Túra a Kis-Konda patak völgyébe

 Hát ahogy ígértem neki indultunk barangolni Dombóvárra a Kis-Konda patak-völgyébe.Ismét összekötöttük a kellemest a hasznossal hiszen Dombóváron játszott bajnoki mérkőzést a csapatunk,de a meccs csak délután fél hatkor kezdődött.Így előtte bőven volt idő túrázni egyet már a városban megtalálható Kis-Konda patak völgyében.Nem is kellett korán indulni,hiszen csak negyed nyolckor indultunk és háromnegyed tízkor már ott is voltunk Dombóváron.Jártunk már a völgyben,így pontosan tudtam merre kell menni.El is indultunk.A völgy bejárata a vasútállomástól 800 méterre van,útközben a vasúti gyűjtemény szolgált látnivalóval.Most Zolikával voltam,de jártam itt tavaly márciusban Mónival is.Ezt követően hamar elértük a völgy bejáratát.Erdősre váltott az út.Noha az elmúlt napokban kibirhatatlan kánikula tombolt,mostanra elviselhető szintre csökkent a meleg.A helyenként feltámadó élénk szél pedig kifejezetten kellemessé tette az időt.

Vasúti gyűjtemény park

Az út egyenesen vitt a völgybe,a növényzet alaposan benőtte a dolgokat így alig lehetett észrevenni a nem túl messze lévő Landart-hídat,két oldalán a szempár pedig teljesen észrevehetetlen volt a sok falevél miatt.Tavasszal vagy télen már messziről látni amúgy.Közel kellett menni,hogy lássuk a szemeket amely egy ötletes grafiti volt a híd két oldalán.Az alagútban valakik viszont alaposan összebaszták a színvonalas grafiti alkotást.Mentünk tovább és a Fogadalmi liget szép rétjére jutottunk.Itt volt egy kis erdei pihenő,adta magát a dolog,hogy megreggelizzünk.Itt ettünk anno Mónival is.A pihenő azonban nem volt jó állapotban,a pad szétörve az asztal hiányzott a szemetes meg megvolt nyomorítva..Ettől függetlenül tudtunk kajálni.A közeli kis legendás tó amelynek legendájáról előző bejegyzésemben írtam,teljesen ki volt száradva.Itt volt a Kispolgárok parkja is.Erről is írtam mit is takar az előző bejegyzésemben,ott utána nézhetsz!

A Landart-híd

A rokkant pihenő

Végül üggyel bajjal rájöttünk,hogy az itteni domboldal jó nagy területen maga a Kispolgárok parkja.Feljebb mentünk,ott egy jobb állapotú pihenőt találtunk.Majd visszajöttünk a völgybe az útra.A domboldalba a szabályos rendszer szerint ültetett fák és pár tábla is jelezte,hogy ez itt végig a Kispolgárok parkja.Aki nem olvasta volna az előző bejegyzésem annak elárulom,hogy arról szól ez a park,hogy a helyi újszülötteknek fákat ültetnek minden évben.Letértünk balra a völgy ösvényéről.Itt volt maga a Kis-Konda patak és a Szárazréti-tó.A patakban alig volt most víz,hála a hetek óta tartó szárazságnak.A tó viszont szép volt most is.Ezt körbejártuk.Volt itt minden nyugágyak,székek,padok,pihenők,szobrok,szemetesek,erőléti játszótér...szóval klassz volt.A környezet is magával ragadó volt.

A Kispolgárok parkja

A Szárazréti tónál

A tó végén ott volt az a kőpark,amit már megcsodáltunk korábbi itt jártainkkor is.Egy kapu szerűségen kivül emlékkövek voltak itt,minden év májusából.Lassan visszatértünk az ösvényre és mentünk tovább a völgyben.Korábban mindig csak eddig jöttünk,ez volt az első alkalom,hogy tovább indultunk az ösvényen.Még a Kispolgárok parkjának itt található részei adtak látnivalót,majd elértük a 61-es országutat,amit kereszteztünk.Átkelve folytatódott a völgy és az ösvény tovább.Erre korábban még nem jártunk.Ez volt itt Dombóvár Tüske nevezetű része.

Kellemes ösvény

Jó egy kilométer múlva pedig már ott volt maga a Tüske-tó.A több kilométer hosszó tó nagyon szép látvány volt.Tudtuk nem soká átlehet kelni rajta.Így úgy gondoltuk most az átjáróig megyünk,a túloldalon meg visszajövünk.Aztán majd egyszer eljövünk bejárni az egészet.A tó horgásztó volt,rengeteg stég jelezte ezt.Jobb oldalt meg nyaralók sora tűnt fel.Jó egy kilométerre volt a híd amint áttudtunk kelni a tavon.Mellette pedig csónak kikötő árválkodott.A híd nem a teljes tavon vezetett át.Egy földnyelv egy félsziget húzodott be a tóba,arra vezetett rá.Szép volt.Íves híd vitt át oda,a hídról lehetett látni még a tóból egy jókora részt,de az még messze elterült.Majd egy napon talán elmegyünk arra....

A csónakkikötő és a híd

A félsziget

A túlparton aztán visszafele irányt vettünk.Egy erdőben kanyargott az út,nem volt annyira jó mint a másik part.A vízhez is csak egy ponton vitt ki.Majd kivezetett egy kukoricaföld mellé,ott jöttünk vissza addig a pontig ahol először megláttuk a Tüske-tavat.Itt kiszálltunk a völgyből egy másik kivezető útra léptünk amit előzőleg már kinéztem.Ugyanis egy étteremhez vitt az út.Így búcsút vettünk a völgytől és elmentünk ebédelni.Úgy érzem jövünk majd még ide!Egy olcsó színvonalas éttermet sikerült találni ahol böségesen megebédeltünk.Egyetlen bajuk az volt,hogy a kiszolgálás egy kicsit lassú volt.Így némi időt is vesztettünk,de úgy éreztem van mér rá idő így is,hogy elmenjünk a város másik részén található Szigeterdőbe.

Ebéd

A belvároson át vitt az út a híres víztorony mellett.Mónival is jártam erre tavaly márciusban.Majd a focipálya mellett menünk el ahol a meccs lesz.Végül is könnyen oda találtunk a Szigeterdőbe.Itt is Mónival jártam.Zolika először volt itt.A remek sétányok,a nagy fehér szobrok és a vártorony mindkettőnket lenyügőzött.Ráadásul egy olyan csapot is találtunk itt amelyből a nagy meleg ellenére is kiváló hideg víz folyt!Megcsodáltuk a szobrokat és tornyot majd mentünk a meccsre.Majd egy napon írok a Szigeterdőről is részletesen,mert olyan hely amely megérdemli,hogy minél több ember tudjon róla.

A víztorony

A Szigeterdő

A torony

A pálya olyan 800 méternyire volt a Szigeterdőtől.Fele annyiba került a belépő mint odahaza...Két játékos is köszönt nekünk amikor megláttak minket.Dunaújvárosi sállal jeleztem,hogy vannak vendégdrukkerek is.De úgy tűnt csak mi vagyunk itt Dunaújvárosból (meg egy-két szülő).Jól alakult aztán a mérkőzés amelyen szinte teltház volt,persze a kis stadionban az 500 néző már teltházat jelentett.Vezettünk 2-0 arányban,aztán 2-2 lett a vége,sőt majdnem kikaptunk a végén egy gyermeteg hibából...Hazafelé írtam messengeren a kapusunknak aki ismerösöm,hogy lábon kihordtunk egy infarktust...A meccs után jó 45 percünk maradt elérni a vonatot,így szedtük a sátorfánkat.Szerencsére tudtam merre kell menni.

A meccsen

Simán elértük a vonatot.Az állomáson meglepetés ért.Egy férfi köszönt ránk,aki nézi a videóinkat a you tube-n és ránk ismert.Hm,ez jól esett!A következő faluig ment,addig kellemesen elbeszélgettünk vele.Mi aztán rendben hazaértünk.Nem tudom hova kell felérni,de pontosak voltak a vonatok hazafelé.Fél 11 után már itthon voltam.Kellemes jó nap volt,még úgy is,hogy a fájós lábam még nincs igazán rendbe és azóta szenvedek vele...

Ez volt az év tizenharmadik túrája.Meccstúrával egybekötve.Most 13 km-t mentünk mindennel együtt.Így tartunk most ebben az évben 176 kilométernél ez pedig13,53 km/túra átlagot jelent.Fájós lábkorszakban ez is jó.