Túrázásaink arany korszaka alatt,szinte mindig jó és vidám hangulatban teltek a túrák.Rengeteget nevettünk mindenhol, rendre jól éreztük magunkat bárhová is mentünk.Rendkivül nehéz most kiemelni azt a tíz túrát amely talán a legvidámabb volt,de megpróbálom.Sajnos,hogy ezek már csak emlékek,de ahogy mondani szokás legalább van mire emlékezni.Szóval a top 10 olyan túra amelyen Gergővel jártam és amelyeken az átlagosnál is vidámabbak voltunk.A lista visszafelé halad.
10.Fel a fellegvárban
Visegrádra tartottunk,Gergő hatodik osztálybeli kirándulása után kb.2 hónappal.Azért kellett eljönnünk erre a túrára (többek között),mert Gergő rendkivül kivolt akadva,hogy az osztálykiránduláson ha már Visegrádon voltak,hogy fordulhatott elő az,hogy nem mentek fel a várba?Pont a legnagyobb látnivalót hagyták ki.Napokig nem nyugodott le,hiszen ő a várra készült.Öszintén szólva én sem értettem a tanároknak ezt a húzását,de feledtetve ezt a keserűséget elmentünk Gergővel Visegrádra,egy olyan túrára amely a faluból indult és oda is érkezett vissza,egy 10km-es kellemes kis körtúrára.A Nagy-Villám felé mentünk fel.Az egész túra leghumorosabb jelenete volt,amikor egy táblán láttuk,hogy a Nagy-Villám még 35percre van.Aztán mentünk húsz percet mikor újabb táblát véltünk látni,ám azon is az volt,hogy a Nagy-Villám még 35 percre van...Gergő évekig nevetett ezen,édes emlék maradt a számára és persze számomra is.A túra ezután is kellemes hangulatban telt,elértük a Nagy Villámot és a várat is.Boboztunk is egy jót majd a Kálvária felé jöttünk le csúszva,bukdácsolva.
A túra részletes krónikája ide kattíntva elérhető.
 |
| A Fellegvár,a kép ezen a túrán készült! |
9.Kutyás túra
Az egyetlen olyan komolyabb túra volt amelyre elvittük néhai kiskutyámat is aki ekkor még ereje teljében volt.Rendkivül élvezte a túrát a szabadságot,a húzásain nevettünk jókat.Mindig volt valami ami mosolyra adott okot,mindig bohóckodott valamin.Nagyon klasszul bírta a 12km-es túrát amely Dunavecsére vezetett.Átjött a magasan a Duna felett átívelő Pentele-hídon is,nem tűnt tériszonyosnak.Dunavecsén pedig a Duna vízében bohóckodott még egy sort.Mi a kikötött csónakokba ültünk,beült mellénk,beeveztünk ameddig a lánc engedte,láthatóan nem irtózott a víztől.Élvezetes kellemes hangulat volt ezen a túrán.
A túráról itt olvashatsz részletesen.
 |
| Kutya túrázik éppen |
8.Pincefalvak túra
Gergővel és a két Mónival tartottunk Bölcskéről Paksra,elsősorban a pincefalvakat megtekinteni.Nem is csalódtunk.A túra érdekessége volt a hol eleredő,hogy elálló eső.A legmulatságosabb rész az volt mikor egy diófa árnyékában egy nagy bokorban találtunk menedéket.Gergő közben a diófa ágába kétszer is beütötte a fejét.De ahelyett,hogy átkozodott volna,csak nevetett kegyetlenül...A semmibe vesző turistaútaknak hála,aztán volt olyan része a túrának amikor a síneken tudtunk csak menni.A Paks-Dunakömlöd közötti erdőben meg a fákról lehulló fehér valami,olyan hatást kelltett mintha a sok ezer mikulás itt vágatta le volna a szakállát...
A túráról itt lehet olvasni.
 |
| Menedék az eső elől |
7.Visszatérés a Macskalyukhoz
Többször írtam,hogy itt nálunk a várostól kicsit északra van az a hely,ahol a dunai holtágak és szigetek találkoznak.Ezt a helyen hívják Macskalyuknak.Vannak olyan évek amikor a Duna alacsony vízállásának hála,lehetséges ezeken a szigeteken,sőt magában a holtágakban is túrázni.Ezt igyekesztünk mindig is kihasználni.Fenomenálisan szép ez a rész ősszel...tavaly 2018-ban is eltudtunk jönni erre,jött velünk Zoli és Móni is.Természetesen itt is végig nevettük az egész túrát,amelynek legviccesebb pontja az volt,mikor Gergő egy csalánmezőn áthaladva egy lyukba lépett és lezuhant a holtágba.Persze elöször rögtön megijedtünk,Gergő szokása szerint nevetett ezen is.Szerencsére nem történt baj,egyrész nem magasról esett le,másrészt puhára esett,harmadrészt a holtágban nem volt víz...Az ijedtség után persze tovább nevetgéltünk mi is.
Ezen a helyen olvashatsz a túráról.
 |
| Másodpercekkel a "baleset" előtt... |
6.Túra az évek mélyéről
Talán ha jól emlékszem (nem biztos) ez volt az első alkalom,hogy kitúráztunk Rácalmásra,ráadásul úgy,hogy érintettük a Macskalyuk és Rácalmás közötti ártéri erdőt.Gergő egész életében egy mosolyalbum volt...miindig nevetett,kisebb korában ráadásul mégjobban....Így gyakorlatilag az első perctől az utolsóig végig kacagta az egész túrát.Sokat bohóckodtunk mindenhol,főleg az erdőben.Velünk tartott Móni,Gergő édesanyja,valamint unokatestvére Gergőnek.
A túra részletes krónikája ezen a helyen érhető el.
 |
| Talán ez volt az első kilométer.... |
5.Dunaharaszti meccstúra
Rendszeresen elkisértük kedvenc csapatunkat is idegenbeli mérközésekre,főleg ezeket a túrákat neveztük meccstúráknak.Ezek legvidámabbika talán a 2018-as dunaharasztis túra volt amikor is nem a Dunaharasztival játszottunk,hanem a Taksonnyal,de ez teljesen mellékes.Úgy mentünk,hogy Budapesten gyalog mentünk át Kelenföldről a Közvágó-hídi hévig.Ekkor jártunk pl.elöször a Bikás parkban is.Dunaharsztiba rengeteget hülyéskedtünk,egy arra haladó násznép előtt lobogtattuk a Dpase-s sáljainkat,szobroknál pózoltunk stb...Az egész túra legvicesebb jelenete a visszaúton a héven volt,amikor egy leánybúcsúra készülő csapat egyik tagja mellénk ült és kérte írjunk valamit a noteszébe,valamit kívánjunk az ifjú párnak stb....én rendje módja szerint írtam is valamit,aztán Gergőre került a sor.Amit a noteszbe írt abban szinte benne volt az egész személysége...ezt írta: "Hajrá Újváros!"....
Sosem felejtem el....
A túráról ide kattíntva lehet olvasni.
 |
| Bohóckodás Dunaharasztiban |
4.Túra az Ebédleső-hegyre
Csoportosan,azaz öten vágtunk neki az akkor még ismeretlen Ebédleső-hegynek.Dunaújvárosból tartottunk amúgy Soltra,ez volt az évtized leghosszabb túrája a maga 33-35km-vel.Még tél volt,február,hamar sötétedett.Eleve késve indultunk,aztán siettünk az Ebédleső-hegy előtt,hogy odaérjünk és megnézzük a kilátóból a naplementét az amúgy gyönyörű téli időben,oda is értünk,de a kilátó zárva volt...de itt is végig nevettünk,kezdve a piros színű dunaújvárosi tótól az apostagi élőnek nézett csaj bábún állt,a lezárt kilátóig és a ránksötétedett túravégtől amikor is majdnem eltévedtünk Solton mindenen... Jó buli volt,felejthetetlen.
A túra krónikája ezen a helyen érhető el.
 |
| Rohanás,hogy elérjük a naplementét.... |
3.Regős Bendegúz emléktúra
Ekkoriban hunyt el Olvasztó Imre ,ő az aki a híres Indul a bakterház c.filmben a főszerepet játszotta.Mivel a film java részét itt forgatták a szomszédos Csabonyban,gondoltuk egy emléktúrával adózunk emlékének...Ez egy biciklitúra volt.Gergő kicsi volt még-viszonylag- így belementem egy álltala kreállt játékba.Nevezetesen a biciklikkel kelett eljátszanunk a "Sanyi a ló" jelenetet.Ez meg is történt amit Gergő rendkivül élvezett.Ezután még elmentünk magához a bakterházhoz,de úgy tűnt ott hajléktalanok vertek tanyát,így közelebb menni nem mertünk.Mivel voltak járhatatlan utak,helyenként azon a sínen kellett tolnunk a bicikliket ahol egykor Regős Bendegúz szaladgált...Jó kis buli volt ez is.
A túra krónikája itt érhető el.
 |
| Úton a bakterházhoz,egy kis pihi a Pentele.híd alatt |
2.Turul háturul
A 2017-es év utolsó előtti napján Gergővel és Zolival vágtunk neki Tatabányának,ahol célpontjaink a Turul szobor a Szelím barlang és a Raitzinger-kilátó voltak.Egész túrán pörögtek az események.Már Tatabányán az egyik jégen elcsúszva Gergő esett egy óriásit.Bár beütötte a kezét szegény,de szokás szerint nevetett most is...aztán a barlangba elkészült életem egyik legjobb fotója,de olyan taknyos voltam,hogy a fika végigfolyt az arcomon...így nem mertem sehol sem közzétenni ezt a képet...a kilátó,ahol Zoli félúton felfelé meggondolta magát és úgy döntött ő nem jön fel (hiba volt!),aztán a lefelé út a hegyről a meredek erdőben...csúszkáltunk,estünk,keltünk vagy épp a röhögéstől nem tudtunk haladni....oltári jó buli volt.
A túra sztorija ezen a helyen érhető el.
 |
| Kalandos volt a lefelé út |
1.Újra egyenesen át
Nem tudni mi történt velünk,talán bolondgombát etthettünk.A lényeg,hogy végig nevettük ezt a kellemes mezőföldi túrát.Végig ökörködtünk a kellemes őszi időben Nagyvenyim és Perkáta között.Mindenhol bohóckodtunk,egy lövészárokhoz hasonlitó valamibő másztam ki,egy valaha tán valami kis raktárnak tünő bodénál vágtuk a pofákat,a börtön árnyékában pózoltunk és a perkátai játszótéren játszottunk mint a gyerekek.Csuda jó buli volt!Ezt a túrát akarom szándékaim szerint minden évben ősszel megcsinálni,ez lesz Gergő hivatalos emléktúrája,hisz őt mindig ez a vidámság,ez a felhőtlen nevetés,kacaj jellemezte....
A túra krónikája itt érhető el.
 |
| Menekülés a lövészárokból |
Hát talán ezek voltak a legjobb,legvicesebb túrák amiket Gergővel megérhettem.
Volt idén is vidám túra már amennyire a sok tragédia közepette vidám lehetett,de akármennyire is vidám volt,olyan többé egy sem lehet amilyeneket Gergővel megéltünk.Egyfelöl az ő hiánya ezt lehetetlenné teszi...
Nagyon fáj a fiam elvesztése ma is,de legalább van mire emlékezni,bőven van....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése