Szentgáli Tiszafás

 Alighanem ma került volna sor a szentgáli Tiszafás felkeresésére,nagyjából ekkorra terveztük ezt a túrát.Ám Móni betegsége keresztülhúzta a számításainkat.A túra halasztódik tehát,lehet egy évet is majd.De ha már itt tartunk ismerkedjünk meg hazánk eme párját ritkitó érdekességével a Tiszafással.Jártunk már igen közel hozzá,mégpedig idén májusban az Essegvári túrát amikor is csupán néhány méterrel haladtunk el alatta...Hát reméljük sikerül majd az ide tervezett túra is előbb-utóbb...

A Tiszafásról még nincsenek saját képeim,de talán majd egy szép napon...(képek forrása:Balaton Felvidéki Nemzeti park)

Szentgál község határában országos ritkaságot rejt az erdő. A hűvös, párás klímát igénylő, árnytűrő tiszafa (Taxus baccata) a bükk fafajjal együtt az északi kitettségű erdőkben tenyészik. A Miklós Pál-hegy és a Balogszeg hazánk őshonos előfordulási helyei a tiszafának, amely valójában az elegyes és a bükkös erdők bokorszintjében található. Legjelentősebb állományai azonban a terület sajátos erdőtársulásában, a bakonyi tiszafás bükkösben találhatóak. A tiszafa tű-lomb avarelegye miatt itt a talaj pH-értéke mérsékelten savas. A kialakult talajviszonyok a bükk számára nem optimálisak, ezért konkurensként megjelenik a tiszafa. Elterjedése, növekedése ebben a társulásban éri el az optimumot és a bükkállomány alatt a második szinten záródik. A TT-ben a tiszafa állománya több ezer egyedre tehető.

A területen található társulások a tiszafán kívül számos védett növénynek nyújtanak élőhelyet. Ezek közül néhányat említenénk: kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), bíboros kosbor (Orchis purpurea), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), kardos madársisak (Cephalanthera longifolia), pirítógyökér (Tamus communis), farkasboroszlán (Daphne mezereum), babérboroszlán (Daphne laureola), bozontos csukóka (Scutellaria columnae).

Állatvilágából említést érdemelnek a madarak, melyek középhegységi erdeinkre jellemző fajainak számos egyedével találkozhatunk a területen, pl.: fekete harkály (Dryocopus martius), zöld küllő (Picus viridis), csuszka (Sitta europaea), erdei pinty (Fringilla coelebs). Ezenkívül, számos lepke illetve rovarfajjal találkozhat az erdőt járó látogató.

A Tiszafás

A TT 1951-ben került természetvédelmi oltalom alá, megőrizve a fenti értékeket.

A TT megközelítése és megtekintése egyaránt gyalogosan lehetséges. Jó állapotú és kellemes vonalvezetésű bejáró ösvény tárja fel a védett természetvédelmi területet. Érdemes ellátogatni a TT-től nyugatra található Szentgáli-kőlik barlanghoz, amely barlangi kalandtúra keretében látogatható

Bár a leírások szentgáli Tiszafásként emlegetik és maga Szentgál is a közelben van,én mégis úgy gondolom,hogy Bándról sokkal jobban elérhető ez a hely és közelebb is van.Persze lehet ezt kombinálni,akár a elmenni Szentgálra vagy onnan jönni.

Jövünk majd!

Ennyi dióhéjban.Sajnos a kényszerszünet miatt most elmaradt ez a túra,de amint lehet eljövünk majd ide.Hozzáteszem az ősz a legideálisabb ennek a helynek a felkeresésére és a tél viszont nem igazán alkalmas rá.Szóval én személy szerint ősszel szeretném,ezért is mondom,hogy lehet egy évet is halasztódik...