A Sokorói dombságot Győrtől dél-keletre a Kisalföld és a Bakony között terül el.A dimbes-dombos tájat Pannonhalmi-dombság néven is ismerik.Magyarország új tájrendészeti besorolása alapján a Dunántúli-középhegységhez tartózik.Még soha nem túráztunk itt és járni is csak akkor jártunk amikor 2022-ben erre mentünk haza a Cuha-szurdokból vonattal Győr felé.Noha térképem már a nyolcvanas években is volt a területről,soha nem jöttünk még el erre.Éppen ideje volt.De most is a nem létező véletlennek köszönhetően.Nem volt ugyanis benne az éves tervben egy itteni túra.Azonban az egyik facebook oldalon megpillantottam pár képet a Lila-hegyi kilátóról és a környékről.Akkor már tudtam ide elkell jönni.Így aztán hamar összeállt a kép,egy itteni túra terve meg is valósult.
 |
| A szívemnek kedves Győrben... |
Zolikával támadtuk be a dombságot.Dunaújvárosból a 4.30-kor induló vonattal indultunk,majd Kelenföldön szálltunk át a 6.16-kor menő Savaria IC-re.Ez a vonat olyan volt mint egy repülő,rendkivül kényelmesen és gyorsan már fél nyolc után Győrbe értünk.Az itteni csatlakozásig volt negyven percünk.Úgy döntöttem járunk egyet a környéken a szívemnek kedves Győrben.Sok-sok szép emlék köt ide...de nem volt itt az akivel ezeket az emlékeket közösen éltük meg...pontosabban valahol itt volt a városban,de persze nem álltam neki megkeresni,hiszen valószínűsíthetően ő már rég nem kért belőlem.Meg különben is túrázni jöttünk,a vonat meg lassan indult tovább.Még kicsit sétáltunk a városháza melletti parkba amely szintén szép emlékek őrzöje,de aztán visszakellett menni a közeli vasútállomásra.A mi vonatunk 8.15-kor indult Veszprém felé,de mi csak a harmadik megállóig mentünk vele.
 |
| Szép emlékek őrzője a győri park |
Nyúlon szálltunk le a zsúfolt vonatból május másodikán pénteken.A négynapos ünnep második napján.Nyúl kedves és szép helynek tűnt,noha a településen átvezető 82-es út zaja és forgalma zavaró volt.Innen indult a túra.Azt terveztük,hogy felmegyünk akkor a Lila-hegyre amely itt magasodott a falu felett.Onnan pedig lemegyünk Écs településre és onnan a közeli Pannonhalmára.Ez 15km-es túrát ígért.Átvágva a településen egy szép,szobrokkal és emlékművekkel teli parkon vezetett az út.Itt kicsit körülnéztünk,majd námi trappolás után értünk ki a Győr-Moson-Sopron megyei településről.Kezdődhetett is az emelkedés a hegyre fel.Pontosabban a dombra.A Lila-hegy 313 méter magasságú volt,nem tűnt egy lehetetlen választásnak,de kezdett egyre melegebb lenni...
 |
| Nyúlra érve |
 |
| Park Nyúlon |
Bár autóval is járható betonút vitt fel,az út kezdett szurdikosra hasonlítani és valóban az is volt.A Sárkánylyuk szurdik.A zöld jezés vitt felfelé az úton meg meglehetősen nagy volt az autós forgalom ami nem kicsit idegesített...Egy külsö településrészen haladtunk át amely valószínűleg még Nyúlnak a része lehetett.Itt egy kis templom szolgált látnivalóul és egy még kisebb kedves kis kutya,aki jöttünkre kedvesen üdvözölt minket.Haladva tovább nem sokára leágazott a zöld3 jelzés,mi ezt választottuk,nona mindkét úton ellehetett jutni a Lila-hegyi kilátóhoz.Letérve a zöld3 jelzésre,hamarosan kiderült,hogy ez egy jó választás volt!
 |
| A kis templom |
 |
| A kis kutya |
A zöld3 egy pincefalu jellegű utcán át vezetett amely rendkivül hangulatos volt!Varázslatos pincesor kanyargott egy szurdikban,pár száz méteren itt haladtunk,majd a zöld3 megkezdte az emelkedését a Lila-hegyre fokról-fokra durvább formában.Nem volt hosszú,de hiába az alacsonynak számító hegy mégis durva emelkedő vezetett fel a kilátóhoz.Ott szerencsére voltak pihenőhelyek,így az egyiknél megreggeliztünk.Reggeli után aztán betámadtuk a kilátót.Már a képekből amit láttam róla,tudtam azt,hogy egy az átlagnál jobb kilátóval lesz dolgunk.Így is lett.Maga a kilátó egy geódéziai mérőtorony köré épített faváz volt.Csigalépcső vitt fel,de a felénél bement a toronyba ahol egy hídon tudtunk átmenni és a torony túloldalán folytatódott a csigalépcső.Klassz megoldás volt! A kilátószint 14 méter magasan volt,tágas volt,jól elfért több ember is.Egyetlen hibája a kilátónak az volt,hogy nem volt tető,így eső esetén nem nyújtott védelmet.A kilátás mindent vitt.Teljes 360 fokos körpanorámánk volt!
 |
| Varázslatos pincesor |
 |
| A Lila-hegyi kilátó ami "ide hozott" |
 |
| Kilátás a Sokorói-dombságra,távolban a Bakony |
 |
| Kilátás Győrre |
Észak felé szinte teljes Győrt lehetett látni,keletre feltűnt Pannonhalma az apátsággal,délre maga a Sokorói-dombság és azon túl a Bakony tűnt fel.Nyugatra főleg síkság látszódott,gondolom a Kisalföld egy darabja.Alattunk pedig Nyúl pompázott.Ezek voltak a közeli látnivalók.Mert azért messzebbre is ellehetett látni,persze ez erősen időjárás függő volt.Kivehető volt észak-keleti irányban a 102 kilométerre lévő Börzsöny.Jó idő esetén látni Pozsonyt és az Alpokat is (ezeket mi most nem láttuk),valamint délre a második legnagyobb tanúhegyünket a Somlyót is.Nagyon tetszett a kilátó és a kilátás is.Nálunk biztosan ez az év kilátója!Jó egy órát el is voltunk,de menni kellett tovább...
 |
| Jómagam a kilátóban |
 |
| A híd a toronyban |
 |
| Zolika tart lefelé |
A piroson folytattuk tovább amely a kilátó után rögtön egy zöld erdőbe ért és enyhén ereszkedni kezdett lefelé.Unalmas 4km hosszú ingerszegény szakasz következett.Nem volt más csak fa,bokor és fű kilométereken át.Persze ennek is megvan a maga szépsége.Jó négy kilométer múltán beértünk egy szurdikba.Ilyent szinte csak a Tolnai-hegyhátban vagy a Szekszárdi-dombságban látni.Gondoltam én.Erre itt volt előttünk egy,nem is akármilyen.Eleinte úgy éreztem csak pár méter hosszú,de kiderült,hogy majd egy kilométeres volt.Az oldalfalai helyenként tíz méter fölé is emelkedtek.Nagyon klassz volt ez is!
 |
| Négy kilométeren át csak ez |
 |
| Szurdik a Sokorón! |
A csodás szurdik után lassan leértünk Écsre.Már nagyon meleg volt.Écs rendezett Győr-Moson-Sopron megyei falu volt.Egy cukrázdát találtunk ahol tartottunk egy kávé és fagyi szünetet,de félóra itt is eltelt.Már láttam,hogy nehezen fog beleférni a túrába az eltervezett dolgok.Mindegy mentünk tovább.Écs másik szélén még beugrottunk egy boltba ásványvízért.A bolt mögött csodás panoráma nyílt a fenséges Pannonhalmára.Oda tartottunk,de az még legalább négy kilométerre volt.Nekünk meg kettő és negyed óránk maradt,hogy elérjünk egy olyan tömegközlekedési eszköszt amelyről biztosított a csatlakozás hazafelé..Folytattuk,neki indultunk,de éreztem,hogy ez nem lesz meg...
 |
Écsről Pannonhalma
|
Kiérve Écsről ott volt egy buszmegálló.Mondtam Zolinak nézzük meg mikor lesz busz azt ha lesz menjünk el vele Pannonhalmára,mert mondom necces,hogy így most beleférjenek a dolgok az időbe.Megnéztük és a tábla szerint perceken belül jönnie kellett egy busznak!Mire felnéztünk már ott is volt a busz!Így azzal mentünk el Pannonhalmára visszahozva egy órát a túrából.Beérve Pannonhalmára még egy sör is belefért,aztán megkezdtük az emelkedést fel a hegyre,mert ott voltak a látnivalók.Az egyre nagyobb meleg egyre jobban kiszívta az erőmet,nagyon szenvedve értem csak fel.Arra már rájöttem,hogy nekem a túrázásokon a nagy meleg a fő ellenségem.Lehet akármilyen nehéz a terep,megfelelő időben bírom,ám amint meleg van,kikészít egy kevésbé durva emelkedő is.Így nagyon nehezen értem csak fel a hegyre.
 |
| Felfelé... |
Nyilvánvaló volt,hogy az apátságra nem jut idő.Hagytuk is,majd visszatérünk egyszer csak az apátságért.Most a Boldog Mór kilátó felé vettük az irányt amely az apátságtól majd egy kilométerre volt,szerencsére többnyire szinten ment az út odáig.A kilátónál sokan mozogtak,de itt is voltak pihenőhelyek.Így megettük a maradék kajánkat majd úgy mentünk fel a kilátóba.Ez a kilátó lett 2024-ben az év kilátója.Haladva felfelé meggyőzödtem róla,hogy az előző kilátó a Lila-hegyi sokkal jobb volt mint ez,mégsem lett év kilátója...Ez a kilátó noha fából volt mégis a Zengő kilátójára hajazott.Pontosan úgy mentek fel a lépcsők,olyanok voltak a szintek mint a Zengőn.Csak az ott vas volt ez meg itt fa.Na és itt középről hiányzott egy geódéziai mérőtorony...Mégsem volt persze rossz kilátó.A kilátószint 18 méter magasan volt.A hely szűk volt és ha sokan voltak fenn akkor nem volt egyszerű a mozgás.Nem tudom,hogy lehetett ez az év kilátója..
 |
| A Boldog Mór kilátó |
 |
| Egy kis kilátás |
 |
| A Boldog Mór kilátóba is eljutottam |
Kilátásilag ez sem volt rossz,de nem tudta überelni a Lila-hegyi kilátót.Főleg a Kisalföldre nyílt kilátás és távolban a Bakonyra.Szóval én kilátó fan vagyok és talán nem is olyan rossz kilátó ez,de valahogy nem fogott meg.A kilátó után még lementünk az alatta lévő hal formájú lombkorona ösvényre.Ez még a kilátónál is nagyobb csalódás volt...Nem is attól amit nyújtott,hiszen tán még jobb kilátásunk is volt innen (főleg délre) ,hanem az állapotától.Sok helyen ki volt kopva a fa,ki voltak jöve a csavarok...szóval sok időt itt már nem töltöttünk.Indulni kellett,hogy elérjük a buszt.
 |
| A kilátó a lombkorona ösvényről |
 |
| A lombkorona ösvény |
 |
| Az apátság most nem fért bele,de majd visszajövünk! |
Elértük a buszt amely visszavitt minket Győrbe.A buszról leszállva a buszállomáson megpillantottam azt a helyet ahol megismertem életem egyik legnagyobb szerelmét és azóta nem jártam itt... fura érzés volt újra látni azt a helyet...gyorsan le is fotóztam és az érzés immár képpel együtt ment vissza a szív mélyére...Ötven percünk maradt a vonatig.Elmentünk a buszállomás sarkában lévő büféhez,ahol már reggel kipuhatoztuk,hogy este is nyitva lesz.Gyorsan megvacsoráztunk.Én megettem életem talán legfinomabb sajtos-tejfölös lángosát.El is határoztuk ez lesz a törzshelyünk Győrbe,ha erre tévedünk ide mindig betérünk.A kaja után alig maradt félóránk,annyira volt idő,hogy elmentünk még a városháza elé pár képet csinálni.
 |
| ..az a hely... |
 |
| Búcsú Győrtől |
Végül visszamentünk a vonathoz,az pontosan indult,majd Kelenföldi átszállással fél 11-re értünk rendben haza.A túrához nagy reményeket fűztem,de elsősorban a meleg miatt nem éreztem annyira jónak mint amilyennek vártam.Aztán az,hogy eltököltük az időt sok helyen,így nem jutott megfelelő idő Pannonhalmára.Győrt viszont jó volt újra látni és egy kicsit ott lenni.Némileg elő is jöttek a szép emlékek a szív mélyéről,de nem volt idő ezekbe aztán alaposabban belemerülni.Talán majd egyszer...
Ez volt az év kilencedik túrája,most 15km-t trappoltunk.Így összesítésben idén 125 kilométernél tartunk.Ez pedig 13,88 km/túra átlagot jelent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése