Sorozatom következő várát éppen a legutóbbi túránk során (e sorok írásakor) érintettük és hát nem mondhatni,hogy sok megmaradt belőle,sőt mondhatni semmi.Ám ennek is megvan a maga története és itt jártunkkor azért nehéz volt elképzelni,hogy itt valaha bármiféle vár állhatott.
A bolondvár részint őskori, részint népvándorláskori földvárak maradványainak mai népies neve. Ezek a várak rendesen kör- vagy tojásdad idomú kisebb halmot képeznek sáncolás nyomaival; a sáncolás egyszerű, kettős, sőt hármas is, s néha magát a földvárat is két részre osztja. A „Bolondvár” név különösen Fejér vármegyében van elterjedve, így nevezik többek között az adonyi,a belsőbárándi, az ercsi és a mezőfalvi földvárakat. A bolondvárak más népies elnevezése például: ebvár, leányvár, kupavár, pogányvár, tündérvár, szöszvár, gémvár.
Mindössze ennyi maradt a várból,maga a domb |
Alanyunkat a mezőfalvi Bolondvárat Mezőfalvától 2 km-re délre a zöld jelzésű turistaút mellett találjuk meg a mezőfalvi vasútállomástól pedig nagyjából 1 km-re északra.Bár elérhető autóval (földúton) erősen ajánlott a gyalogszerrel való megközelítés,vagy esetleg a kerékpáros.Számolni kell vele,hogy a dombon magas a fű ez pedig kullancsveszéllyel járhat.Mi legutóbb tíz kullancsot szedtünk itt össze,így minden erre járót fokozott figyelemre intünk!Ezek után nézzük át mi tudható még a várról.
Maga a Bolondvár egy 130 tszf.magasságú dombon helyezkedik el,amely a szántóföldek közül kiemelkedik és távolról is jól látható.
A központoi ovális terület nagysága 25x60 méter.Ezt mintegy négy méterrel mélyebben a délkeleti oldal kivételével egy terasz veszi körbe 30 méter szélességben.A terasz nyugat felől,kb.5-6 méterrel,kelet felől pedig 2-3 méterrel emelkedik ki a legelő területéből.Utóbbi oldalon a szántóföld elérte a vár szélét,így itt az eredeti állapotokat nem ismerjük.A vár területének csak egy elenyészően kis részét szántják,a többi része fűves.Ugyancsak legelő az erődítéstől nyugatra elterülő területrész is.A vár északi részén a teraszban egy mély,kb. 8-10 méter széles bemélyedés figyelhető meg,melyet a 20.század második felében ástak bele,funkciója birkahodály volt.Ezen kivül a vár területét nagyon sok gödör - korábbi gabonásverem és II.világháborús lövészárok - szabdalja szét,amelyek megnehezítik az áttekíntést és a mérést.Mivel ezek későbbi beásások,nem a várhoz tartoznak a térképen sem jelölik.
A vár makettje,amely a mezőfalvi önkormányzat épületében látható (legalábbis úgy tudom) |
Az erődítést elsőként Pesty Frigyes helynévtára emliti: "Bolondvár egy emelkedettebb hely.A török és tatárfutáskor keletkezett,két földsánc veszi körbe.Ez előtt (1860-as évek) 50 évvel magtár hiányában az elöljáróság e halom tetején számos búzavermet ásatott,amely alkalommal temérdek embercsontot,törött kardot,szuronyokat és sarkantyúkat találtak.E vermek később behányattak."
Fitz Jenő 1952-ben próbaásatást végzett a domb nyugati oldalán,ahonnan három sír került elő.amelyek az ásató szerint valószínűleg a 10-13.századból származnak.Az 1960-as évek második felében egy középső bronzkori bronzfokos és egy bronztőr töredéke került be innen a dunaújvárosi múzeumba.Miklós Gergely a területről nagyszámú bronzkori kerámiát gyűjtött.A helyiek elmondása szerint csiszolt kőbalta és római érme is került elő a erődítés közeléből.
Ilyennek láttuk legutóbb |
A vár felmérését Terei György 1997-ben készítette el.A felmérést megelőző terepbejárás során azonban korhatározó jellegű felszíni lelet nem került elő.A jelenleg rendelkezésre álló adatokból a vár építési idejére következtetni nem lehet.Az eddig előkerült leletek alapján a terület hosszú ideig,az őskortól a középkorig használatban volt.Az erődítés igen nagy métere miatt elképzelhető,hogy a Bolondvár őskori,közelebbről bronzkori erődtett település volt,amelyet a későbbi korokban is használtak,az Árpád korban pedig itt temető lehetett.
A várnál mi három alkalommal jártunk.Először 2017 nyarán még Gergővel,majd 2022 karácsonyán Zolikával.Harmadszor pedig nem rég 2024 februárjában szintén Zolikával.Bőven benne van a pakliban,hogy járunk majd még erre.A kullancsokról még annyit,hogy első két alkalommal nem találtunk,viszont a harmadik itt jártunkkor mint írtam tízet szedtünk le magunkról.
Most már van némi fogalmunk róla,mi lehetett itt! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése