Top 10 leghidegebb túra

 Igazi fagyos hideg,téli túrára készülünk a hétvégén,amikor is a Sorrento sziklákhoz szeretnénk eljutni,én ugye visszatérni.Az előre jelzések szerint durva hideg várható,a többiekkell egyeztetve úgy döntöttek,hogy a várható hideg ellenére vágjunk bele a buliba.Reméljük elviselhető lesz azért az idő.Na,de ez adta az apropót,hogy összegyűjtsem minden idők leghidegebb túráinkat,csináljak ebből is egy top 10-es listát.Napok óta próbálok agyalgatni,visszaemlékezni és hát felállt egy lista a fejemben ezekről.Remélem,hogy minden eszembe jutott és nem marad ki semmi.Ha jól emlékszem volt már a legforróbb túráinkról lista,most akkor legyen itt a leghidegebbekről is.Úgy listázom ezeket ahogyan a blogban szerepelnek.

10.Halál közeli élményeink a téli Rám-szakadékban.(eredeti bejegyzés: itt )

2016 nyarán ismertük meg a csodás Rám-szakadékot,mikor az a túra véget ért,az élmény olyan nagy volt,hogy menten ott és akkor elhatároztuk Gergővel,hogy megnézzük télen is a szurdokot.Izgalmas jégcsapos képeket láttunk róla,így nagy kedvvel vágtunk a kalandba 2017 februárjában.Már az odavezető uton táblák sora figyelmeztetett a veszélyre,hogy a szurdok jeges,csúszos,életveszélyes!Mindezek ellenére belevágtunk,talán kissé felelötlenül.Lehet ma már nem tenném,de akkor megtettem.A szurdok fantasztikus volt,valóban jeges és persze hideg is.Mondjuk itt nem is annyira a hideg volt a kellemetlen.Két kritikus pontunk akadt: az egyik az első vízesésnél felfelé a létrán,amikor is felérve megcsúsztam és az utolsó pillanatban tudtam csak megkapaszkodni.A másik pedig a utolsó (negyedik) vízesésnél,aminél a lépcsőt jelentő vájatokon is vastag jégréteg volt a felmenés pedig így esélytelennek tűnt.Mi a fiammal szó szerint megmásztuk a jéghideg vízesést a vízen át a sziklaperemekben kapaszkodva.Óriási tettnek éreztük,szinte diadalittasak voltunk.A szurdok utáni túraszakasz pedig végig jeges és csúszos volt.Ám minden felelőtlenség ellenére életreszóló élmény volt ez a kaland.

Alakul a jeges Rám-szakadék...

9.Túra a Csíki-hegyekben - Sorrento és egyéb csodák (eredeti bejegyzés: itt )

A 2017-es első nagy túra vezetett oda ahova majd most is megyünk:a Sorrento sziklákhoz.Budaörsre érve Gergővel,örültünk mert fehér volt mindenütt a táj.Nagyon régen túráztunk már hóban,így hosszú idő után ez volt az első ilyen túra.Az út nem minden szakaszán volt kellemetlenül hideg,de fenn pont a Sorrento szikláknál igen.Emlékszem a kellemetlen széltől az egyik szikla tövébe bújva találtunk menedéket és fogyasztottuk el a reggelinket.Majd a túra végén fenn a Odvas és a Kőhegyen volt igen kellemetlenül hideg az erős szélben.Persze ez a túra is egy nagyon csodálatos emlék.

Gergő a Sorrento szikláknál

8.Turul háturul (eredeti bejegyzés: itt )

A 17-es év utolsó túrája volt Tatabányán.Zolival és Gergővel érkeztünk ide.Már a városban jegesek voltak az utak,a járdák.Szegény Gergő oltári nagy esésével kezdödőtt a túra,még a város utcáin,be is ütötte a kezét alaposan,de hősiesen végigcsinálta azért a túrát.Míg odahaza ekkor nyoma sem volt a hónak,itt ahogy kapaszkodtunk fel a hegyre,úgy lett méterről méterre havasabb a táj.Felérve a Turul madárhoz,kellemetlen hideg lett,de a látvány és a kilátás ezt feledtette velünk.Majd a Szelim barlangnál sem izzadtunk.A Raitzinger-kilátóba pedig a nagy hideg ellenére is felmentünk Gergővel.Majd lefújt a szél ahogy mentünk fel,de odafenn biztonságos volt mert ketrecszerűen védve voltunk attól,hogy lefújjon minket a szél.Megérte feljönni,mert csodaszép volt.A hegyen lefelé pedig életünk egyik legjobb kalandja várt,csúszva bukdácsolva,de végig nevetve haladtunk le a hegyen.Felejethetetlen buli volt.

Gergő és Zoli a Turulnál

7.Visszatérés a Dinnyési-fertőre (eredeti bejegyzés: itt )

Mindössze pár hete,hogy ezen a túrán jártunk Zolival.Végig északi irányba mentünk szinte és nem is az volt a kellemetlen,hogy olyan nagyon hideg lett volna,hanem a rendkivül erős északi szél,ami miatt mégis úgy éreztük,hogy kemény hideg van.Hiába volt végig napfényes az idő a szél szinte az egész túra folyamán kellemetlenül fújt.Ezt persze leginkább a kilátókba éreztük és Agárdon kiérve a Velencei-tó partjához.Ettől függetlenül persze jó buli volt ez is.

A Dinnyési-fertő a kilátóból

6.Otthonról hazafelé (eredeti bejegyzés: itt )

Éppen pár hétre voltunk Gergő elvesztését kővetően,a tragédia utáni nehezen beinduló túrázások egyike volt ez,amin még a hangulatom az időjárásnál is fagyosabb volt.Mónival és Zolival jobb ötlet hiján battyogtunk ki a közeli Mezőfalvára.Kellemetlen hideg volt az út pedig végig fagyos.Hó nem volt.Hiába mentünk arra amerre Gergővel is sokat,meg arra ahol a fél gyerekkoromat töltöttem,Gergő elvesztésével járó fájdalom még friss volt,nem tudtam örülni semminek.Aztán Mezőfalvára érve már durván kezdett hideg lenni.Móni sem volt a helyzet magaslatán mert beültünk ugyan egy süteményre egy ottani cukrázdába,de az épület előtt hatalmasat esett.Nem volt egy jó túra és nem is volt jó idő,de mondom itt a hangulatunk volt a leghidegebb...

Fagyos utakon Mezőfalva felé

5.Végig a Kevélyeken (eredeti bejegyzés: itt )

Akkor 2018 márciusának elején persze még nem tudhattam,de ez volt az utolsó havas túránk Gergővel... Vele,Zolival és Mónika Bernadettel érkeztünk ki a Pilisbe ahol a Kevélyeken szándékoztunk végigmenni.Oltári jó volt a hangulat amihez Zolika forralt bora is hozzájárult,még Gergő is ivott belőle.Végig nagy hóban araszoltunk,de csoda jó volt a kedvünk és élveztük a bulit.Az Ezüst Kevély fele kezdett már kellemetlenül hideg lenni,odáig még csak-csak elviselhető volt,de ott már kellemetlen.Megálltunk egy pihenőre valahol,de a hidegben élvezhetetlen volt,inkább mentünk tovább.Végül is a túrát sikeresen teljesítettük,igaz mi Gergővel a következő napokra kicsit kidőltünk,alighanem megfázhattunk odafenn.Mindezek ellenére ez is egy szép emlék.

A csapat a Kevélyeknél

4.Túra a Vértes ismeretlen részein (eredeti bejegyzés: itt )

Zolival,Manóval és a Tizedes barátommal tettük meg a 19-es év utolsó túráját.Az előtte és az eztkövető napokon szuper idők voltak,de aznap... a Vértesbe érve rendkivül erős és kellemetlen szél fogadott minket.Hiába jártunk jobbnál jobb helyeken a szél miatt gyakorlatilag élvezhetetlen volt a túra.Film készítéssel meg sem próbálkoztam,tudtam ez most így esélytelen.Szerencsére Manó és a Tizedes is hoztak magukkal pálinkát,így ez kicsi gyógyír volt a hideg szél ellen.Ha nincs a szél akkor ez egy nagyon jó buli lehetett volna.Azért így is elvoltunk.A végén Oroszlányban is rendkivüli hideg szél fújt,ott már alig vártuk,hogy a buszra szálljunk...

Hiába a napfényes idő,rendkivül erős,durva szél volt...

3.Hóban a kunyhóhoz (eredeti bejegyzés: itt )

Igencsak visszakell mennünk az időben.Ez a túra 1988 november elején volt,amikorra is alapos mennyiségű hó borította be a Mecseket.Sándorral és a haverjával mentünk ki a Nyárádi kunyhóhoz.A nagy hóban és a részben napfényben a Mecsek felülmúlhattalanul szép volt.Sajnos,hogy ekkor még nem voltak erre alkalmas eszközeim,hogy lefényképezzem vagy,hogy videót csináljak róla.Hideg volt,de a természet szépsége ezt feledtette velünk.A kunyhónál pedig begyújtottunk,forralt bort csináltunk és főztünk.Kellemes volt a novemberi télben.Visszagondolva erre a szívemet melegíti ez az emlék...

A kunyhó télen (nem az eredeti időpontban készült fotó)

2.Jégvarázs (eredeti bejegyzés: itt )

Éppen a Sorrento sziklás túrához akartunk ugymondd bemelegíteni Gergővel a 17-es év elején.Úgy gondoltunk lemegyünk a helyi Duna parta,végigmegyünk rajta,majd a Szalki-szigeten járunk egyet.Jó bulinak tűnt ez is.Csak...nem számoltunk azzal,hogy mínusz 11 fok volt éppen,lenn a Dunánál meg igen erős szél is fújt ráadásul.belekezdtünk a túrába,de annyira hideg volt és fáztunk,hogy az egész út minössze egyharmadánál úgy ítéltük meg,hogy ebből most elég ennyi.Szerencsére olyan helyen voltunk ahol a túra megszakítható volt,így innen visszalebbentünk a városba,ahonnan helyi járatos busszal jöttünk haza.Durván hideg volt ezen a napon valóban.

Jégtörő az öbölben

1.Visszatérés a Tündérsziklához (eredeti bejegyzés: itt )

Gergő elvesztését követően ugye a túrákba menekültem,itt tudtam úgy ahogy némileg csökkenteni a fájdalmamat.Ez volt a 19-es év első túrája amikor is a Tündérsziklához tértem vissza kerek három évvel azután,hogy Gergővel itt jártam.Móni is Zoli jött el velem ekkor.Már útközben is hideg volt és szerencsére hó is akadt bőven.Az Anna-rétre érve kezdett rosszul esni a dolog.Megálltunk ott kajálni,ahol az amúgy is hideg időben a kellemetlen hideg szél nagyon átfújt rajtunk.Mondhatni szarrá fagytunk itt.Elmentünk még a János-hegyi kilátóba,ahol beültünk a vendéglőbe egy forralt borra,de még ott is keményen fáztunk,persze nagyon nem is fütöttek.Nem éreztem magam jól a túrán,Gergő emléke még nagyon fájdalmas volt és a hideg,kellemetlen idő is rátett erre egy lapáttal.A Tündérszikla maga aztán különös jelentőséggel bírt a következő hetekben,de ez már egy más történet (levan írva a blogban amúgy).

Gergő elvesztését kővetően a Tündérsziklánál

Nahát ezek a leghidegebb túráim emlékezetem szerint.A most következő túra majd azthiszem esélyes lesz rá,hogy beférközzön ebbe a tízes mezőnybe,de majd meglátjuk.Mi megyünk mindenesetre.