A májusi részben egy olyan vár következik amiből mára már alig-alig maradt néhány kő és amelynek igazából a legendája a legszebb.A várnál már többször is jártam,hiszen annak ellenére,hogy pár kő maradt csupán a hely szellemisége,nagyszerűsége és friss levegője igazán magával ragadó.
|
Nem sok minden maradt a Kantavárból |
Pécstől északra a Mecsek egy száraz árokkal kerített meredek hegycsúcsán találhatók Kantavár romjai. Oklevelek nem említik, ez is az u.n. névtelen kisvárak közé tartozik.
1873-ban "Legújabb baranyai és pécsvidéki leletek" (Archaeologiai Közlemények) c. cikkében Horváth Antal kantavári leletről számolt be: "...egyikük a romladékból góth stylben diszített cseréptégla töredéket ásott ki. A tégla felső lapját elborító szőnyegszerű diszítmény stylizált virágok, galyak és levelek közt egy jobbra repülő madarat ábrázol és egy fából metszett minta segélyével vitetett át a még lágy téglára, a mint azt a faereknek a téglán hátrahagyott és elég jól kivehető nyomai bizonyítják."
|
Kantavár romjai |
Kantavár építésének időpontja és építtetője nem ismert. Az 1770-es években Koller József a pécsi püspökség történetét leírva felveti, hogy esetleg a pécsi kántor kanonok lakhelye volt a 15. században, innen is a neve Kántor-, Kantavár. Más vélemények szerint valószínűbb, hogy a Kanta névből alakulhatott ki, pl. 16. századból ismert több Kantha családnevű ember. Egy helyi monda szerint a rablólovag Kanta vára volt.
Kárpáti Gábor felmérése szerint az öregtorony tipikusan 13. századi, amit később a várfal belső feléhez épült épületekkel bővítettek. A belső udvarban egy ciszternát alakítottak ki. Később egy 5 méter széles falszoros is épült a vár nyugati oldalán, az északi oldalon pedig kaputorony maradványait azonosították.
"A munkálatok egyik legnagyobb eredményének azt tartom, hogy megtaláltuk a vár alatti (váralja) középkori települést, ami a 16. században elpusztult. A vár területén szórványként előkerült leletek (közel-keleti fajansz, díszkés) azt bizonyítják, hogy az erődítmény még a hódoltság idején is funkcionált." (Kárpáti Gábor)
Pécs városa részéről érthetetlen a romok elhanyagolása. A környék számos turistát vonz, akik sok esetben a várhegyet is megmásszák, ahol még tájékoztató tábla sincs (2021. ápr.)...
|
Kantavár amikor utoljára itt jártam |
A várnak érdekes és szép mondjája,legendája is van: (ez megtalálható a Mecseki népmondás bejegyzéseimben is)
A Mohácsi vész utáni időkben járunk. Ekkoriban a Mecsekben egy üresen álló sziklavár állt, amelyet egy lovag foglalt el, kit Kantának hívtak. Lovagunk nem éppen lovagias természetéről volt híres. Erről a helyről járt rablóútjaira és itt rejtette el zsákmányait. Nemcsak értékes kincseket, hanem a vidék legszebb lányát is magával hurcolta. Kanta tehát rablóvezér volt, kit a sors tett azzá, ugyanis gyermekkorában elrabolták őt és öccsét az édesanyjuktól. Mindössze egyetlen emléke maradt meg: egy aranylánc, melyen anyja képe volt...
Történt egyszer, hogy ezt a leányt el akarta adni egy jómódú török basának, de mielőtt az üzletkötés megszületett volna, maga szeretett bele a gyönyörű leányba. Hogy megnyerje kedvesének a lányt, szebbnél-szebb kincsekkel, ajándékokkal halmozta el őt, de mindhiába, ugyanis a lány szerelme egy ifjú harcos volt, ki a törökök ellen harcolt. Egyszer egy szép nyári estén egy ismeretlen ifjú kért szállást a várban éjszakára. Az ifjú a török elleni harcból tért vissza és menyasszonyához igyekezett. Ekkor tudta meg Kanta lovag, hogy a fogvatartott leány e ifjú miatt nem lesz az ő kedvese. Nagy haragra gerjedt ekkor és megfogadta, hogy elpusztítja az ifjú harcost. A másnap továbbinduló ifjút Kanta egyik embere követte és a Mecsek hatalmas erdőiben meggyilkolta őt. Tettének bizonyítékául a nyakláncát vitte el gazdájának. Ez a nyaklánc megegyezett Kanta nyakában lévő aranylánccal és a rajta függő képpel. A rabló lovag magába roskadt. Saját testvérét ölette meg. A leány, mikor egy szolgálótól megtudta az eseményeket, követte kedvesét a halálba. Kanta mindkettejüket a vár mellé temette el. E tettétől teljesen megváltozott. Többé már nem rabolt. Kincseit szétosztotta a szegények, nincstelenek között és magányos remeteként élte le életét. Az ő nevét őrzi a Kantavár.
|
Gergő amikor utoljára voltunk itt vele... |
A várnál háromszor jártam.Kétszer Gergővel (ebből egyik alkalommal Móni is velünk volt),valamint Zolikával,Tomival és Vikivel.Amennyiben az egészségem engedi boritékolható,hogy jövünk majd még ide,hiszen olyan átlag 3-4 évente fordulok meg itt.Így ha Isten is megsegít akkor mivel tavaly voltam,talán 2026-ban legközelebb,ha meg nem segít akkor egy következő életben!A környéken turistaútak tucatjai futnak a szélrózsa minden irányába,így ajánlom olyan túrázóknak is akik még nem jártak erre!
A várhoz a Közép-Mecseki piros jelzésről leágazó piros L jelzésen juthatunk el.Látogatása természetesen díjmentes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése