Csövek varázsában

Nem is emlékszem már kristálytisztán hogyan is fedeztük fel.Mikor is járhattunk elöször a Csövek-völgyében.A történet talán oda nyúlik vissza amikor Gergővel elkezdtük tanulni a jelzéseket.Magát azt a sztorit elolvashatod ha ide kattíntasz. A dolog lényege az volt,hogy miközben játszva tanítottam Gergőnek a túrázás dolgait,mindig haladtunk egy kicsit elöre az aktuális túránkkal.Minden helyi túrán egy kicsivel tovább mentünk.Persze egy idő már nem kellett tovább tanítani Gergőt,hiszen a vérében volt a dolog.Ekkor már a környéket jártuk felfedezni,mindig egy kicsivel tovább vagy többet.Így értünk el a Dunai szivattyúházból a dombra felfutó csövekig.

Onnan lentről jönnek,de vajon hova vezethetnek a csövek?

Furdalt minket a kiváncsiság vajon hova vezet ez a sok hatalmas nagy cső.Persze nyilvánvalónak tűnt,hogy a város déli iparterületén lévő gyárakba.Na de mégis merre,hova?Így határoztuk el,hogy felfedezzük ezt is.Nem tudhattuk mi vár ránk,nem ismertük a területet.Az is benne volt a pakliban,hogy esetleg olyan helyre tévedhetünk,ahonnan esetleg kizavarnak,ami tiltott rész.Vállaltuk a kockázatot és egy szép napon elindultunk megnézni hova is vezethetnek a csövek.Mondhatni pompás ötlet volt...!

Ezt a csövet követtük

A dombtetőn láttuk,hogy lentről hogyan jönnek fel a csövek (lásd felső kép).Ott fenn azonban szerteágaztak!Nem olyan szabályszerűen vezettek tovább mint ahogyan felvezettek.A szélrózsa minden irányába mentek tovább nyugati irányban.Mit volt mit tenni,kiválasztottuk a legszimpatikusabbat is elkezdtük azt követni.Az a domb másik oldalán lefelé irányt vett.Mentünk hát.Jó kb.100-150 méter múlva pedig leértünk az eddig látott talán legfantasztikusabb és egyben legrondább völgybe!

Az első viaduktról a látkép

Nem jó szó a ronda.Nem volt az.A völgy igenis szép volt!Csak hát a csövek...valahogy sehogyan sem illettek bele a képbe.Ám mégis ez adta a völgynek a semmihez sem hasonlítható fillingjét.Soha sem láttunk ehhez hasonló völgyet sem addig,sem azóta.A csövek viadukt szerűen külömböző magasságokban szelték át a völgyet!Elképesztő látvány volt.Mai fejjel is hihetetlen,hogy néhány cső is ekkora csodát tudott okozni... Fantasztikus volt a völgy.Ha jól emlékszem talán egy februári napon lehettünk itt,de nem biztos,lehet november volt.Annak a csőnek a viaduktján voltunk amit eredetileg követtünk a dombról.Mivel hideg volt és a környék jegesnek,csúszosnak tűnt,úgy döntöttünk ekkor még nem megyünk le a völgybe.De elhatároztuk amint az időjárás úgy alakul visszatérünk és felfedezzük a völgyet.Így is lett,ekkor készültek ezek a zöld képek.

Túra a völgyben.A csövön tudtuk csak haladni

Visszatértünk és elkezdtük felfedezni a völgyet Gergővel.Láttuk,hogy több viadukt is van a völgyben talán négy is vagy öt.
A legmagasabban lévő szinte hivott magához.Úgy gondoltuk végigjárjuk a völgyet majd felmegyünk a legmagasabbra
.A völgy talán hát mit is mondjak,lehetett talán 500 méter hosszúságú és olyan "J" betű formában húzodhatott az ismeretlen dunaújvárosi dombok között és leejtett a Duna irányában.Két oldalán is csövek futottak lefelé.A csövek között ekkor csalán volt,így magán a csövön kellett mennünk.Csodaklassz volt...Az egész ismeretlenség fillingje és a tudat,hogy lényegében otthon vagyunk és mindez nálunk van.Lejebb egy csatorna volt a két cső között középen.

A völgy belefutott a másik szivattyúházba ami volt a környéken.Ott végzödött.Különféle csatornák voltak már ott lenn és sajnos egy lezárt kerítés is.Így továbbmenni nem lehetett.Így itt felkapaszkodtunk a dombra felfedezni a legmagasabban futó viaduktot.Teljesen olyan volt mintha valami hegységben túráznánk.Nem gondoltam,hogy városunk ennyi érdekességet rejt.Később kideritettem ezt a helyet alig ismerték a város lakói.Megleltük a legmagasabb viaduktot és fentről ereszkedtünk le rá.Talán nem mondtam még a viaduktokon a csövek mellett jól járható járdák voltak korláttal bíztosítva,így mindre fellehetett menni.A legmagasabb cső-viaduktról pompás kilátás volt a völgyre.Az érdekes völgy így az évek alatt nagy kedvencünké vált.

Látkép a legmagasabb viaduktról

Rendszeressé váltak az ide vezető túráink.Évente egyszer mindig eljöttünk ide.A csövek okozta érdekesség mellett rendszeresen láttunk itt állatokat,őzeket,macskákat,mókust.Embert szerencsére soha!Így talán a völgy kiérdemelheti a minden idők legnyugisabb völgye címet - ha lenne ilyen persze.A hely belopta magát a szívünkbe.Gergő távozása óta azonban nem voltam itt....és alighanem nem is jövök már soha többet.Nincs kivel.A völgy adottságai jelenlegi túratársaimnak szerintem meghaladja a képességeit,nem beszélve a tériszonyukról...így eleve esélytelen felmenni a magas viaduktokra,egyedül pedig nem tanácsos ide eljönni,érheti baleset az embert és akkor nincs aki segítsen.Gergő tehát itt is pótolhatatlan űrt hagyott maga után...

Gergő a viaduktok varázsában a fantasztikus völgyben

Így már csak emlékeimben él a csövek varázsa.
Fura ugye,hogy még ebben is megtaláltuk a szépséget az érdekességet és azt a sok csodát amit itt éltünk át....

utószó: még annyi,ez kimaradt - a völgynek tudomásom szerint nincs neve,a sok cső miatt adtuk mi neki az igen találó Csövek-völgye elnevezést.