reméltem Gergő látja odaátról és velünk nevet ő is...
Két Zoli és egy pottyantós |
Az út itt régen egy kis csapás volt csupán,mostanra viszont alaposan megszélesítették.Rengeteg horgász volt erre,viszont örvendetes volt,hogy szemét szinte semmi.Ez a múltheti gödöllői túra után szinte felüdülésnek hatott.Jól járható volt teljesen a déli végig.Viszont a közelmúltban áradt a Duna,így a déli csücsökben sáros volt a talaj a visszahúzodó víz után.A többiek egy pont után nem mertek tovább jönni,én viszont kimentem a déli végpontra ahogy egykor örök túratársammal is Gergővel...
Visszafordulva a többiek csak néztek rám,mint borjú az új kapura.
Visszanézve Móni csodálkozik... |
Zoli megtalálta a csúzliját |
Hóvirág erre már nem volt.Visszasétáltunk a töltésig.Ott tudtunk lejönni a szigetről.Nem mehettünk egetverően sokat.Jóindulattal is ha 6km megvolt.Amire kiváncsiak voltunk azt láttuk,viszont sajnálatos volt,hogy a sűrűbe csak egy ponton tudtunk bemenni.Mindegy szép volt és jó volt.Egy könnyed szombati túrának főleg az én állapotomban most nagyon is elment.Visszamentünk a városba (Adony) és még elnéztünk a Central-parkba,amit persze csak én hívok így.Egy szép kis park a város közepén ahol szintén Gergővel jártam utoljára.Fura volt,mert sokkal nagyobbra emlékeztem.Itt pihentünk kicsit aztán elmentünk a buszhoz és fél négyre már itthon is voltunk.Ez volt tehát a hóvirág túra.
Visszafelé... |
Úgy tűnik,hogy kétévente minden páros évben jutok el tehát az Adonyi-szigetre.Ha megérem akkor 22-ben jövök újra,Keresek majd rá alkalmat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése