Csak pár évet, pár hónapot,
A végtelenben egy napot
Alszol egyedül, gyermekem.
Csak egyet álmodsz, és jövök,
A földön itt mi sem örök,
S melletted leszek újra én.
És rád roskadok, Mindenem,
Ott messze túl a Mindenen,
Ott újra eggyé forradunk.
Köröttünk zeng a végtelen,
De túl a földi életen
Nem érhet többé semmi vész.
S újra viselem gondodat,
Csak még pár földi dolgomat
Elvégzem, s aztán jövök.
Addig az álmod szép legyen,
A másvilági réteken
Szebbek tán az álmok is.
Aludj, aludj, s már ott vagyok,
A végtelenben egy napot
Aludjál addig, gyermekem.
/Várnai Zseni/
Ma van másfél éve,hogy örök túratársam a túloldali hegyeken vándorol tovább...
Rá emlékezem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése