Ez a túra eredetileg nem szerepelt a téli terveinkbe,de a terveket van,hogy felülírja az élet.Most is ez történt.A novemberi Spartacus ösvényi túra után gyulladt be a lábam és hetekig komoly lábfájásaim voltak.Ehhez persze az is hozzájárult,hogy eljártam maszekba is és hát túlerőlthettem.Lényeg,hogy nem nagyon alkalmas voltam komolyabb túrákra az elmúlt hetekben.Aztán kezelés és lassú javulás kezdett beállni.Most egy javulási folyamat van,így kerestem egy nem túl megerőltető,nem nehéz és nem hosszú túrát.Így esett a választás az Apátkúti-völgyre.Amúgy a terveket nagyjából 65-70%-os hatékonysággal váltsuk valóra,de az nem baj ha az eredeti tervet egy másik túra írja felül.Baj akkor van,ha más miatt nem jön össze egy-egy terv.Szóval a tél első komolyabb túrája ugyanonnan indult ahonnan az ősz utolsó túrája és ugyanott is végződött.Az útvonal mégis teljesen más volt!
Pilisszentlászló ott van a szívemben!
Változott a közlekedési menetrend november eleje óta,így nem kilencre hanem majdnem tízre értük csak el Pilisszentlászlót.Novemberben a zöld jelzést követtük és azon jártuk végig a Spartacus ösvényt.Most az Apátkúti-völgybe igyekeztünk ezen pedig a piros vezet végig.Pilisszentlászló remek túrakiindulópont a Visegrádi-hegységben,szinte a hegység minden pontja jól elérhető innen és sok jelzett turistaút fut itt össze.Ezenkivül számomra édes emlékű hely.Itt végződött az egyetlen olyan túra 1990-ben amelyen a legnagyobb szerelmemmel voltam.Érdekes azóta nem jártam itt,most viszont hat hét alatt kétszer is.Hamar megleltük a piros jelzést,de rögtön az első métereken el is tévedtünk!Most is Zolikával trappoltuk végig a távot.
Találkozás egy röfivel,de nem ott amerre mennünk kellett volna....
A piros jelzés egy ponton nem úgy volt felfestve,hogy egyértelműen jelezze merre is megy.Vagyis igen,de egy oszlop négy oldala közül legalább három oldalra igen.Mi persze csak az egyik oldalt néztük és azon nyíllal jelezte merre kell menni.Láttuk ugyan,hogy megy tovább az utca a faluba mi meg jobbra fordultunk felfelé a hegyre!Felfelé a hegyre egy völgyes túrán?Gondoltam egy ponton visszafordul lefelé irányba az út,de nem így történt.Gyönyörű erdőbe jutottunk ugyan az országos kékkel karöltve (itt jöhettünk le 90-ben...),de kezdett gyanús lenni a dolog.Ránéztem az alkalmazásra amely persze rögtön jelezte,hogy rossz irányba mocorgunk...Tovább kellett volna menni az utcán.Hát akkor irány vissza oda.Szerencsére nem voltunk messze.Ilyen hibák előfordulnak,lényeg hamar tudtunk korrigálni.
Az első méterek a völgyben
Az utcán ment a piros jelzés másik ága és ez volt a jó irány.Ez ki is vitt a faluból egyenesen bele az Apátkúti-völgybe.Ez egy észak-dél irányú volt Pilisszentlászló és Visegrád között.Ennek voltunk a déli pontján.Rögtön csodás erdőbe értünk amely igy a kopasz fákkal teli decemberben is lenyügőzően szép volt.Előző nap eső volt,de az új jól járhatónak bizonyult!Az idő szinte ideális volt.Kb.2-3 fok pluszban és napos idő.Mennyivel jobb ez istenem mint a nyári 40 fok!Kellemesen haladtunk.Talán egy egyszerű vándor vagy akárki,itt azt mondta volna,hogy ingerszegény az út.Szerintünk nem volt az.Így is szép volt a kopasz fák ölelésében.Odalenn a mélyben pedig a patak kanyargott.Itt még nem tudtuk,de a túra további részén meglehetősen sokat randevúztunk az Apátkúti patakkal.
Hangulatos út a völgyben
Az út lassan lefelé indult a patakhoz,mert az lenn haladt a mélyben az úttól kb.tíz méterre.Még szebb lett az erdő majd láttuk a patak túlsó partján van egy asztal és padok.Mellett van még valami,de innen nem lehetett kivenni mi az.Jó helynek tűnt reggelizni.Ehhez azonban átkellett kelni a patakon,maga a turistaút is arra vitt.Üggyel-bajjal,de átkeltünk és odaértünk a reggeliző helyhez.Az a valami egy elsősegélyt nyújtó hely volt egy kis dobozkában minden ehhez szükséges felszerelés megtalálható volt!Roppant ötletes és hasznos dolog volt!Ilyent még nem láttam sehol máshol,pedig követendő példa lehetne.Leülni nem tudtuk mert nedves és hideg volt a pad,így állva kajáltunk meg.Indultunk tovább immár a patak másik oldalán.Az út ismét a patak fölé emelkedett jó tíz méterrel.Nagyon szép volt a völgy!
Alakul...
A reggeliző hely
Mohás kövek a hegyoldalban tették látványosabbá az útvonalat.Ismét feltűnt egy látványosabb hely,megint a patak másik oldalán az eredetin amelyen kezdtük a túrát.Egy kereszt is volt ott.Úgy tűnt valami kegyhely.lehet.Természetesen lementünk oda is és valóban egy kegyhely volt.Itt is voltak padok,talán valami erdei miséket is szoktak itt rendezni.Tovább haladva kis táblák szolgáltak érdekességül,rajta felíratokkal.Például az elsőn az volt,hogy "fülelj"! És valóban alul kis mini vízesés hangját lehetett hallani.Arébb egy másikon az volt,hogy "érints"! Itt valami növényhez volt érdemes hozzáérni,persze nem december derekán.Közben a patakon jó párszor átkellett kelni ide-oda.
Oda lenn is van valami
Egy kegyhely féle
A völgy közepén már nem lehetett nem észrevenni,hogy leírhatatlanul gyönyörű a völgy.Egy-két helyen volt némi dagonya,de az út 90%-ban jól járható volt.A patakon nagyjából 14-szer kellett átkelni,ezzel pedig megtört a Réka-völgyi rekord,ott kellett eddig a legtöbbszöri patakátkelést végrehajtani (13).Voltak hosszabb egyenes szakaszok,miközben a patak alattunk ha már nem is tíz méteres mélységben,de 4-5 méterre folyt egyre bővízűbben és egyre sebesebben.A lenyügöző tájat a hegyoldalban kimagasló hatalmas szikla tette még látványosabbá,elgondolkodtató volt,hogya fenébe nem dől az le onnan?Kis hídak következtek pár centis árok felett.Kétségtelenül alighanem a Visegrádi-hegység legszebb völgyében jártunk.
Kellemes téli hangulat a völgyben még hó nélkül is
Szépséges kishídak is akadnak
Közben a képeket egy új telefonnal amit munkástelefonnak vettem,készítettem.Teszteltem és hát hatalmas csalódást okozott.Elég gyatrák lettek a képek,így nem ezt a készüléket fogom fotózásra használni az is biztos.A látványos völgyben aztán elértünk egy sorompóhoz és innen kezdett betonútra váltani a turistaút és ez már autóval is járható szakasz volt.Elértük a Kaán Károly-forrást,ide már persze autóval jött be több jóképességű...na és vitték a vízet flakonszámra a bővízű forrásból.Szerencsére oda engedtek.Nem szenvedtünk vízhiányba,de jobb forrásvízet inni,mint az otthonról hozott városi vízet.Így vittem haza egy kis kulaccsal én is.Kőbánya szerűségek tűntek fel a hegyoldalban,majd elértük az Apátkúti vadászházat a Stefánia kishídat ami a patak felett ívelt át és a pisztrángos tavakat.
A Kaán forrás
A Stefánia híd
Már teljesen aszfaltozott út vitt tovább.Elértük a Telegráf rétet ahol egy honfoglalási emlékmű szolgált látnivalóval.A rét szép fűves volt,padokk,asztalokkal.Mellett és az út között folyt az útunkat végigkisérő patak itt-ott látványos zubogókkal.Balról becsatlakozott az a zöld+ jelzésű út amelyen hat hete jöttünk amikor a Spartacus ösvény felöl érkeztünk.Itt volt az Ördögmalom étterem is,ahova múltkor bementünk egy vadgulyásra.Most is így tettünk.Kellemes meleg volt benn a gulyáson kivül még ittunk egy kávét is.Visegrád innen még jó negyven perc járásra volt.
A Honfoglalási emlékmű
Az Ördögmalom étterem
Finom vadgulyás!
Az ebéd után folytattuk a túrát ahogy eddig is a piros jelzésen.Elhaladtunk az Ördögmalom-vízesés mellett amely jó hat méterre volt alattunk.Most nem mentünk le,mert egyrészt voltak lenn,másrészt hat hete voltunk ott.Mentünk tovább még egy szépséges tavacska volt balodalt itt is jártunk a múltkor.Majd beértünk Visegrádra az ország legkisebb városába.Ugyanarra mint hat hete.Szép rálátásunk volt a szemközt a Duna túlpartján magasodó Börzsönyre.Itt ért véget a Dunántúli középhegység.Odaát az már az Északi középhegység volt.Hat hete átmentünk komppal Nagymarosra,most ezt nem terveztük.Buszra vártunk mert leszándékoztunk menni Szentendrére az Adventi vásárba (lesz róla bejegyzés).Volt még ötven percünk,így lementünk a Dunához gyönyörködni a Dunakanyarba.
Visegrád
Kicsit sétáltunk,de kezdett hűvösödni.Mondjuk eddig sem volt túl meleg.Aztán elsétáltunk a buszmegállóba és lementünk Szentendrére,de ez már egy másik történet.
Remek,nem megerőltető gyönyörű túra volt!Az Apátkúti-völgy gyönyörű és alighanem be is vonult a kedvenceim közé.majd egyik évben ősszel is eljövünk,talán akkor lehet ez is a legszebb.Nagyon nagyon jó volt!
Ez volt a szezon 22.túrája (ez elmarad a várakozástól),most mindössze 10 kilométert mentünk,de a lábam miatt nem is terveztem most többet.Tartunk így összeségében 333 kilométernél.Ez átlagosan 15,13 kilométert jelent túránként.Ebben a korban ez már bőven elég.Idén még egy túránk biztosan lesz.A kettő nem biztos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése