Túra a Barátlakásokhoz

 A Tihanyi-félsziget felfedezését,bejárását még Gergővel terveztük hajdanán,de vele sajnos nem válhatott valóra.Azonban nem adtam fel,mert tudtam,hogy Gergő is így akarja.Ennek hatására tavaly augusztusban érkeztem a félszigetre 43 év elmúltával.Zolikával és Manóval jártuk akkor be a terület keleti részét a gejzírkúpokat.Világosnak tűnt számunkra,hogy a félsziget bejárásához egy túra nem elég.Így akkor gyorsan meg is terveztük a következő túrát ide amelyre a tavalyi év októberében került volna sor.Ám Móni betegsége engem ebben megakadályozott akkor.Most sem adtam fel,így ha némi késéssel is,de idén májusra összejött a második Tihanyi-félszigeti túra.Most a nyugati részt készültünk bejárni,de fő célunk a Barátlakások voltak.

Jól látszik Aszófőről a Csúcs-hegy

Az utazás most nem éppen az ideális volt ide.Fehérvárig busszal jöttünk Zolikával,ez mondjuk sima volt.Fehérvártól aztán a tapolcai vonattal mentünk tovább Aszófőig.Ez az a vonat amely a szezonban a Kék hullám névre hallgat.Most még nem volt szezon,így sima sebes vonat volt.Ám már Fehérvárnál annyian voltak rajta mint az oroszok.Szinte végig állnunk kellett.Na,de kilenc óra tízre megérkeztünk az aszófői vasútállomásra.Innen indult a túra.Terveink szerint felmegyünk majd a hegyekbe az Apáti és a Csúcs-hegyre amelyek már az állomásról is jól látszódtak.Majd onnan lereszkedve megyünk a Viszhang-dombra és az Óvári tetőre,amelynek északi oldala rejti a Barátlakásokat.A végén pedig Tihanyban mulatjuk a maradék időt.Ez volt tehát a terv,a túra rendben el is indult.

A kövesdi templomrom

Rögtön pár méterre az állomástól egy templomromra bukkantunk.A szép ligetes fák között bújt meg az árpádkori Kövesdi-templomrrom.Mindig is kedveltem az ilyen romokat,így közelebbről is szemügyre vettük az egykor csodás építményt.Ha sok nem is maradt belőle,a főfalak álltak és kilehetett venni egykori templom formáját.Zolika a falakra is felmászott én ezt most kihagytam.A rom mellett meglepetésünkre egy forrás volt amely ráadásul "üzemelt" is.Így rögtön frissitettük is a vízkészletünket.Bár május közepét írt a naptár,úgy tűnt ma forróság vár ránk.Az idei év első forró túrája.

Előttünk Sajkod és az Apáti és a Csúcs-hegy

Az utunkat Aszófő és Sajkod között némiképp benőtte a fű,ennek ellenére jó járható volt.Elvileg ez egy jelzett turistaút volt,de jelzést nem láttunk egyet sem.Szerencsére az út nyomvonala adta magát.Szép volt a táj.Előttünk a Tihanyi-félsziget hegyei két oldalt a Balaton ölelt,mögöttünk pedig Aszófő vigyorgott,mögötte a Balaton-felvidék vonulata.Egyre melegebb lett,de még azért nem az elviselhetetlen fajtából.Hamarosan elértük a Tihanyi hegyek lábánál fekvő kis települést Sajkodot,ami amúgy Tihany településrésze.Egy vendéglőbe botlottunk egyből,ám hiába kívántunk egy fröccsöt az még zárva volt.Aztán egy kellemetlen meglepetés köveketkezett: egy tábla,rajta a felírat,hogy Sajkod felöl az Őrtorony kilátó nem érhető el.Az út le van zárva...Hát ez meg mi?Hogy a fenében van egy jelzett turistaút lezárva?Gergővel ezt persze leszartuk volna,némi hezitálás után Zolika is leszarta és elindultunk felfelé a hegyre egyelőre még Sajkod utcáin.

Az első kilátásunk,elvileg zárt területről...

Kiérve a faluból ahol az erdő kezdődött valóban levolt zárva az út!Egy drótkerítéssel!Voltak akik visszafordultak előttünk,de láttuk,hogy mások meg átbújtak alatta,mert a drótot felhajtották a kerítés alján.Mi is így tettünk.Ki a fasz és miért zár le egy jelzett turistaútat?Esküszöm ettől agyfaszt tudok kapni.Átbújva tehát alatta kapaszkodzunk felfelé az erdőben.Semmi olyasmit nem láttunk ami az út lezárását indokolta volna.Az erdő felső szélén szintén lezárás fogadott,de itt már nem drótkerítés hanem csak szalagok jelezték a lezárást...Könnyen átmentünk rajta.Arébb egy újabb táblán már az állt,hogy a természeti értékek védelmében történt az útlezárás...Ugyan kérem...Akkor kerítse el a területet az út mellett,de magát az utat,főleg ha jelzett tegye járhatóvá!Értelme sem volt,hiszen minden arra járó leszarta a lezárást.Álmomban nem gondoltam,hogy turistaútakat zárnak le,természeti értékek védelme kedvéért.Számos más helyen nincs ilyesmi.Itt gondolom a levendulákat akarták védelmezni,de pont azon a területen nem volt egy árva levendula sem ahol a lezárás volt...Na de némi kis kapaszkodás után elértük az Őrtorony kilátót.

Az Őrtorony

Másodszor jártunk itt.Most is lenyügözött az ország talán legjobb kilátója.Nem is sokat lacafacáztunk,mentünk fel.Sokan voltak most,nem úgy mint az első alkalomkor mikor itt jártunk.Egy német turistacsoportot is fel ette a fene,akik éppen bömböltettek valami zenélő műszert,de csak addig amíg erélyesen rá nem szóltam a csávóra,hogy music off,please... így ki is kapcsolta,szerencséjére,mert közel álltam hozzá,hogy lebasszam a kilátóból.Végül lementek és lenyugodtak a kedélyek.Élvezhettük a kilátást.Az Őrtorony-kilátóból teljes körpanoráma fogadja a vándort.Akár egy napot is eltudnék itt nézelődni.Mivel már voltunk itt,ennyi időt azért nem szántunk rá.Körbenéztünk azért alaposan.Minden lényegest látni fentről ami a Balatonnal kapcsolatos.Az Északi és a Déli medencét.A Köröshegyi-völgyhídat,a Hegyestűt,a Badacsonyt,Balatonfüredet,Tihanyt,Siófokot,a Külső és Belső-tót...felsorolni is nehéz...Mindenképp ajánlom bárkinek a kilátót aki még nem járt itt.Hozzáteszem,csak gyalogosan érhető el!

A Csúcs-hegy az Őrtoronyból

Lejöttünk és áttúráztunk a Csúcs-hegyre az Apáti és a Csúcs-hegy közötti gerincen.Ez az útvonal az útóbbi évek legszebbikének bizonyult!Bliriáns kilátások a Balaton déli medencéjére mindenhol és a Balaton-felvidék vonulataira.Ezek jellemezték ezt a jó egy kilométeres szakaszt.Csodaszép útvonal volt!Olyan amiről nem szívesen tér le az ember.Tele sziklaszirtes kilátópontokkal,egy teljesen jól járható turistaút mentén.Szinte sajnáltam,hogy vége ennek a szakasznak,de jött a Csúcs-hegy,a Tihanyi-félsziget legmagasabb pontja a maga 235 méterével.Innen is volt némi kilátásunk már nem csak a Balaton déli medencéjére,de Tihany irányába is.Ezt megcsodálva leereszkedtünk a hegy oldalában lévő barlanghoz.Itt reggeliztünk meg.

Egy kilátás a sok közül a gerincről,talán épp az első

A reggelit és a barlangot letudva,vissza kapaszkodtunk a Csúcs-hegyre,majd a másik oldalon kezdtük meg az ereszkedést a nehezen járható zöld3 jelzésen.Úgy tűnt ennek ellenére simán leereszkedünk a hüvős erdőt átszelő sziklás,kőves,faágas úton,de Zolikát érte egy baleset.Az egyik útra ráhajoló fába bebaszta a fejét amely vérezni kezdett.Némi ápolási szünet után folytatni tudtuk szerencsére a túrát.Leérve már ott voltunk a Tihanyi-félsziget belsejében.Itt ment az út jó másfél kilométert némileg kanyarogva,helyenként jó rálátással a mögöttünk hagyott hegyekre.

Míg Zolika a sebeit nyalogatta...

...addig én pihentem a fán,míg le nem estem...

A Külső és a Belső-tó között vezetett az út,szép tájakon keresztül.Elértük Tihany valagát ahol balra letértünk fel a Kiserdő-tetőre.Újabb hegyet kellett tehát megmászni,nehezen is ment,mert hirtelen elkezdett fájni a jobb lában,de úgy izomból.Nem tudom mitől.Egy darabig nehezen is ment a menés,de aztán amilyen gyorsan jött a fájás,ugyanolyan gyorsan ment is.A Kiserdő-tetőről is amit amúgy mi Viszhang-dombnak hittünk,bliriáns kilátások fogadtak.Innen a szemközti hegyekre (amelyekről jöttünk) és a Külsö-tóra volt főleg kilátásunk sok helyről.Ez a látvány is odaszegezte az embert hosszú percekre...a szélmarta szikláknál pihentünk közben egyet.Szép volt minden.

Lejutva a hegyekből

Kilátás a Kiserdő-tetőről

Újabb ereszkedés jött,kereszteztük a Tihanyba vezető országutat,majd újra emelkedő következett.Alighanem ez volt a Viszhang-domb,de mi akkor ezt nem tudtuk,úgy hittem az Óvári-tetőt másszuk meg.Mindegy a név,mert itt is,innen is szebbnél szebb kilátások fogadtak.Innen már az egész félszigetet belehetett látni.Rövid erdei szakasz után a hegy (domb) tetején vezetett az út.Innen is...pazar kilátások sora...kanyarodott az út a hegytetőn így feltűnt a füredi-öböl is és maga Balatonfüred is.Elképesztően szép út volt ez is!Már nem voltak messze a Barátlakások.

Ez az út is ott van a szeren...

Végre vagyis kár,de ereszkedés jött újra.Rövidesen egy erdőbe értünk a hegy északi oldalán haladt az út,szinten.Végre valahára feltűntek a Barátlakások.Hogy ezek mik,most nem részletezem,két bejegyzéssel ez előtt írtam róluk,ha akarod nézd meg.A lényeg az öt Barátlakásból három látogatható volt.Meg is néztük mind a hármat!Csodásak voltak ezek az ember álltal vájt barlangok amelyekben egykor szerzetesek laktak.Megnéztük alaposan őket,be is mentünk,végigjártuk a helységeket.Nem bántuk meg,hogy megnéztük ezeket.De jó lett volna ha Gergő itt lehetett volna velem...Sajna nélküle kellett átélnem ezeket a csodákat.

Az egyik Barátlakás

Hát ide is eljutottam,egy éve még azt sem tudtam,hogy létezik...

A Barátlakásokat letudva,úgy gondoltuk,hogy elképzelhető lehet,hogy még majd visszajövünk.Mentünk tovább az erdőbe amely szelíd ereszkedésbe kezdett végül leért a Tihanyi Balatonpartra az északira.Itt búcsút vettünk az erdőtől és a parton mentünk pár száz métert mígnem találtunk egy vályút.Úgy döntöttünk itt eszünk és iszunk is.Így is lett babgulyás,palacsinta és sör volt a menú amely a csodás környezetben fenséges élmény volt!Nehezen is mentünk tovább.Tele hassal és sörtöl telien kellett még egy hegyet megmászni...

Ebéd

Felkapaszkodtunk Tihanyba az Apátság közeli sétányra.A kapaszkodás az előbb említett okok miatt kínkeserves volt,de nagy nehezen felértünk.Ha már itt voltunk,beültünk idefenn is egy sörre abba a vendéglőbe amelyben tavaly is ittunk.Kicsit tán meg is ártott az ital.Egy séta még belefért a busz indulásig.Jártunk egy nagyot Tihanyban is.Már most tömeg volt,pedig még hol van a szezon...Végül megvártuk a buszt ami Balatonfüredre vitt minket.Ahogy tavaly most is síralmas volt ez a járat jelentős késést szedett össze menetközben,így Balatonfüreden ismét másodperceink voltak a vonatig,de elértük.

Gombóc Artúr Tihanyban

Az utazás olyan volt amilyen...megint nem volt helyünk a Kék hullámon.Szóval a balatoni közlekedés látva ezt és a tihanyi buszt,azt kell mondjam továbbra is katasztrófális...Fehérvártól a busz haza már jó volt és kényelmes.Végül is néhány kellemetlen dolog ellenére (útlezárások,Zoli balesete,utazás) jó buli volt ez is,elképesztően szép tájakon túráztunk jobbnál jobb kilátások tömege kísért végig minket.Bár meleg volt annál jobban esett a sör a végén.A célt a Barátlakásokat pedig elértük.

Ez volt idén kilencedik túránk (+ 2 meccstúra van még).Most 15 km-t mentünk ami összesen már 157,3 km.,ez pedig 17,477-es átlagot jelent.