Top10 legklasszabb vár

Természetesen túrázásaink során várakat is érintünk.Szinte a legklasszabb látnivalókat,legnagyobb élményeket bíztositják csodaszép váraink amelyek akár romjaikban is csodálatosak.Most megpróbálom összeválogatni az álltalam legjobb tíznek ítélt várat.A lista természetesen teljesen szubjektív,kizárólag az én véleményem és élményeimen alapszik.A lista akár folyamatosan frissülhet,hisz évente mindig útunkba kerül egy-egy vár.

Nézzük akkor a listát:

10.Siklósi vár

A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.

A vár a tatárjárás utáni korszakban épült, egy 1294-es oklevél említi először. A Siklósi nevű nemesi család lakta, míg 1387-ben. Zsigmond király el nem kobozta tőlük. Onnantól egy évszázadon át a Garai család birtokolta. A vár fénykorát II.Garai Miklós nádor uralma idején élte, ő építtette át az erődítményt kényelmes gótikus várkastéllyá.

1401-ben több hónapig tartották itt házi őrizetben Zsigmond királyt egy főúri felkelés miatt, de Garai Miklós inkább vendéglátója volt a királynak, mintsem őrzője. Zsigmondnak sem lehetett túl megrázó az élmény, hiszen jutalomból fogva tartóját hamarosan a nádori címhez segítette.

1440-re kiépültek védőművei, így az Ulászló király seregét erősítő Hunyadi János sem tudta bevenni. 1482-ben már ismét királyi birtok, Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta, később a Perényi főúri család lakta, ők a XVI. század elején reneszánsz stílusban alakíttatták át a várépületet.

Perényi Imre nádor felesége volt a legendás Kanizsai Dorottya, nevével Mohácsnál is találkozhatunk, hiszen ő temettette el a tragikus mohácsi csatában temetetlenül heverő több ezer katonát.

Siklósi vár

1543-ban háromnapos harc után Szulejmán serege elfoglalta, majd az Oszmán Birodalom 1686-ig – a Habsburgok által történt felszabadításáig – jelentős katonai támaszpontként használta. A vár később császári birtok lett, így megmenekült a magyarországi várak sorsától, nem rombolták le.

1728-tól a Batthyány család a tulajdonos, 1849-ben Batthyány Kázmér aktív politikai szerepvállalása miatt a forradalomban, magyar külügyminiszter volt, a császár elkobozta a várat a családtól, Kázmér száműzetésben halt meg, majd 1873-től a Benyovszky család tulajdona. 1929-ben nyilvánították műemlékké, majd átalakítási célokkal a Honvédkincstár vásárolta meg 1943-ben. A második világháború során angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A háború során a vár erősen megrongálódott, 1956-tól kezdték rende hozni az épületet, turistaszálló is működött falai között.

2009 és 2011 között teljesen felújították, kialakítottak egy látogatóközpontot is, rendszeresen várjátékokat, színi előadásokat és más kulturális programokat rendeznek. 2013-ban a vár felújításának újabb ütemét kezdték.

A várban eddig kétszer jártam,még a nyolcvanas években.Szeretnék újra eljutni ide,de erre jelenleg kevés esélyt látok.

9.Egri vár

Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.

Eger vára mind a magyar történelem, mind a kultúra egyik meghatározó építménye. Magyarország leghíresebb törökkori vára számos érdekes kiállításnak ad otthont. Lenyűgözőek a város fölé magasodó impozáns falak, melyek között ezer év kultúrtörténeti emlékeit találjuk.

A vár elsősorban Gárdonyi Géza híres regényének, az Egri Csillagoknak, ill. az abból készült felejthetetlen filmnek köszönheti népszerűségét. A várban számtalan történelmi és művészeti látnivalót találunk, a kazamatákat és a Hősök Termét csak vezetéssel, a többi kiállítást egyénileg is látogathatjuk.

Egri vár

A Szent István király által alapított egri püspökség székhelye 500 éven keresztül a várdombon volt. A tatárjárás után a püspökség védelmére várat emeltek. A huszita harcok alatt nagyméretű külsővárral bővült.

Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században, a reneszánsz korban, élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon.

A várat a hozzá fűződő 1552-es ostrom, illetve annak regénybe foglalt körülményei tették nem csak a magyarok, de az egész világ számára híressé. Dobó István és a várvédők legendás győzelme a törökök felett időtlen történet, amit a vár falai közt bárki szívesen idéz fel.  A győztes csata után – újabb támadástól tartva – még jobban megerősítették a várat. De Mohamed szultán csapatai 1596-ban el tudták foglalni a várat, ami majd 100 esztendő múlva szabadult csak fel a török uralom alól.

Később már csak a kuruc szabadságharc idején nyert jelentősebb szerepet, addigra azonban már csak a belső vár állt. Ezután a vár pusztulásnak indult. Köveit a környékbeli építkezésekre széthordták.

A várban eddig kétszer jártam,egyszer a nyolcvanas évek végén és egyszer kétezerben.Esélyes,hogy két-három éven belül újra eljövünk ide.

8.Budai vár

A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel.

A budai vár 1987 óta Budai Várnegyed néven szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Területén a középkori eredetű műemlékektől kezdve a 19. századbeli polgári házakig találhatóak lakóházak, középületek.

A budai vár IV. Béla tatárjárást követő várépítő tevékenységének eredményeként kezdett épülni. Béla király a kevésbé védett Óbuda helyett – mely már az ókorban virágzó város volt – a Dunához szintén közeleső, meredek hegyoldalaival kiemelkedő lapos, széles fennsíkú, gyéren lakott várhegyen egy komoly falakkal és tornyokkal rendelkező erődített várost épített, amely polgárai számára komoly védelmet biztosított. A vár építését az újabb tatár támadás készülésének híre váltotta ki.

Az új helyen kialakított város terepviszonyaiból fakadóan kiválóan alkalmas volt védekezésre, ugyanakkor kereskedelmi szempontból is központi helyén terült el a Magyar Királyságnak. Az építkezés 1243-ban indult meg – az akkori neve szerint – „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen.

A város – ma városrész – három fő részből állt: Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed. Határa a várfal volt

IV. Béla 1255. július 25-én oklevelében emlékezett meg arról, hogy „a pesti hegyen nagytömegű emberi sokasággal megtöltött várat” emeltetett („in monte Pestiensi castrum quoddam exstrui fecimus refertum multitudine hominum numerosa”).

Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert, István herceg és Nagy Lajos palotát kezdtek építeni. 1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. (III. András már 1296-tól állandó székhelyeként használta Buda várát.)

Budai vár

A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. (A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el). A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.

A vár 1541-ben török kézre került, s 1686. szeptember 2-án foglalták vissza a szövetséges hadak a törököktől. A visszafoglalás során a falakban komoly károk keletkeztek, Lotharingiai Károly hadainak csak komoly ágyúzás után sikerült bevenni a várat. Az ostrom után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött, majd német lakosságot telepítettek be. Alig 150 évvel később ismét komoly károsodást szenvedett el Budavár. Az 1848–49-es szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát. A II. világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része elpusztult. Azonban az épületek nagy részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették.

A várban már számtalan alkalommal jártam és bármikor esélyes,hogy újra erre tévedünk.

7.Kamu Egri vár

Az egri vár másolata a Pilisben, a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, Pilisborosjenő határában fekszik, közel a Teve-sziklához és az Országos Kéktúra útvonalához. A várat az Egri csillagok című film forgatásához építették az 1960-as években.

Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül.
A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, de rögtön újjá is építették. A film elkészülte óta magára hagyatva pusztul.

A kamu Egri vár

A forgatás 40. évfordulójára 2008 nyarán a vár környékét a Pilisborosjenői Önkormányzat rendbe hozatta.

A várnál eddig egyszer jártunk,idén március 4.-én.Újbóli felkeresését egyenlöre nem tervezzük.

6.Salgó vára

Salgóbánya település felett, 625 m magas sziklacsúcson emelkednek Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.

A várrom és környéke természetvédelmi terület.
A XIII. században épült várról először egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven tesznek említést.Története során többször cserélt gazdát, 1554-től kezdődően 39 évig birtokolta a török, majd 1593-ban sikerült visszafoglalni.
Irodalmi vonatkozású érdekessége, hogy a romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste. Látogatásának állít emléket 1923 óta a hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon lévő fehér márványtábla. A vár falainál ülve született a költő Salgó című verse.

Salgó vára

A várromról csodálatos körpanoráma nyílik, az oromról kitekintve a látogató úgy érezheti, mintha repülne a hegyek völgyek felett. Feltűnik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható.

A várrom folyamatos régészeti feltárás alatt áll, de a munkáktól függetlenül szabadon látogatható.

A várban kb. öt-hat alkalommal jártam,elöször 1985-ben,majd 2009-12 között párszor.Újbóli felkeresését egyenlöre nem tervezzük.

5.Csókakői vár

Csókakő vára a Fejér megyei Csókakő nevezetessége, a megye lényegében egyetlen középkori eredetű, a török időkben is használt vára.

A Vértes déli letörésének kis szirtjén álló impozáns, gótikus vár már messziről szembetűnik a Győr és Székesfehérvár közti forgalmas útról. A tatárjárás után épült ide Csókakő vára a stratégiailag rendkívül fontos út ellenőrzésére, ez az út a híres „Fehérvárra menő hadi út”, a tihanyi apátság alapítólevelében szerepelt legelső magyar nyelvű írott emlékünk.

A vár létezéséről egy 1299-ben kelt irat számol be először, de feltételezhető, hogy már korábban is állt. Az 1241-42. évi tatárjáráshozott alapvető változást a magyar várrendszerben, a korszerűtlen, fa szerkezetű, rosszul védhető várak helyett számos kővárat építettek.

A térség a 13. században a második legjelentősebb hatalmi központ volt, Székesfehérvár után. Ez elsősorban stratégiai adottságainak volt köszönhető.

Csókakő is, mint akkoriban szinte az egész Vértes a Csák nemzetség fennhatósága alá került, amit 1326-ban más uralmakért cserébe Károly Róbert király szerzett meg tőlük. Később a vár Rozgonyiak tulajdonába került, akik a XV. század folyamán mintegy háromszorosára bővítették a várat, a felsővár köré megépítették az alsóvárat. A család kihalta után a vár többször váltott tulajdonost. Csókakő vára körül komoly védőgyűrű volt, mely mindenfajta külső erőnek addig könnyűszerrel ellenállt. A vár három oldalát meredek sziklafal védi, ezeket mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A 16. században azonban védelmi jelentőségét elvesztette, mert a török hódítók hatalmas túlerejével szemben már kicsinek számított az erődítmény.

Csókaköi vár

A török hódoltság idején, mint Székesfehérvár előretolt megfigyelőhelye játszott szerepet. 1687 őszén szabadult fel, ám a későbbiekben már egyáltalán nem volt hadászati jelentősége. Pusztulása – ellentétben sok tárásával – nem a Habsburg várrombolási lázhoz köthető, itt csupán az enyészet dolgozott.

A vár 1691-től üresen állt. Később felismerték régészeti jelentőségét, ám komolyabb helyreállítás ekkor még nem történt. 1953-ban műemlékké nyilvánították, majd 1960-ban új feltárási és helyreállítási munkálatok kezdődtek, melyek sajnos három évvel később félbe maradtak. Csókakő vára életveszélyessé vált, ezen csak az 1995-ben megalapított Csókakői Várbarátok Társaságaváltoztatott, megkezdve olyan munkálatokat, melyek még napjainkban is tartanak. A vár felújításának legutóbbi üteme 2014 tavaszán ért véget.Majd 2017-ben a nemzeti várprogram keretében felújitották.

A várban idén március 15.-én jártunk elöször.Felkeresését a jövőben is tervezzük.

4.Visegrádi vár

A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban, Visegrád városában. A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától egészen a Duna partjáig húzódik.

A tatárjárás után a XIII. században IV. Béla király építtette ki a visegrádi erődítményrendszert, melynek legelső és legfelső része volt a fellegvár. A további századokban szinte mindegyik királyunk hozzájárult néhány falövezettel, erődítménnyel, épületrésszel az együtteshez.

A Fellegvár jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy Károly Róbert még a Szentkoronát is Visegrádba hozatta, ahol is két évszázadig őrizték. Érdekes adalék, hogy 1440-ben Luxemburgi Erzsébet királynő egyik dajkájával, Kottaner Ilonával innen lopatta el a koronát, a korabeli históriák szerint sikerrel, hiszen pár hónapra rá az ellopott koronával koronázták meg csecsemőkorú fiát, a későbbi V.Lászlót.

Fellegvár

A török háborúk idején számtalan ostromot állt ki a vár, majd a magyarországi váraknál megszokott sors intézte el véglegesen, az osztrákok lerombolták a még épségben maradt falakat az 1700-as évek elején.

A teljesen feledésbe merült romokat a dunai gőzhajózás beindulta után a XIX. század második felében fedezték fel újra, de a rekonstrukcióra a XX. sz. második feléig várni kellett.

A várhoz nagyon szép emlékek fűznek.Ha jól emlékszem négy alkalommal jártam eddig itt.Bár a belépő a többi várhoz viszonyitva kissé borsos,mindenképp tervezem még felkeresését!

3.Vitányvár

A Vértes egyik klasszikus túraútvonala a gyönyörű, sziklás Mária-szakadék szurdokán át Körtvélyespuszta elhagyatott, erdei temetőjét érintve a Vitányvár meredek csúcson magasodó falaihoz, a Vértes fenséges bükkösein, vegyes erdőin keresztül.

A keskeny hegygerincen álló erődítményt valószínűleg a XIII. században emelték, a Rozgonyi, a Kanizsai, majd a Hédervári család volt a tulajdonosa. A török időkben a vár többször is gazdát cserélt, de 1598-ban végül is a magyar csapatok robbantották fel, hogy ne kerüljön ismét török kézre. A később az Esterházyak tulajdonába került romos vár hadászati jelentősége megszűnt, és köveinek nagy részét a lakosság elhordta a környező építkezésekhez. A gótikus stílusú belsőtornyos vár lakótornyainak falai még most is helyenként 10-15 méterre magasodnak. A romoktól szép kilátás nyílik Környe irányába. A romoknál legyünk óvatosak, nagyok a mélységek, és a falak sincsenek konzerválva!

Vitányvár

A várnál eddig egyszer 2017 március 16.-án jártunk.A gyönyörüen helyen található meglehetösen romos vár romjaiban is rendkivül megtetszett.Mindenképp elfogok még ide jönni!

2.Somoskői vár

A somoskői vár a magyar–szlovák országhatár túloldalán, Somoskő település fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen. Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része.

Salgótarján városától északi irányban,a Medves egyik vulkánikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik a Somoskő vára.

Az ugynevezett Várhegy sajátossága és érdekessége,hogy ketté szeli a szlovák-magyar határ.Hisz a lenti falu (Somoskő) még Magyarországon van,a hegyen emelkedő faluhoz tartozó vár viszont már Szlovákiában.

Szerencsére a két állam uniós tagsága után a vár szabadon látogatható.

Somoskő első várát a Kacsics nemzetség építette a 13. század második felében. Az építéshez a környék jellegzetes anyagát, a bazaltoszlopokat is felhasználták. Az Árpád-ház kihalása utáni belháborúk során a Csák birodalomhoz tartozott, majd 1320-ban foglalta vissza Károly Róbert serege. Az uralkodó a Szécsényi családnak adományozta a várat, akik a 15. század közepéig lakták. A birtokot később a Losonczyak kapták meg, majd az erődítményt a török háborúk idején a végvárrendszerhez kapcsolták, megerősítésére ágyútornyokat és körbástyát építettek.

A török 1554-ben sorra elfoglalta a környező várakat, Füleket, Salgó várát, Somoskő azonban közel 20 évig dacolva a túlerővel, sikeresen kitartott a két ellenséges vár között. Ekkoriban élt falai között Losonczy István özvegye két leányával, itt ismerkedett meg velük az ifjú Balassi Bálint, aki Anna iránt érzett viszonzatlan szerelem ihletében írta a Júlia-verseket, a korai magyar nyelvű szerelmi líra gyöngyszemeit.

Somoskői vár

1576 tavaszán végül Somoskő is elesett, miután Ali füleki bég seregei elől a várvédők elszöktek. 1593-ban került vissza az erősen megrongálódott vár a keresztényekhez. A várat a Rákóczi-szabadságharc végén, királyi parancsra tovább rongálták, ezzel végleg elveszítette fontosságát. A sorsára hagyott vár pusztulásnak indult, 1970-ben kezdték el felújítani. ekkor kapott tetőt az épület leglátványosabb része, az ágyútorony.

A vár környéke is rendkivül látványos,olyan érdekességek vannak itt közel s távol,mint a Petőfi kunyhó,a híres bazaltzuhatag a Bazaltorgona,a Kőtenger vagy a Macskalyuki kőbánya.A várban az elmúlt egy évtizedben kb. hat-hét alkalommal jártam,legutóbb 2017 nyarán.Felkeresését ebben az évtizedben már nem tervezem,de ötvenes éveimbe majd belépve a 2020-as évek valamelyikében még mindenképp szeretnék egyszer eljutni ide.

1.Máré vára

Máré vára a kicsiny erőssét a Mecsek hegység északi, vadregényes rengetegében, 340 méter magas, meredek, erdős hegycsúcson.Magyaregregyi várnak is hívják, a közelében lévő községről. Látogatott kirándulóhely és kedvelt turistacélpont.

Az épület elődje a 13. században épült egy fa őrtorony helyén, gótikus stílusban. Károly Róbert adományozta Bogár Istvánnak, később a Gunyafiak, majd a Váradi család kezébe került.

A szabálytalan, ötszögű erődítményt Várday Ferenc a humanista műveltségű főpap építtette át csodálatos reneszánsz palotává, ám 1543-ban a törökök lerombolták, viszont hadászatilag így is jelentős maradt. Egy kis létszámú katonaság állomásozott benne. De a hódoltság északra tolódott, így katonai jelentőségét lassan elvesztette.

Miután Pécset visszafoglalták, Máré-vár is keresztény kézre került. 1698-ban már elhagyott romként, egy pécsi püspök birtokaként említik. Ezt követően majd háromszáz évig állt gazdátlanul az építmény, csak a Mecsekben kirándulók látogatták meg maradványait. Az 1960-as években indult meg jelentős régészeti feltárása és részben restauráltak romjait.

A vár hátulról

Ahogyan a legtöbb várról, így Máré váráról is maradtak fenn mondák. A legenda szerint a vár ura, a háborúba induló Máré vitéz a várban hagyta szép feleségét, akit előszeretettel látogatott a szomszédos vár ura, Miklós gróf. A románc gyümölcse egy kislány lett, a hazatérő Máré pedig csalfa feleségét a vár pincéjébe zárta, ahol aztán elhunyt. Ám még halála előtt megátkozta lányát a születéséért. Az átok alól minden 77. évben, pünkösd hajnalán szabadulhat meg, amikor egy erre járó vadász egymásután megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát. Ilyen vadász még nem volt, így a völgyben fújó szél gyakran hordozza a lány sóhajtását.

A Máré vár mindig is a legnagyobb kedvencem,sok túrát tettünk ide Sándorral,a haverokkal és Gergővel is.Közel húsz alkalommal járhattam ide.Sajnos a vár ki tudja miért néhány éve zárva tart.Idénre igérték kinyitását,de legújabb infóim szerint ez nem történt meg.Ennek ellenére valószinüleg 2018 szeptemberében eljövünk ide újra.

Hát ez jelenleg a listám,amely akár évenként is változhat.Olyan várak felkeresése van tervben a közeli és távoli jövőben mint a Bátorkő vára a Bakonyban,kis szerencsével a Cseszneki vár.A Hollóköi vár is szerepel terveinben,vagy akár a Nógrádi vár és a Monostori erőd is.Meglátjuk mit hoz a holnap.Amig egészségem engedi addig mindig úton leszek.