Barátlakások

 Ha minden igaz akkor a napokban sikerül pótolnunk az ősszel Móni stroke-ja miatt elmaradt tihanyi túránkat,amelynek egyik fő állomásai lesznek a Barátlakások.Így úgy gondoltam utána nyomozok kicsit mik is ezek.Nézzük át akkor mi tudható a barátlakásokról.A képek a google-ról valóak,remélem napokon belül tudok majd szolgálni saját képekkel is.A szöveg fő forrása pedig a balatoniromok.blogspot.com oldalról való.

Tihany és a Tihanyi-félsziget a Balaton igazi ékszerdoboza, megannyi látnivalója között találjuk a tihanyi barátlakások épületegyüttesét. A levendulamezők, az apátság, a gejzírkúpok és két Árpád-kori templomromja, az apáti templomrom és az újlaki templomrom mellett méltó helyet foglalnak el ezek a régi időkben készített remetelakok.

Igazi csemegének ígérkezik a Tihanyi Barátlakások

A tihanyi barátlakások a X-XI. század környékén keletkeztek, bizánci rítusú szerzetesek (tévesen baziliták) lakták azokat a XIV. századig. Feltehetően I. András királyunk (1046-1060) telepítette ide őket a Kijevi Nagyfejedelemség területéről, ahol ő maga is élt, és maga is felvette a keleti rítusú keresztény hitet. Felesége, Anasztázia királyné is innen származott. A királyi pár szobrát megcsodálhatjuk az apátság közelében. I. András alapította a Tihanyi-apátságot is, halála után a tihanyi altemplom lett végső nyughelye is.

Bár a barátlakásokat remetebarlangként is emlegetik, fontos tudni, hogy ezeket nem a természet, hanem emberkéz alkotta, így nem nevezhetők igazából barlangoknak. Érdekesség, hogy az épen maradt három remetelak Közép-Európa egyetlen épen maradt remetetelepe. 1913 óta lehet az üregeket megközelíteni kényelmesen, ekkor készült el a hozzájuk vezető ösvény. Bél Mátyás, 1737 körül még 10 remetelakásról beszélt, Dornyai Béla az 1942-es ásatás során 9 cellát és 8 kisebb  fülkét említett. 1983-ban Eszterhás István az úgynevezett Leánylakásokkal együtt 7 üreget azonosított, ezek szintén a remetelakhoz tartoztak.

Tihanyi Barátlakások

Ma 3 barátlakás maradt meg csupán épségbe, és még kettőnek a nyomai kivehetők. Homoktufitba vájták az üregeket, némelyikük több helyiséget is magában foglalt. De a telepen akadt kápolnaként és ebédlőként használt üreg is. Az 1984-es feltárások során emberi csontvázak is kerültek elő a cellákból.

Pusztulásuk főként sziklaomlásoknak, földcsuszamlásoknak tudható be. Valószínűleg ez okozta a barátlakások elhagyását már a XIV. században is, de későbbi földcsuszamlásokból több is akadt. A legutóbbi 1952-ben tépázta meg a remetelakokat. Legutóbbi állagmegóvásuk 1994-ben történt, ekkor újabb külső falakat kaptak, ezzel stabilizálták az üregeket. 1868-ban Rómer Flóris még külső támfalakkal ábrázolta a barátlakásokat, ezeket feltehetően az emberi vandalizmus pusztította el, elhordták építkezésekhez.

Belül...

A tihanyi barátlakásokat több okból is érdemes felkeresni. Egyrészt csodálatos túraút vezet hozzájuk, több helyen kiemelkedő balatoni panorámával. Másrészt egyedüli építészeti értéket képviselnek egész Közép-Európában. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk ezt a kirándulást.

Terveink szerint tehát hamarosan felkeressük ezt az újabb csodát.Aszófőről indulunk,az Őrtornyot most sem hagyjuk ki.Onnan viszont most a Csúcshegyi forrásbarlang felé vesszük majd az irányt.Majd a Külső és Belső.tó között haladó turistaúton kapaszkodunk fel az Óvár-tetőre ahol a Barátlakások is lesznek.További terv lemegyünk a kikötőbe és ha marad idő meg erő akkor felmegyünk a Tihanyi apátság környékére.

Fantasztikus látnivaló!

Szimija akit követek a you tube-n már megelőzött és járt itt nem is olyan rég.Egyelőre az ő remek videójával kell beérnetek.De hamarosan jön majd a mienk is!