A kilátós sorozatom következő alanyát a balatonkenesei Soós-hegyen találjuk meg,ahonnan tiszta időben pazar panoráma tárul elénk a Balatonra.Ám nem mindig van errefelé tiszta idő.Nekünk is visszakellett jönnünk,mert első alkalomkor nemhogy kilátásunk nem volt,de akkori túratársaim rajtam kivül,el sem érték a kilátót!Na erről is,meg a részletese ismertetőről alább találtok összefoglalót.
Maga a Soós-hegyi kilátó |
A Soós-hegyi kilátót Balatonkenesén magán a Soós-hegyen találjuk meg ami nem más mint egy löszdomb a Balaton felett.Hegyek nevezni botorság végül is.A kilátó a Tartorján-tanösvény egyik állomása.A tanösvény Balatonkenese központjából indul,így azt követve könnyen elérhetjük a kilátót,azaz elérhetnénk...de a turistajelek felfestése enyhén hiányos,sőt inkább katasztrófálisan hiányos!Tehát nem árt valami megfelelő telefonos alkalmazás,külömben könnyen ellehet tévedni!
Szép vagy nem szép.Többfunkciós! |
Az egyszintes fa kilátóval voltaképp egy kevésbé szép adótornyot rejtettek el, vettek körbe, így a kellemesség és hasznosság összeadódott. Aki végigjárja a tanösvényt és felmegy a 175 méter magas dombra, majd fellépcsőzik a kilátóba, egyedülálló panorámát kap, ami a Fűzfői-öböltől Tihanyon át Siófok környékéig nyúlik. Ha végignéztük az öböl panorámáját, ne felejtsünk el anélkül lemenni a hegyről, hogy elolvassuk Soós rávésett költeményét,amit a kilátó közelében lévő obeliszknél találunk meg.
A kilátó egy betontalapzaton álló faszerkezetű egyszintes építmény,amelyre fémszerkezetű csigalépcső vezet fel.A kilátószint a talajtól kb. 8 méteres magasságban van.A kilátószint kicsit szűk,de körbe lehet járni,így teljes körpanoráma élvezhető a toronyból.
A lépcső |
A kilátószint |
Nem csak a Balaton felé látunk tehát ki,hanem a távolban felfedezhető a Bakony vonulata illetve a Balaton-felvidék és a Mezőföld találkozása.Alattunk északra és keletre pedig maga Balatonkenese pompázik.
A kilátónál mint írtam kétszer jártunk,első alkalommal télen ónos eső után.Szinte lehetetlenség volt nem csak felmenni a kilátóba,de el is érni.Akkori túratársaim kudarcot is vallottak,én azonban a Gergővel megtett túrákon nevelkedtem és nem adtam fel.Elértem akkor is a kilátót.A téli szürkeségben azonban nem volt élvezhető a kilátás.Most áprilisban tértünk vissza Zolikával,simábban elértük a kilátót és most valamennyire már a kilátás is élvezhető volt.
A kilátó ha nem is szuper,de megfelelő állapotú volt 2022 áprilisában.
Kilátás Balatonkenesére |
A kilátó elérhető mint írtam a tanösvényen,vagy Balatonfüzfő felöl a piros jelzésen amelyről szintén lekell térni a tanösvényre.Figyelem a jelek felfestései nem csak hiányosak,de kifejezetten rosszak!
Végül magáról a névadóról:Soós Lajos költó 1856-ban született Csajágon.A Pápai Református Kollégium jogi fakultásán tanult, az önképzőkörben kezdett verseket írni. Ígéretes tehetségnek indult, verseit rendszeresen közölték a megyei és dunántúli lapok.
Csajágon nevelkedett, de már fiatal korában átjárt a nagybátyjához Balatonkenesére és szabadideje nagy részét ott töltötte. A költészetnél már csak édesanyját szerette jobban akik férjével Csajágon maradtak. Soós Lajos édesapja halála után az édesanyjával Kenesére költözött.Azonban, miután 1901. május 23-án, 83 évesen az édesanya is meghalt,Soós Lajos nem találta már meg a nyugalmat Kenesén sem, így felment Pestre, mondván hogy a nagy nyüzsgés majd eltereli a gondolatait és sikerül kilábalnia a fájdalomból.
Nem élt már Pesten sokat, mert nem bírta a magányt, és öngyilkos lett, majd kívánsága szerint Balatonkenesén temették el 1927-ben a Balatoni Szövetség a balatonkenesei Magas parton obeliszket állított emlékére. Nevét viseli a település körüli hegyek egyike, a Soós-hegy.Sírmlékét pedig megtaláljuk a kilátóhoz közeli temetőben.
Talán nem ez a legszebb kilátó amit az ember lát túrázásai alatt,de egy olyan vándornak aki sokat útra kél,annak mondhatni "kötelező tananyag".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése