Szent György-hegy meghódítása

Nem kellett most sokat várni a következő túrára.Egy hét telt el a "Marsi" túra óta és újra nekivágtunk a végtelennek!Valamivel korábban indultunk el mint egy héttel korábban.A Veszprémbe menő 5.40-kor induló busszal keltünk útra Zolikával.Ahogy egy héttel korábban most is leszálltunk Fehérváron és ugyanúgy betértünk a Lipót pékségbe egy kávéra és egy pizzaszeletre.Ám innen már nem ugyanaz volt a müsor mint egy hete!Elmentünk a vasútállomásra mert vonattal mentünk tovább.Székesfehérváron kb.25 perces séta a buszállomástól a vasútállomás.A vonatunk 7.51-kor indult el (pontos volt).Majd két és fél óra kellemes vonatozás várt ránk a Balaton mentén.Célunk Nemesgulács-Kisapáti vasútimegálló hely volt.Innen indult a már régóta halaszgatott túra a Szent György-hegyre.

Kezdés...

Negyed 11-re értünk oda.Az ország egyik legszebb táján találtuk magunkat a Tapolcai-medencében.Körülöleltek a Balaton-felvidék tanúhegyei.A kissé borús időben is fenséges látványt nyújtott a Gulács,a Tóti-hegy,a Badacsony,a Csobánc,Szigliget,a Haláp és célunk a Szent György-hegy.Földöntúli szépségű hely volt!El is indultunk a zöld jelzésen ami Kispaátiig maga az országút volt,szerencsére gyér forgalommal.Ezen a szakaszon tárultak elénk az előbb említett csodák.Kisapáti nem volt messze a vasúti megállótól.A faluba érve az egyik boltnál pedig tudtunk inni egy jó kávét mielőtt belecsaptunk a lecsóba!Az úton ide közben eszembe jutott az is,hogy mi a Szent György-hegyet már Gergővel is terveztük,ám ki tudja miért magasabb szellemi erők nem engedték,hogy valóra váljon...így reménykedtem benne,hogy Gergő lelke velem van,sajnos érezni nem éreztem.

A Szent György-hegy

Fél Kisapátin átkelve kezdett emelkedésbe az út.Itt persze már nem országút volt hanem normál turistaút.Közben találkoztunk a sárkánnyal amit kanalakból(!) raktak ki a helyiek roppant ötletes módon.Pár méter után egy letérésünk volt a Szent kereszt kápolnához,úgy döntöttük megnézzük.Szép volt,de bemenni nem lehetett.Innen már még egy fokkal jobb volt a kilátás a környék csodáira mint lenn az országútról.A kápolna megcsodálása után folytattuk az emelkedős zöldön.Itt ott kemény emelkedő volt,de összeségében nem volt vészes.Minél feljebb értünk a kopasz erdőn át fel-fel sejlettek a hegy legnagyobb csodái a bazaltorgonák,de még tekintélyes távolságban voltak.Nem soká elértük a Kaán Károly turistaházat.Mivel itt voltak padok és asztalok,úgy döntöttünk megkajálunk.

A Szentkereszt kápolna

A turistaház 

Megállva a reggelihez rádöbbentünk,hogy nagyon hideg van,vagyis hát kellemetlenül hideg.Fáztam is mint a vadászkutya.Közben figyelmesek lettünk egy fára a ház mellett.Rajta ott volt mind a négy fő turistajelzés!Bizony kevés hely van az országban ahol mind a négy fő turistaút összefut,ez egy ilyen hely volt.Ez pedig emelte a hely nagyszerűségét!További slusszpoénként fogtuk fel,hogy a mai rövidke túránkon mind a négy jelzést érintjük!Persze azért szemügyre vettük a házat is amely nagyon jól nézett ki.Körbe lehetett járni és a hátulja érdekesebb és szebb volt mint az eleje.Fenn pedig volt egy kis terasz,amelyre a hátsó tornácon lehetett feljutni.Onnan pedig újabb jó kilátásunk volt a már nem túl távoli bazaltorgonákra!Ez is egy csúcsszuper hely volt!Némi zavaró tényező volt a kellemetlen hideg.

Összefújta a szél a turistaútakat

A ház hátulról

Bár innen már közel voltak a bazaltorgonák,mi mégis más útvonalat választottunk a zölddel együtt haladó sárgán mentünk tovább a hegyen,majd arról lesz egy leágazás,pontosabban felágazás a piros jelzés ami felvisz a hegytetőre,onnan meg a kék3 és a kék jelzés visz majd el a bazaltorgonákhoz.Így azokat fentről közelitjük majd meg és visszatérünk ide a turistaházhoz.Magyaru egy kis körtúra lesz ez!Búcsút vettünk a háztól,miközben megnéztük a közeli pottyantóst.Nem kellett sokat menni máris ott volt a Jégbarlang.Vagyis ami megmaradt belőle.A Jégbarlang az itteni sárkány otthona volt,de azt betemette egy leomló bazaltorgona ami elvált a hegyről.Majd a közeljövőben kivesézzük a Jégbarlang sztoriját is itt a blogban!Egy lyuk azért maradt ott a kőtengerben és ha odaáll az ember azt tapasztalhatja,hogy ott bizony 10-15 fokkal hűvösebb van.Ez nyáron jöhet jól főleg...

A beomlott Jégbarlang

Zolika megmássza!

Elhagyva a barlangot az út szinten ment aztán...elkezdett ereszkedni!Ez sehogyan sem illett a képbe,hiszen nekünk fel kell menni majd a hegytetőre!Hát így durvább lesz ha most meg lefelé megyünk...Közben átértünk a hegy másik oldalára és kilátásilag feltűnt Tapolca a Haláppal,délre meg a Keszthelyi-hegység.Az út továbbra is lefelé ment,de a piros leágazás még nem akart feltűnni.Aztán nem sokára amikor már újra szinten ment a zöld/sárga út egyszercsak ott volt végre a piros!Mellette ott volt egy tábla,hogy borászat 150 méter és forralt bor kapható és,hogy nyitva tartanak!Zolika javaslatára nem hagytuk ki,ám odaérve nem találtunk ott senkit és az ajtó is zárva volt..Így visszamentünk a piroshoz és megkezdtük az emelkedést a hegytetőre!
Felérve ment ugyan a piros nyugat felé a bazaltorgonákhoz,mi viszont kelet felé fordultunk a kék3 jelzésen mentünk a hegy legmagasabb pontjához.Az emelkedő enyhén fingatós volt amúgy,de nem vészesen.Nem soká elértük a hegy másik végét,ez volt a Szent György-hegy legmagasabb része a maga 415 méter magasságával.Itt egy tisztás volt,padok,asztalok és kilátás ami a borúlt hideg időben is lenyügöző volt!

A Szent György-hegy tetején

Öröm,hogy ide is eljutottam végre!

A hideg borús időben,élénk szélben is élvezhető volt az amit innen láttunk.Látható volt a Keszthelyi-öböl a Balatonban,a Szigligeti hegyek a várral.A Badacsony,a Gulács,az Ámbrahám-hegy,amarra meg a Csobánc és a távolban a Balaton-felvidék hegyei,a Fekete-hegy a Kab-hegy halványan a Hegyestű.Szavak nincsenek erre a szépségre...alattunk meg a Tapolcai-medence terült el a falvaival.Jobb időben itt egy egész napot ellehetne tölteni.A kellemetlen hideg ellenére is félórát elgyönyörködtünk itt,majd mentünk tovább a kék3 jelzésen amely visszafele irányt vett itt a hegy északi oldalában haladt.Mivel ezt a részt annyira nem érte a nap az út hirtelen dagonyássá,sárossá vált.Mire elértük a kék jelzést a bakancsunkon két kiló sár gyűlt össze.

A kilátás egy szelete: Badacsony,Ábrahám-hegy,Gulács

Dagonyára vált az út...

A kéket elérve javultak az útviszonyok és nem soká elértük a bazaltorgonákat.Köztük kővek,lépcsők vezettek lefelé a hegyoldalon,ez volt a Kőkapu.15-30 méter magas bazaltorgonák álltak a hegyhez hozzásimulva vagy éppen elválva tőlük.Mintha pénzérmékből felállított oszlopok,pontosabban úgy néztek ki.Fenomenális látvány volt hiszen több méter hosszan húzodtak a hegyoldalon!Azt olvastuk ezek az oszlopok fokozatosan távolodnak a hegytől és egyszer majd eldőlnek.Ez az egyszer évmilliók múlva lesz persze.Ez történt azzal az oszloppal vagy oszlopokkal amelyek a sárkány barlangjára dőltek.Na itt is jó sok időt eltöltöttünk,hiszen nem akármilyen látvány volt ez.Sajnáltam,hogy Gergővel nem jutottam el ide...Varázslatos csoda volt ez itt!

Elérve a bazaltorgonákat

A csodák itt vannak körülöttünk!

A képek nem adják ez hűen vissza...

Kőkapu

A csodák után a kéken visszajutottunk a turistaházhoz.A kör teljessé vált,de a túrának még nem volt vége.Visszakellett menni a vonathoz.Úgy számoltam még elérhetjük a 3/4 4-es vonatot.A következő pedig csak két óra múlva jött.Nem volt kedvem két órát várakozni a hidegben így megszaporáztuk kissé a lépteinket.Itt már a zöldön mentünk lefelé,ott ahol feljöttünk Kisapátiból.Hamar leértünk átmentünk a falun és közben kisütött a nap...Hát megevett a penész...végig szar borús időnk volt odafenn a hegyen ami a képek minőségén is rontott,most meg kiderült...Áááá ezt nem hittem el és átkozodtam egy sort.Na,de sietni kellett vissza a vonathoz.Útközben újra feltüntek a reggeli hegyek amelyek a napfényben sokkal szebbek voltak most! A napsütést ellenére nem mondhatni,hogy melegebb lett...

Kisüt a nap visszafelé...szemben a Gulács és a Badacsony

Végül elértük a vonatot,10 percünk volt még mire jött.Kényelmesen utazva jutottunk vissza Székesfehérvárra ahol elkellett menni most a buszállomásra.Ott elértük a buszt,a hazaút is nyugis volt és este nyolcra haza is értünk!A szar közlekedés ellenére még egy kellemes túra is belefért és időben haza is értünk.A hideg miatt nem maradtunk most tovább,de az élmény igy is fenetikusnak bizonyult!Csodás volt a Szent György-hegy és istenem mióta elakartam már ide jönni,tán 10 éve is már...sokára jött össze,de összejött végre.
Most 10 kilométert mentünk az év második túráján.Így ez összesítésben 22 kilométer ami így 11km/túra átlagot jelent.Tipikus példája vagyunk annak,hogy egy túra nem attól jó,hogy minél többet mész.Inkább attól,hogy minél többet látsz! Klassz volt!