Spontán túra Rácalmásra

Tombol a félelem ezekben a napokban a világban a koronavírusnak hála,amely kezd egyre durvább formákat ölteni.Gondolatam biztos ami biztos,egy kicsit bespájzolok én is.Mivel a környékünkön csak Rácalmáson van olyan bolt ahol elfogadják a szép kártyát,így gondoltam kinézek akkor oda.Éjjel műszakban találtam ki,hogy kitúrázom Rácalmásra,aztán majd busszal hazjövök.Persze hiába van közel ez éjszakás műszak után nem olyan egyszerű,Na de ki tudja mit hoznak a következő hetek,a vészhelyzet miatt alighanem a megtervezett túráim is elmaradhatnak és hát mivel születésnapom is van,megünneplem hát egy túrával.Méghozzá ezzel az ősklasszikussal.Helyijárattal mentem ki a városi víztoronyhoz.Innen inditottam ezt a cseppet sem nehéz kis túrát.Hátamon a nagy túrákra használt hátizsákkal.Ebbe teszem majd az árut.

Start a víztoronytól

Jók a jelzések!

A piros jelzést szándékoztam követni és úgy döntöttem,erről most nem is térek le.Ismerös terep köszöntött rám,hiszen kismilliószor jártunk erre Gergővel,maga ez a túra is ugye ősklasszikusnak számított ami annyit tesz,párszor már megcsináltuk.Mindenképp dicséretes,hogy erre végig kifogástalanul voltak/vannak felfestve a jelek.Jó pár hely az országban tanulhatna tőlünk...!A Pentelei fensik legészakibb részén haladtam,ahol aztán megkezdtem az ereszkedésemet magára Dunapentelére,ami persze még Dunaújváros része.Igazán kellemes jó túraidő volt.Eseményt csak a kutyák ugatása jelentett.

A jobboldali a piros,itt éppen a csónakház mellett

Még a fensikról,de lefelé menet onnan is,több helyen remek a kilátás Pentelére.Uralja a látványt a szemközti kis dombon álló Rác templom,amely szintén sokat szerepelt már ebben a túranaplóban.Dunapentelén is a pirost követtem,amely a egykori horgászbüfé után a csónakház mellett is elhaladt.Az jutott eszemben itt bandukolva,hogy milyen kegyetlenül sokat jártunk erre Gergővel... ezen gondolkodva már jött is a bizonyos simogató érzés,amely nem volt más,mint Gergő jelzése a túlvilágról...Tehát megint velem volt.Ez az érzés mondhatni feldobott...Mentem tovább és hamarosan elértem a Szabadstrand-öbölt.

A Szabadstran-öbölnél

A piroson haladva a Szabadstrand-öbölre egyre nehezebb a rálátás a megnövekvő fák és bokrok miatt,de azért vannak helyek ahonnan rálátni.Láttam szemben a Szalki-szigeten ahogy éppen újítják fel a strandot és a kiszolgáló létesitményeket,azonban a fő látnivaló itt most az irdatlan mennyiségű horgász volt.Soha nem láttam még itt ennyi horgászt.Hát mi történhetett?Oké,hogy jó idő meg minden,de ennyien...Egy mellettem eltekerő fószer adta meg a választ.aki ahogy elment mellettem elvakantotta magát,hogy biztosan telepítés volt.Na persze nem az új operációs rendszert telepitették,hanem halakat az öbölbe.Hát akkor biztos ez volt az oka a szokatlan tömegnek.

Aki úgy gondolja itt megpihenhet

Én mentem tovább és beértem az üdülőövezeti részbe.Itt volt a vízesésekkel teli hankook ipari víz leeresztő csatorna.Itt anno Gergővel mindig megálltam.Most nem,mert tudtam csak a szívem szakadna meg...A piros jelzéshez közben csatlakozott a Mária zarándokút jelzés is.Kifogástalanok voltak továbbra is a jelzések felfestései.Leérve az ártéri erdőhöz egy kanapé köszönt szembe.Aki esetleg úgy gondolja itt megpihenhet,ezen a tájba cseppet sem illő csodán.Én nem gondoltam így,de megörökitettem a nem mindennapi szépséget az utókor számára.Aztán odaértem az erdőbe vezető első leágazáshoz.Ez vezetett a Macskalyukhoz.Sokat mentünk ezen is Gergővel.Agyalgattam,hogy lemegyek oda,hisz most is biztosan nagyon szép a környék legszebb helyének számító Macskalyuk,de aztán valahogy letettem róla.Majd legközelebb.

A piros jelzés az üdülősor és az ártéri erdő között

A piros az üdülősor és az ártéri erdő között haladt.Nehéz elképzelni,hogy itt a 2013-as nagy árvízkor kerités magasságig ért a víz.Az erdő úgy ahogy most is szép volt.Sok helyen vezettek be utak a pirosról,ám most kihagytam.Az én utamról is belehetett látni.Sajnos,hogy egyes részeit már megkopaszitották az erdőnek.Kezdtem azt érezni,hogy fáradt vagyok.Hiába a könnyű túra,éjszakás műszak után voltam,alvás nélkül.Úgy tűnt mintha az utat is meghosszabították volna,mert csak nem akartam Rácalmásra érni.Mentem tovább,sehol sem álltam meg idáig.

A jelzések végig kifogástalanok voltak

Aztán csak odaértem Rácalmás-Ófaluhoz.Itt is rengeteget voltunk.Gergővel.Megrohantak az emlékek,de továbbra sem álltam meg.Itt némi emelkedést kezdett az út,amely szintén úgy tűnt mintha meghosszabitották volna...persze ezt csak az éjszakás műszak utóhatásainak tudtam be.Elértem a Deák teret,ahol emlékmű állt,majd továbbmenve annál a kilátóterasznál kötöttem ki,ahonnan remek rálátás volt a helyi Rác templomra.Ikonikus hely volt túrázásaink történelmében.Itt végre megálltam...Ittam egyet,és megcsodáltam a templomot innen fentről mint annyiszor a múltban....Valahogy mindig is imádtam ezt a helyet.

Elérve Ófalut

A Rác templom

Pár képet lőtem itt is,mint mindig amikor erre járok.Aztán mentem tovább.A helyi emlékművek mellett haladtam el.Nem sokára aztán befordultam a célegyenesbe.Itt volt közel az a bolt ahol elfogadják a szép kártyát.Odaérve bementem hát és alaposan bevásároltam.Ha karanténig fajul a dolog,legyen odahaza némi élelem...Telepakoltam az eddig üres zsákom.Azonban a hazainduló buszt éppen lekéstem.Nagyon nem idegeskedtem miatta,hisz tudtam alig egy óra múlva jön majd a következő.Gondoltam elnézek a közeli Milleniumi parkba.

A természetet nem érdekli a koronavírus,egyszerűen csak teszi a megszokott dolgát

A helyi temető mellett mentem el.Sok odabenn a látványosság.Kápolna,óriási síremlékek,emlékművek,de nem mentem be.A jelzéseket elhagytam,azok mentek tovább Kulcs felé.Én pedig odaértem a szépséges parkhoz.Szépen sütött a nap és a buszig még bőven volt idő,így leültem az egyik padra.Jólesett ahogy melegített a napsugár.Csináltam itt is pár fotót és egyszerűen csak ültem a kellemes helyen.Aztán már nem volt mitcsinálni odasétáltam a közeli buszmegállóhoz.Az jött is rendesen,így hazajöttem vele.

A világ szünetet tart

Millenium park

Kellett egy kis mozgás,így bár fáradt voltam az éjszakázás után,a túra jólesett.Nem mentem sokat,talán 8km-et.Túráztam mert ki a fene tudja mit hoznak a következő hetek.Lesz-e rá lehetőség majd elmenni,vagy életünk egyik legsötétebb időszaka köszönt ránk?

Majd kiderül.