Új sorozatomban a kedvenc kilátóinkkal kapcsolatos élményeink elevenednek fel és ahol természetesen bemutatom eme nagyszerű építményeket.Túrázásaim lassan negyven éve alatt számtalan kilátóban jártam,majd jártunk Gergővel együtt is.Mindig is imádtuk ezeket a csodákat,ha utunkba került egy sosem hagytuk ki,de voltak olyan túrák amelyeknek kifejezett célja volt egy-egy kilátó.
Bár a Pilis csúcsán található Boldog Özséb kilátóról már részletesen is volt szó ebben a blogban,de természetesen nem hiányozhat ebből a sorozatból sem.Így a júniusi részben ezzel ismerkedünk meg.
A Dunántúli középhegység legmagasabb pontján áll a kilátó |
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.
A kilátóból egészen fenetikus százszázalékos körpanorámás kilátás tárul a vándor szeme elé.A legnagyobb élményt adó kilátó ez amin valaha is jártam.Odafentről tiszta időben akár hét(!) hegység legmagasabb csúcsát is láthatjuk.Sőt elnézhetünk egészen a Mátráig,sőt az alacsony Tátráig is!Jól látható sokminden 30-40km-es körzetben,tiszta időben akár 60-70km-re is ellátni innen!Mindenképp megér egy kirándulást!
Kilátó a fák ölelésében |
A kilátó Boldog Özséb esztergomi kanonokról kapta nevét, aki a 13. században, a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. Özséb 1246-ban hat társával együtt elvonult a mai Klastrompuszta és Pilisszentlélek térségébe, ahol barlangokban és az erdőkben remetéskedett. A Pilisben a legtöbb középkori kolostor a Magyar Pálos Rendé volt, a szervezet alapítása részben ehhez a helyszínhez kötődik. A kolostorok romjainak egy részét ma is fellelhetjük. Később a térségben felépítették a Santa Crux vagyis a Szent Kereszt vagy Keresztúr nevű monostorukat. A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével 1308-ig kellett várni, mikor is V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életvitelt. Templomaik, kápolnáik, barlangfülkéik, halastavaik szinte valamennyi pálos kolostor helyszínén fellelhetőek.
A bejárat |
A kilátóhoz legkönnyebben a Két-Bükkfa-nyereg parkolójától juthattok fel gyalogosan, vagy akár kerékpárral. Szinte végig aszfaltút visz fel. Aki szeretné a szilárd burkolatot elkerülni, és többet gyalogolni, az Pilisszentkeresztről vagy Pilisszántóról is nekivághat a P, Z, Z▲ jelzéseket követve.A torony kilátószintje teljesen fedett, a feljutás sem rémisztheti el a tériszonyos kirándulókat sem, mert a borovi fenyőből kialakított sűrű burkolat és a csúszásmentes lépcsőfokok biztonságosak.
Gergő a kilátón 2018 kora őszén |
Télen könnyen előfordulhat az is, hogy míg odalent minden ködbe burkolódzik, a kilátó ragyogó napsütéssel fogad titeket. Ilyenkor a panoráma egyedivé válik. A hullámzó felhőpaplanból kibukkanó hegycsúcsok látványa életreszóló élménnyel ajándékozza meg a jó időben, jó helyre tévedt természetjárókat. Érdemes egyébként este, sötétedés után is felkaptatni a hegyre, hiszen a tömegközlekedéssel és autóval is elérhető Kétbükkfa-nyeregtől jól követhető betonút tart a tetőre. Az éjjeli caplatást a főváros fénytengere és az elővárosok haloványabb csillogása koronázza meg.
Jómagam a kilátón szintén 2018 kora őszén |
A tetőn egykori rakétabázis betontorzója látható. A lapos hegyhátról jó időjárás esetén kiválóan szemmel tartható volt a főváros légtere. A katonai objektum a '80-as évek elejére készült el (két közeli társa követte az Urak asztalán és a Lom-hegyen). A titokban tartott bázison kb. 40 katona szolgált, mígnem 1996-ban végleg bezárták.
Gergőa katonai bázís tetején,háttérben a kilátóval |
Túrázásaim történetében egyszer sikerült ide eljutnom,2018 szeptemberében tettünk ide a brutálisan jó túrát Gergővel.Óriási élmény volt a kilátó és valóban ha az élményt nézem amit egy kilátó adhat,akkor ez az élmezőnyben van az ország kilátói között.
Gergő ekkor és itt járt életében a legmagasabban.A 756 méteres Pilis volt a legmagasabb pont amelyen valaha is járt.Ám az élményeket nem magasságokban mérik!Sajnos Gergő távozásával nem igazán van ide kivel újra eljönnöm.Egyrészt nehéz túra vezet ide,másrészt jelenlegi túratársaim nem éppen a kilátókért rajonganak.Így kevés az esély rá,hogy valaha is eljövök még ide,de ugye megtanultam,hogy soha se mondd,hogy soha...
A kilátás egy szelete |
Jó szívvel ajánlom azoknak akik még nem jártak itt,hogy egyszer keressék fel a kilátót.Egészen kivételes élményben lehet részük.Ott jártunkkor a kilátó jó állapotban volt.Sokan járnak erre,ha nyugalmas körülményeket szeretnél és lehetőséged van rá,akkor próbáld kedd,szerdai napokon felkeresni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése