Barátság-forrás

Miért éppen a mecseki források?Elöször is azért mert a Mecsek a kedvencem és a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.

Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

A mai márciusi részben a Barátság-forrással ismerkedünk meg.

Így néz ki a Barátság-forrás

A Páfrányos nevezetű területrészen, annak déli oldalát jelentő völgy északra lejtő térszínén, a völgytalp felett mintegy 10–12 m-re fakadó, foglalt forrás. A zöld sáv jelzésű útról a zöld kör jelzés vezet hozzá.

A több helyen is jelentkező vízmegjelenések közül a legerőteljesebbet foglalták.
A jelenkori felépítmény nemcsak az elnevezést jelző feliratot foglalja magában, hanem egy emléktáblát is, melyen „Mészáros Dezsőné, Katics András emlékére” felirat olvasható.
Az állandóan közel azonos mennyiségű vizet szolgáltató forrás előterében a völgytalpi vízfolyásig, legyezőszerűen szétterülő forrásmészkő felhalmozódás fejlődött ki. A mészkő laza, kézzel könnyen törhető lejtői típusú.
Korábban a forrás vize természetes állapotában szabadon és szétterülően, a mészkőfelszínen vékony rétegként folyhatott le, ebből adódóan nagyon jellegzetes, ún. mikrotetarátás kifejlődésű mészkő is képződött.
Az említett képződési forma időnként még ma is megfigyelhető, amikor a patakmederből a víz oldalirányba is elfolyhat.
A forrás eléggé kiegyenlített hozamú, értékei általában 6–12 liter/perc között váltakoznak, eltérve a hagyományosan ismert karsztos -szélsőséges- jellegtől.
A vízadó képződmény a középső triász korú anizuszi mészkőre települt, miocén kárpáti emeletében kialakult kavicsos, laza konglomerátumos homok.
Az utóbbi években egyre inkább tartósan jelenik meg szomszédságában két időszakos forrás, amelyek jelentkezése a foglalás felújításának szükségességét is indokolhatja.

A forrás

A Mecsek részletes kalauzában is említik a forrást: „ ..a jelzett ösvény a páfrányoson át a kitűnő vízű Barátság-forráshoz vezet.”

- Mészáros Dezső volt a TTE elnöke több mint 20 évig, és a II. világháború idején internálták (sosem tért vissza). Felesége Mészáros Dezsőné volt az egyesület pénztárosa egy időben, és a Sí Szakosztály titkára is.
Katics András tervezte a forrást (mint azt már feljebb említettük), valamint építésében is részt vett. Ezen kívül sí lesikló versenyt is nyert 1935-ben.

- A forrás alatti patakmeder oldalában, a forrásmészkő felhalmozódás alatti üregben, stalagmit -álló cseppkő- kicsi mészkőfigurák alakultak ki.

- Az elfolyó forrásvízben (állítólag) gyerekek kicsiny vizi malmot építettek fából.

 A Páfrányos területén jelzett turistút 1918 óta van, ugyanis ekkor festettek itt először jeleket és kapcsolták be a turista hálózatba.
A munkát a Mecsek Egyesület tagjai végezték.

 Egy 1933-as Mecsek Egyesületi leírás még Páfrányos-forrásként említi, hiszen ekkor még építették, és nem volt meg a Barátság-forrás név.

A forrás felé egy híd vezet át a patak felett, mely 2019-ben romossá vált.

Túrázásaink történelmében nem emlékszem,hogy valaha is érintettük volna a forrást,így most az itt leírt és bemutatott dolgok ugymondd nem sajátok.A szöveg és a képek Baumann József munkájának köszönhetőek.