Szalki sziget.Fogalom túrázásaink történelmében és a város életében is.Pedig bárhogy is tagadjuk,nem is sziget hanem "csak" egy félsziget.De ezt a helyiek sohasem ismerik be,ez mindenkinek a városban és a környéken bizony egy sziget.Minden földrajzi tudásomat elövéve tudom bizonyitani,hogy ez akkor is egy félsziget.Ám ennek esetünkben aztán semmi jelentösége nincs,ráadásul a víz úgy öleli körbe (egy pontot kivéve),hogy akár szigetnek is vehetjük.Számtalan túránk érintette a múltban,vagy innen indult ki,vagy éppen ide érkezett.Sőt olyan is volt,hogy magán a szigeten túráztunk jókat.Igen.Pont négy éve annak,hogy elöször eljutottunk a sziget legdélibb pontjára Gergővel.Ebben semmi rendkivüli nem lenne,de...a sziget és annak déli része elvan zárva a nagyérdemű elöl.Mi keritéseken és tiltott területeken át,a dzsungelt legyőzve jutottunk el oda,ahová csak keveseknek adatik meg.Éppen most négy éve...
 |
| A Szabadstrand-öböl a sziget északi részén |
Gergő sírjánál voltam kinn a temetőben és ha már évforduló akkor úgy döntöttem lejövök kicsit sétálni a szigetre.Most egyedül.Januárban voltam itt utoljára Zoli barátommal,azt megelözően éveken át csak Gergővel jártam erre.A sziget megannyi emlék szinhelye az életemből,hiszen pl. itt ismertem meg a legelső szerelmemet is évezredekkel ezelőtt...De most Gergő nyomait kutatva jöttem ide,hiszen ő az aki a legjobban hiányzik...mit is érdekelnek most engem egykori szerelmek...Csak a sziget északi részét szándékoztam bejárni,ez a népszerűbb és mint mondtam a déli levan zárva,egyedül oda nem merészkedem el.Csodálatosan ébredezett a természet a sziget északi részén.
 |
| Maga a szabadstrand |
Nem voltak most sokan a szigeten a jó idő és a szombat ellenére sem.Ezek többsége horgász volt.Aki ismeri a blogomat az tudja,hogy nem vagyok jó véleménnyel róluk.Sok szemetet hagynak maguk után álltalában.Most azonban nem volt sok szemét,sőt szinte semmi.Nyugodtan tudtam sétálni is.Sokat jártunk itt Gergővel ugye és az esetek többségében idegesitő volt a tömeg.Most azonban valóban alig voltak lenn.A kis zsiliphídhoz mentem,amely nem túl régi,tán 15 éve épülhetett.Mindig eljöttünk ide.Innen a legszebb a rálátás az öböl felé...
 |
| A kis zsiliphíd |
 |
| Kilátás a hídról |
Sokat bohóckodtunk itt,fotózgattunk.Sőt volt olyan túra amit innen inditottunk.Volt olyan év amikor a híd alatt szinte kivolt száradva a meder,de olyan év is volt amikor víz alatt volt a híd.Most olyan normál közeli állapot volt,egy pirinyót talán magas vízállással.A sziget észak-nyugati csücskébe most sem tudtam kimenni,mint az elmúlt 5 évben egyszer sem.Mint mindig most is horgászok vertek ott tanyát.Pedig onnan is jó képeket lehetne lőni.A hattyúk akik télen itt voltak,most nyomuk sem volt...de azért minden nyugis volt.Mindig is szerettem ezt a helyet.
 |
| Kilátás a híd alól |
Van pár pad és asztalka is a szigeten.A korábbi években mindig foglaltak voltak ezek,leülni sem tudtunk szinte az esetek nagy többségében.Most feltünő volt,hogy ezeknél nem volt senki...Mindegy mentem tovább.A csendet a kemping felöl jövő zene törte meg.Fiatalok buliztak odabenn.Legalább nem kinn,így szemét szerencsére nem marad utánuk...A sziget e részén amúgy jól járható és a jelzést jól látható turistaút vezet körbe.Célszerű lett volna ezt piros körtúra jelzéssel ellátni,de ki tudja miért piros + jelzés volt.
 |
| Most szabadok a padok |
Lassan elértem a sziget leg észak-keletibb pontját.Mondhatni a kedvenc helyünk.Itt kezdödnek szembe a mi szigeteink...amelyeket annyira,de annyire szerettünk bejárni...Ugye a második szigetet el is neveztem Gergő szigetének..egyszer talán kitudok majd tenni oda egy emléktáblát...Most azonban lehetetlenség volt átmenni.A magas vízállás ezt nem tette lehetővé.Ugye vannak olyan évek amikor annyira alacsony a vízállás,hogy a holtágakban tudunk túrázni és rámenni a szigetekre.A tavalyi ilyen volt (van is róla bejegyzés).Hogy mikor lesz legközelebb a jó ég tudja...nagyjából három évente akad ilyen év.Persze igy is lenyügöző a táj az észek-keleti csücsökből.
 |
| Jelenleg elérhetetlenek a szigetek |
Majd egyszer eljövök amikor lehetöség lesz rá és átkelek Gergő-szigetére.Most mentem tovább.Kiértem a nagy Dunához.Minden rendben volt vele.Uszályok parkoltak itt.Én meg már nem mentem tovább.Beértem volna az erdőbe ahol egy darabig még tudtam volna menni,aztán lett volna lezárva a sziget további része.Azon a négy évvel ezelőtti napon ez persze nem volt akadály.Most viszont lefordultam a szigetre bevezető útra amely épp itt ért végen a Duna fő ágánál.Elindultam kifelé rajta,erre megy a piros+ is.Még egy padra lettem figyelmes.Ennél a padnál/asztalkánál ültünk utoljára Gergővel az egyik itteni túránk után....
 |
| Ahol utoljára ültünk... |
Hát tényleg nem tudok olyan helyre menni amelyről ne egy-egy emlék ugorna be.Persze most kifejezetten emlékezni jöttem le.Ez meg is történt.Ettől persze jobb nem lett,mert Gergő nincs itt velem,hiányzik nagyon,de kellett a lelkemnek ez a kis séta.Nem maradt más hátra,indultam ki a szigetről,azt egy helyijáratos busszal eljöttem haza.
 |
| Gergő azon a négy évvel ezelötti napon... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése