Talán észrevehető,hogy leálltunk a túrázásokkal.Már részben írtam erről júliusban is,de akkor még úgy tűnt küszöbön a folytatás.Talán most sincs egészen messze és távol áll a panaszkodás tőlem,de volt már aki kérdezte,hogy mi van,nem túráztok már?
A nyár ahogy kinőttem a gyerekkorból a legutáltabb évszakká vált számomra.Sosem díjaztam a nagy meleget és nem is éreztem magam ilyenkor igazán jól.Nem beszélve a sok rovarról ami ilyenkor még kellemetlenebbé tette az életet.Tény,hogy ilyenkor van a legtovább világos,lehet messzebb menni és nagyobb túrákat csinálni.Azonban észrevettem azt is,ahogy öregedtem,hogy egyre nehezebben bírom a melegben megtett túrákat.Na persze azért igyekszem még bírni.Idén nyáron pedig már azon kaptam magam,hogy semmi kedvem nekiindulni egy újabb túrára.Én akiknek ez volt az élete...
Persze ehhez hozzájött még egy újabb szűkebb anyagi időszak és hozzájött egy minden eddigénél nagyobb lábfájásos időszak.Sajna a krémem és a gyógyszerem július közepén elfogyott.Újra az újak beszerzésére meg éppen nem tellett...Olyan drága és olyan sok fizetni való akadt,plussz Móni gyógyszerei is kellett költeni,hogy ezt csak úgy tudtam megoldani,hogy magamat háttérbe szorítottam.Nem,nem akarok hősnek feltűnni,inkább saját hülyeségem áldozata lettem,de mivel így nem jutott keret a lábam gyógykezelésére,erős visszaesés lett tapasztalható.Ez most főleg ezen a hétvégén érte el csúcspontját.Olyan fájdalom ért el,hogy nemhogy túrázásról,de menésről is szinte csak álmodoztam...
Elővettem a tartalékaim tartalékát és ha a krémet nem is,de a gyógyszert megvettem tegnap,mert félő volt,hogy hétfőn már dolgozni sem tudok menni.Talán a további romlás megállt,de javulás még nem tapasztalható.Így aztán nem tudom mikor tudok újra útra kelni.Elméletileg a jövő hétvégére már be van tervezve egy túra.Most még nem tudom képes leszek-e rá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése