Szinte napra pontosan három éve,hogy megcsináltuk Gergővel a görögből-magyarba túrát a Mezőföld keleti felén.A címnek az a magyarázata,hogy a legnagyobb magyarországi görög kissebség településéről Beloianniszból mentünk a magyarok lakra Ercsibe.Legalábbis azt gondoltuk,hogy ez így is van.A valóság az,hogy Beloianniszban maradtak ugyan még görögök,de a falut nagyrészt magyarok lakják.Míg Ercsiben bőven találunk a magyar településeken szokásos kisebbségieket is... A túra eredeti bejegyzése amúgy ide kattíntva elolvasható.Borús idő volt,de hömérsékletre megfelelő túraidő.Eső sem esett.Remekül elvoltunk mint minden túránkon.
 |
| Beloannisz melleti erdő az őszben |
A túra maga a sok betonútas része ellenére is kellemes volt,Ercsiben pedig kellemesen csalódtunk.Legalábbis egy ideig. A városba érve az tele volt macskaköves utcákkal és különféle emlékművekkel.Itt láttam csak pl.mohácsi csata emlékművet.A Dunához érve annak partja is varázslatos volt,a városka további része sem okozott csalódást.Szép volt a templom környéke is,a tűztorony is.A belvárosban is voltak emlékművek,templomok.Akadt tehát látnivaló nem is unatkoztunk.Zárásként pedig úgy döntöttünk,hogy vonattal megyünk haza.Így a vasútállomás felé vettük az irányt.Amelyről keringtek már legendák...
 |
| Pedig Ercsi szép volt! |
Nevezetesen az,hogy a hátsó bejárata és a hátsó ablakai bevannak falazva...Meglehetősen furcsa egy állomás esetében.Hiszen álltalában úgy érkezünk egy állomásra,hogy a város felöl.Hát itt éppen a város felé eső rész volt elfalazva.Vajon miért is?Mi ugye itt eddig csak úgy jártunk,hogy vonattal átutaztunk.Akkor álltalában csak azt láttuk,hogy az állomást többnyire a helyi kisebbség használja... Kezdett összeállni a kép az elfalazott bejáratról... Félre értés ne essék én nem akarok előítéleteket gyártani,a blog nem is erről szól,de tény nekem még kellemes élményem nem volt ezekkel kapcsolatban... bááár...az első szerelmem az ilyen kisebbségi volt és az akkor egy gyönyörü lány volt.Szóval mi meg mentünk Ercsi utcáin a vasútállomás felé...
 |
| Ercsi egyik utcája.Természetesen a brikett-telepen nem mertem elővenni a fényképezőt... |
Valamilyen térkép volt nálunk,hogy milyen azt már nem tudom.Azon kémleltük,hogy merre is van a legközelebbi út az állomáshoz.Mikor ezt kitotóztuk,akkor arra vettük az irányt.Volt ugyan más alternatíva is,de az kerülőnek tűnt,mi meg ekkor már elvoltunk kissé fáradva.Logikusnak tűnt,hogy a legrövidebb úton menjünk a vonathoz.Nem is volt semmi baj amíg el nem értük az állomáshoz vezető utolsó utcát.Távolról semmi ijesztőt nem is láttunk benne.Rendezett házakat láttunk.Legalábbis távolabbról.Aztán befordultunk az utcába amely az állomáshoz vezetett közvetlen.
 |
| Ercsi... |
Beérve az utcába láttuk,hogy arébb gyerekek játszanak,labdáznak.Aztán közelebb érve meggyőzödtünk róla,hogy ezek Gáspár Győzike fajtájának gyermekei...Árgus szemekkel bámultak ránk.Magamban elmondtam egy imát,nehogy felénk guruljun a labda.Közben a porták keritéséhez ki-ki jöttek valószinüleg valamelyikük szüleik.Azok is bámultak mint borjú az újkapura...Na mondom csak ezt éljük túl... Már-már vártam mikor kötnek belénk.Halkan odasúgtam Gergőnek,ha megbököm akkor szaladjunk mint a fene...Itt már az is végérvényesen világos volt,hogy miért volt elfalazva az állomásnak ez a fele...
 |
| Az állomás |
Nem tudom ki vigyázott ránk,talán a szellemi segítőink,talán az örangyalaink,vagy tán maga a jóisten.Szerencsére nem kötöttek belénk,bár azok a tekintetek felejthetetlenek maradnak...Nem szóltak hozzánk,hagytak békésen átmenni az utcán.Nekünk persze egy örökkévalóságnak tűnt.Végül is odaértünk az állomáshoz.Ahol aztán meglepödve láttuk,hogy már nem csak az utca felöli oldal van befalazva,de a vasút felölinek is a fele.Hát nem semmi.... Hát ez volt a kalandunk a brikett.telepen.Ezt az elnevezést még amúgy Manó barátom eszközölte a közelmúltban Kurdon,így én is ezt használom ha a kissebbségekről van szó.Így talán nem tűnik sértőnek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése