Medvék Magyarországon

 Egyre többször,egyre sűrűbben hallani,olvasni olyan híreket,hogy medvéket észlelnek Magyarországon.A macik nem ismerik a határokat és bátran átjönnek a magyar földekre is.Jellemzően az Északi-középhegységben történik a legtöbb észlelés,de látni véltek már a Balaton-felvidéken is medvét!Mégis úgy tűnik a Dunántúlon jóval kevesebb az észlelés mint az északi hegyekben.Mivel a téma a túrázókat is érintheti,ezért is kerül be a blogba most ez a bejegyzés.Magyarországon a legtöbb észlelés Nógrádban és a Bükkben történik.Most a Bükki Nemzeti park Igazgatósága adott ki egy közleményt ez ügyben.Ez kerül be most változtatás nélkül a blogba.

Medvéket már bőven észleltek Magyarországon is

A Kárpátok barnamedve állományának növekedése és az élőhelyeiken végbemenő változások következtében az elmúlt évek során egyre gyakrabban észlelnek barnamedve előfordulására utaló nyomokat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A kárpáti medveállomány elterjedési határa eléri a faj számára alkalmas hazai élőhelyeket.

A hazánkban megjelenő egyedek egy része olykor nagyobb távolságokat is megtesz, ahogy néhány éve a jeladózott „Iwo” nevű példány 2015. évi dokumentált kóborlása is mutatta. A Lengyel-Tátra területén jelölt példány közel egy évig nem tett meg nagyobb távolságokat eredeti élőhelyétől, később néhány hét leforgása alatt elérte hazánk területét, majd az országból visszafordulva egészen Ukrajnáig jutott. A barna medvék többsége hosszabb-rövidebb idejű itt tartózkodásuk alatt viszonylag észrevétlenek maradnak.

Egy hím járja a Bükköt kelet-nyugati irányban

Azonban az idei csapadékosabb tavasz során a felázott talajon már több helyen kerültek elő a hozzánk látogató példányok lábnyomai, illetve az éjjel-nappal működő kameracsapdák néhány alkalommal felvételeket is készítettek a megjelenő egyedekről.

Az elmúlt évben egy érdekes változásnak lehettünk tanúi. Már tavaly októberben is jeleztük, hogy egy előző év májusától itt élő, kifejlett hím példány nagy valószínűséggel már áttelelhetett a Bükkben, és azóta is itt tartózkodik. Ez a példány jellegzetes színezettsége alapján egyértelműen azonosítható. Rendszeresen megfigyelhető, jellemzően kelet-nyugati irányban járja a Bükk területét.

A BNPI tájékoztatása szerint a hazai erdőkben kialakuló vágásterek növényzete, és a még idősebb erdők makktermése bőséges táplálékforrást kínál a mindenevő medvéknek.A faj megjelenéséhez valószínűleg hozzájárul az is, hogy a mára jelentősen megcsappant vaddisznóállomány nem fogyasztja el a rendelkezésre álló táplálékmennyiséget, amely a medve számára vonzó, terített asztalt kínál. A néhány évvel ezelőtt már azonosított felnőtt nőstény példány is megfordult működési területünkön.

Eddig nem volt és reméljük ezután sem lesz semmi baj!

A nagyragadozók jelenléte önmagában nem vezet konfliktushelyzetek kialakulásához. A Bükk területén élő hím medve olykor a legelő szarvasmarháktól ötven méterre táplálkozik, ahol a legelő állatállomány védelmét részben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által átadott villanypásztor segíti. Felhívták a területen gazdálkodók figyelmét a medve jelenlétére, és az esetleges veszélyes helyzetek kialakulásának megelőzési módjaira.

A gazdálkodók szempontjából is jelentkező probléma forrása lehet a barnamedvék akár akaratlan etetése – pl. hulladéktárolókhoz való hozzáférés, vagy az erdőbe takarmányozási céllal kihordott mezőgazdasági termények, különösen az emberi fogyasztásra már alkalmatlan élelmiszerek kijuttatása –, hiszen a táplálék csábítása mérsékelheti a medvék természetes, embertől való félelmét. Felhívták rá a figyelmet, hogy az „etetés” rendszeressége a tapasztalatok szerint a szomszédos, illetve környező országokban (pl. Szlovákia, Románia, Szlovénia, Lengyelország) is jellemző, s ez nemkívánatos konfliktusláncolatok kialakulását okozhatja.

Ezért kérünk minden társadalmi csoportot a felelős gazdálkodói magatartás betartására.

Eddig a közlemény.

A Bükk-hegység,a legvalószínűbb magyarországi medveészlelések itt vannak.Mivel kicsit messze van tőlünk kiesik kissé túrázásaink szemszögéből a hegység...

Hiányolom,hogy a közlemény nem tér ki a túraútvonalakra és az esetleges konfliktushelyzet megfelelő kezelésére sem.A Bükk-hegység rejti az ország legdúsabb turistaút hálózatát.Itt a legnagyobb esélye,hogy túra közben összefuthatunk egy medvével.Na,de mit tegyünk ilyen esetben?Sehol sem látok,vagy találok erről megfelelő leírásokat,információkat.Így hát maximum imádkozzunk!Amit én láttam és tudok,azt az álltalam igen kedvelt Cobranco filmekben láttam,amikor is Romániában túráztak.Ott a túravezető sipolt,hangosan kiabált,zajt csapott a medveveszélyes helyeken,mert a zaj visszatartja őket.Így hát még jobb nem akad,én is ezt tudom tancsolni az ilyen helyeken túrázóknak!

Mi még szerencsére nem találkoztunk medvével túrázásaink történelmében.Legközelebb,vagy a legnagyobb esélye ennek a 2017-es Somoskő-Somoskőújfalu túra szlovákiai szakaszán volt Siatorsa Bukovinka közelében.Ott jártunk egy olyan helyen ahol egy héttel később medvét láttak...Tehát ha egy héttel később megyünk arra ki tudja mi történik.

Mindez és a fentebb leírtak azért senkit sem tartson vissza a túrázásoktól,vagy a Bükk bejárásától.Kicsi az esélye egy medvetámadásnak.Menjünk csoportosan nagy zajjal.Jobbat én sem tudok...

A medve nem játék!

Végszóra találtam egy leírást arról,hogyan viselkedjünk ha medvével találkozunk.Ezt is BNPI Igazgatósága adta ki.Ime:

A medve nem játék, a medvét kerülni kell. A medvével nem kell barátkozni, bármilyen korú is legyen. A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez köthető. Amennyiben medvét észlelnek, kérjük, jelezzék igazgatóságunknak az alábbi ügyeleti telefonszámon: +36 30 861-3808 – írják.

• Tegyük egyértelművé a medvék számára, hogy közeledünk: ne járjunk nesztelenül!
• Társaságban beszélgessünk!
• Egyedül járva, használjunk zajkeltő eszközt, például csengőt vagy rádiót!
• Ne használjunk fejhallgatót!
• Ha véletlenül mégis találkozunk a medvével, és az állat nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről!
• Ha a medve két lábra áll, azt a jobb tájékozódás érdekében teszi.
• Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni!
• Ne nézzünk a szemébe!
• Ne fordítsunk neki hátat!
• Ne akarjunk elfutni, mert gyorsabb nálunk!
• Autós találkozás esetén ne hagyjuk el a járművet!
• Ne etessük!
• Ne próbáljuk közelről lefényképezni (pl. szelfizni)!
• Ha a medve közelebb merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat!