Túra Ferihegy körül

Hát elérkezett a nap,hogy meghódítsuk Ferihegyet is.A túra amelyet még Gergő talált ki 2018 novemberében,pár héttel a távozása előtt...Lelkes is volt az ötlettől,ami engem is belelkesített,olyannyira,hogy a túrát bevettük a 2019-as bakancslista naptárunkba.Aztán Gergő 2018 decemberében sajnos elment...az ötlet és a túra lehetősége pedig elveszni látszott...Ám sok máshoz hasonlóan megfogadtam,hogy egy szép napon feltámasztom ezt az ötletet és megcsinálom a túrát,hiszen ez is Gergő ötlete volt.Én meg szerettem őt annyira,hogy nem hagyom elveszni az ötleteit...Így bízva abban,hogyha már fizikai valójában nem lehetett velünk,a lelke most is elkisért a túrára,amelyre a 2020-as év Zoltán napjának reggelén vágtunk neki Zoli barátommal.

Végre eljutottam a Cargodombra!

Cargodomb,Spotterdomb....ugye a túra tervéről volt egy korábbi bejegyzésem amely a mai napig az egyik legnépszerűbb a blogban.Ideje volt ezekre eljutni.Az utazás sima volt,vonattal jöttünk,Kelenföldi és Köbánya-Kispesti átszállással.A második vonaton jófej volt a kalauz,kellemesen elbeszélgettünk vele,annélkül,hogy a jegyünket kérte volna.Kilenc óra magasságában érkeztünk meg a Szemeretelepi vasúti megállóhoz.Innen indult ez a túra.Nem volt éppen rossz idő,de nem volt olyan jó mint amilyennek jósolták.Rögtön a közelben már láttuk,hogy száll fel egy repülő.Megkapó látvány volt és nem semmi zaj.Elindultunk hát mindezt közelebbről is megnézni.Az Ingló utcán mentünk végig,ez egy az egyben odavisz a már emlitett Cargodombra.Innen lehet a legjobban látni a felszálló gépeket.Legalábbis azthittük,mert aztán sok helyen a továbbiakban remekül láttuk ugyanezt.

Remek szórakozás volt nézni a felszálló gépeket

Maga a domb egy picinyke bucka volt inkább mint domb,de valóban jó innen a rálátás a repülötér felszálló pályájára.Úgy tűnt azonban kifogtunk egy "adás szünetet",mert nem akaródzott felszállni egy gépnek sem hosszú percekig.Szerencsére aztán beindultak!Lenyügőzöen izgalmas látvány volt a felszálló gépek látványa.Csodáltuk is vagy félórán át.Ekkor gondoltuk úgy,hogy akkor nekiállunk körbejárni a repülőteret.A terv szerint észak felé indulunk el,majd követjük az utat a reptéri kerités mellett amig van út.Majd letérünk valahol a közeli Merzse mocsarat megnézni és onnan jövünk vissza a reptérhez.Majd a déli végében megcsodáljuk a leszálló gépeket is és elnézünk a Spotterdombra természetesen.Ha jut idő akkor meg még benézünk az Aero parkba a repülőmúzeumba.Indultunk hát északnak.

Jól járható út a kerités mellett

Úgy tűnt a repülöteret körülölelő kerités mellett végig jól járható út van.Ám mivel még nem jártunk itt azt sem tudtuk lehet-e erre menni.Autók-rendészek járöröztek odabenn a reptéri utakon és kivolt írva vagy száz méterenként,hogy fegyverrel és kamerával őrzött terület...De gondoltam azért van a kerités,hogy addig lehet menni,azon belül nem.Aztán láttuk,hogy mások is járnak erre,így akkor mentünk mi is.Egy erdőbe ért be a kerités és az út is amely valóban körül ölelte a repülőteret.Ugye bár én a Ferihegy címet adtam a bejegyzésnek,de tudom én is,hogy már Liszt Ferenc repülőtérnek nevezik.Ferihegy a régi neve volt,de bennem inkább ez maradt meg,Sima jól járható volt az út.

Tovább a kerítés mentén

A reptér északi végébe érve láttuk,hogy a fejünk felett húznak el a felszálló gépek.Örületes,félelmetes,izgalmas látvány volt!Rendkivül élveztük!Továbbra is jól járható volt az út a kerités mellett.Egy ponton közelebb jött hozzánk a rendész autóval a kerités túloldalán.Nagyon nézett,de nem szólt.Aztán ment tovább.A reptér keleti oldalán bandukoltunk már még mindig a kerités mellett.Lovasok jöttek szembe,egy lovarda volt itt,alighanem onnan jöhettek.Annak udvarán pedig egy fürdökádat(!) véltünk felfedezni.

Egy fotó a keritésnél

Fürdökádak keresztezik utunkat...

Eljött az idő,hogy kicsit eljöjjünk a keritéstől.A Ferihegyi útra majd az Orgovány dülőre tértünk le.Ugye elözöleg én felmértem a dolgokat,hogyan és merre kell majd menni.Aztán az Orgovány dülő visszavitt a kerités mellé és egy darabig ez volt az az út éppen amely a kerités mellett haladt.Persze aztán kissé már eltávolodott onnan és egy nagy rétre értünk ki.Itt főleg kutyások voltak és arébb szintén egy lovardát láttunk.Közben csak-csak visszatértünk a keritéshez,ahol kicsit távolabb a reptér radarjára lettünk figyelmesek amely persze éppen üzemelt is.

A radarnál

Itt kajáltunk (állva) mert már meglehetősen éhesek voltunk.Ezután aztán tényleg magára hagytuk a keritést és eltávolodtunk onnan.Be jó egy kilométerre a reptértől a Merzse mocsár erdejébe vitt az utunk.Itt ha nagy nehezen is,de feltűntek az első turistajelzések ezen a túrán.A piros+ kellett nekünk,ez visz el a mocsárhoz és a kilátóhoz.Délnek tartottunk immár.Előzetes felméréseim szerint a kilátóhoz egy balra tartó leágazás vezetett.Igy rögtön az elsőnél letértünk.Ám kilátónak nyoma sem volt.Bár a táj szép volt,most nem ez volt a célunk.Útba igazitottak ketten is,de csak nem leltük meg a kilátót.

A Merzse mocsár erdejében

Rájöttünk nem itt kellett volna letérnünk.Visszamentünk hát a piros+-ra és mentünk tovább dél felé.Egyszer csak valóban ott volt a kilátó.A fából készült épíitmény szerencsére meglehetősen jó állapotban volt.Ugye utolsó kilátós élményünk döbbenetes volt (a Szent László kilátó a Gödöllöi-dombságban),ez azonban kiváló állapotúnak bizonyúlt.Ennek örültem.Felmentünk persze és körbenéztük milyen is ez a mocsár.Némileg a Kolon-tóra emlékeztetett,mintha annak egy kicsinyitett mása lenne.Ettől függetlenül igen szép volt,gazdag élővilággal.

A kilátó

A Merzse mocsár

Kigyönyörködtük magunkat itt,majd indultunk vissza a reptérhez.Nem azon az uton amelyen jöttünk hanem egy másikon.Sokkal egyszerűbb volt visszatalálni,mint ide.Így hamar ott voltunk újra szeretett keritésünknél.Itt már a leszálló gépeket lehetett látni,de még kicsit odébb voltak.Ismét a kerités mellett haladtunk.Egy végtelennek tünő egyenesnek tűnt az út.Ahogy haladtunk előre egyre jobban lehetett látni a leszállásokat is.Nagyon jó látvány volt ez is.Láttuk,hogy minden gép szépen rendben leszáll.

Végtelennek tünő egyenes

Mielőtt a déli végpontra értünk volna,egy elkeritett rész akadályozott a további haladásban.Így elkellett jönnünk a keritéstől és rálelni egy megkerülő lehetőségre.Szerencsére ez pofon egyszerű volt.Jól járható út kerülte meg a lezárt,elkeritett részt.Azt megkerülve egy gömbre lettünk figyelmesek.Nem tudtuk ez milyen építmény lehet,mi célt szolgálhat.Én valami víztorony félének gondoltam itt a leszálló pálya szomszédságában.Ha valamelyik gép esetleg bajba keveredne,akkor innen (is?) nyerhetnek vízet a tűzoltók.

A gömb

Elértük a déli véget.Itt kezdtek izgalmassá válni a dolgok.Ugyanis a leszálló gépek közvetlenül a fejünk felett húztak el.Meglehetősen sokan voltak itt!Sokakat érdekelt ez a látvány.Roppant izgalmas volt,látványos és félelmetes.De minden gép rendben leszállt!Egy kerek órát elnézelödtünk itt.Ezalatt nagyjából tizenöt gép biztosan leszállt.Sokat videóztunk és fotóztunk itt.Talán ez a hely jobb volt mint a Cargo meg a Spotterdomb!Ekkor már benne voltunk a délutánba,gondoltam a repülőgépmúzeumra nem fog idő jutni,de a fene bánta.Remekül elvoltunk itt.Istenem Gergő mennyire élvezte volna...

Jönnek a gépek

Zolika is fotózza

Repülő show

Tovább menve egy csatorna okozott kellemetlenséget,pontosabban kettő.Az út a csatorna azon oldalán ment amelyről átkellett volna mennünk a túlpartra,hisz arra volt a Spotterdomb.Ám sehol sem volt átjáró és egy kicsit széles volt ahhoz,hogy csak úgy átugorjunk.Mivel sokadjára sem találtunk átkelőt,úgy döntöttünk átmászunk.Az egyik helyen voltak benne különféle úszadékok,azokon átlehetett menni.Üggyel-bajjal,de sikerült is átkelni.Az öröm azonban nem tartott sokáig mert a túlparton erre a csatornára merőlegesen folyó vízhozam újra az utunkat állta.Ezen sem volt átkelő és ezen mivel szélesebb volt az átmászás is esélytelen volt.

Zolika ül a fűben helyett a padon a Spotterdombon

Végül aztán akadt egy átkelő,pont az az út amely a Spotterdombhoz vezetett.Mindenképp elakartam érni ezt a helyet,hiszen Gergő álma volt ide eljutni.Most vele a szívemben sikerült egy megvalósítani.Némi tömeg volt a Spotterdombon,de azért kitünően lehetett látni innen is a leszállásokat.Sőt itt padok is akadtak.Mivel már rendgeteg leszállást láttunk a déli végben és kissé sokan voltak itt,nem időztünk sok időt.A látvány persze innen is klassz volt.Nagyjából azért 15 percet itt is elidőztünk,majd mentünk a végkifejlet felé a terminárhoz.Persze oda nem aakrtunk bemenni.

Az út a Spotterdombtól észak...

...és dél felé

Egy kissé sáros út vezetett a sztyeppén át a terminál felé.Kezdett a nap lemenni.Nem gondoltuk,hogy szinte egész nap betart ez a túra.Jó persze egy órát elbohóckodtunk a déli végben és máshol is el-el időztünk.Végül is odaértünk a terminálokhoz.Óriási forgalom volt erre...elképesztő mennyiségű taxival.Mivel már messziről viritott,a lemenő nap fényében odaértünk az Aero parkhoz ami ekkor már természetesen zárva volt.Kivülről csodáltuk meg a repülőgép csodákat.No sebaj,majd egyszer talán még visszatérünk.Itt fejeztük be a túrát.

Az Aero park

Megvártuk a 200E jelzésű buszt,ezzel visszatudtunk menni a Népligeti buszállomásra,onnan pedig egy gyorsjárattal simán és könnyen hazaértünk.Hát mit mondjak?Klassz volt.Remélem Gergőkém lelke velem volt,mert ez az ő túrája volt.Remélem,hogy hozzá méltó módon tudtuk teljesiteni.Jól éreztük magunkat.