Közeledik Gergő távozásának évfordulója és az évforduló kapcsán egy eddig sokat nem foglalkoztatott kérdés merül fel bennem,nap mint nap egyre erősebben.Miért halasztottunk?Miért halasztottuk el azt a túrát amely az utolsó lehetett volna Gergő életében.Amely két nappal a halála előtt került volna sorra.De nem került.A túra elmaradt,elhalasztottuk.Miért?Mitől ijedtünk,mitől ijedtem meg?A túrára a 2018 december 8-9-re eső hétvégén került volna sor.Ám a túrát elhalasztottuk,így az december 16-án került sorra,de Gergő december 11-én elhunyt...Most meg hirtelen elkezdett mardosni a lelkiismeret,hogy miért nem vágtunk neki ennek a túrának...
 |
| Azért útra keltünk azon a hétvégén,de nem túrára hanem csak egy sétára...az utolsó sétára... |
A túra a dunaújvárosi repülőtérre vezetett volna,de némi kerülővel persze.Elmentünk volna Baracs és Apátszállás felé és onnan trappoltunk volna ki a repülőtérre,majd Kisapostagon fejeztük volna be a túrát és onnan busszal jöttünk volna haza.De a túra amely itthonról Dunaújvárosból indult volna elmaradt...Keresem az okokat és amennyire visszatudok emlékezni az ok az volt,hogy meglehetősen fos időt jósolt arra a hétvégére a meterológia...és ez kissé elvette a kedvünket,nem csak az enyémet,de Gergőét is.Leülve Gergővel megbeszéltük,hogy a túrát átteszük jövő hétre azaz egy héttel későbbre.Igen ám,de Gergő jövő szombaton valami iskolai rendezvényre volt hivatalos.Sebaj,akkor megcsináljuk vasárnap hiszen utána már szabadság vár mindkettőnkre.Így aztán nyugodtan vágtunk bele a hétvégébe.A hétvége eseményei már több helyen megvannak írva ebbe a naplóba,ezt nem kívánom részletezni most.Ami a lényeg: nem volt rossz idő azon a hétvégén...
 |
| Azon a sétán 2018 december 9-én... |
Meglepődve tapasztaltuk,hogy nyoma sem volt a beígért rossz időnek azon a hétvégén.Így vasárnap egy sétára invitáltam Gergőt.Ez a séta meg szépen bevonult a történelembe.Ez volt ugyanis az utolsó sétánk... Az utolsó sétáról részletes beszámoló van a blogban akit érdekel,ezzel a címmel megtalálja.A lényeg az volt,hogy kinéztünk a stadionba és beosontunk az akkor még épülő klubházba.Ezt követően meg bementünk a Lindl-be vásárolni,majd az akkor még nem készülő dunaújvárosi kilátóhoz sétáltunk el.(a kilátót két hét múlva kezdték el csinálni...) Majd az adventi vásáron át haza.Így is mentünk vagy 6-7 km-es kört és ez volt az utolsó sétánk Gergővel.De a túra elmaradt.Miért kellett elhalasztanunk?Miért?
Az élet nem tartogatott számunkra több közös utat.
 |
| Egy héttel később,szép de szomorú táj... |
A túrát a következő vasárnap megcsináltuk,de ezt Gergő már nem érte meg...Így egy emléktúra lett belőle (erről is van részletes leírás a blogban).Sokkal rosszabb idő volt mint egy héttel korábban...Mondjuk esett egy kiadós mennyiségű hó,így ha a túra szépségét nézem,akkor szép volt,de ennek akkor természetesen nem tudtam örülni.Csak az járt a fejembe,hogy mennyire örült volna Gergő ennek a havas túrának.De ettől még egy héttel korábban a túra elmaradt...és a két hétvége között Gergő meghalt...és engem most hat évvel később egyszer csak elkezdett kínozni ezért a lelkiismeret.Ez lehetett volna az utolsó túránk,Gergőre várt volna még egy kellemes élmény...Tudom Gergő most azt mondaná,neki a stadionba való kimenetel is hatalmas élmény volt,de akkor is...Na meg így a Salabasina-ároki túránk vonult úgy be a történelembe,hogy az utolsó túránk...
 |
| Az élet legszomorúbb túrája lett belőle... |
Valószínűleg ez az egész már odát előre megvolt írva.Nem ezt szántuk az életünk tervezésénél az utolsó túrának...így alighanem ezért lett elhalasztva.Gergő erre a túrára már nem szándékozott eljönni,már az odaáti éne,nem az itteni...A Salabasina-árokkal kellett búcsúznunk,nem ezzel a "semmi" túrával.Így rendeltetett,mai spirituális tudásommal azt mondom a közös élet tervezésnél ezt így akarhattuk...Csak akkor most mégis miért kínoz a lelkiismeret?Erre nem tudok igazán rájönni...
Az egy héttel későbbi akkor már emléktúráról készült film:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése