Torii – kapu egy másik világba

Következő túránk fog többek között ide vezetni,így próbáltam már a túra előtt utánajárni a soron következő kaland egyik fő látnivalójának!

 A Keleti-Bakony Csór és Várpalota közötti délies, dolomitsziklás domboldalai és fennsíkjai a hegység központi részétől jelentős mértékben eltérő, ugyanakkor magával ragadó környezetet tárnak a szemlélődő elé. Ezt a páratlan bakonyi élményt legegyszerűbben a Székesfehérvártól északnyugatra található Csórról kiinduló zöld jelzésű turistaúton fedezhetjük fel, amely ösvény a település határában egy hazánkban ritkaságszámba menő szakrális építménnyel büszkélkedhet, rögtön az elején.

Csalogató látvány!

A japán sinto vallásban a torii kapu a földi és szakrális világ közötti átjárót szimbolizálja, kapcsolatot az emberek és az istenek, azaz a kamik világa között. A távol-keleti országban számtalan helyen látni ilyen kapukat, főként szentélyek bejáratánál, de nem ritkán önmagukban is állhatnak, ott ahol úgy vélik, természeti szellem lakozik (hegy, folyó, erdő stb.). Magyarországon is találkozhatunk ilyen építményekkel, ám Csór határában bárki szabadon megcsodálhatja ezt a számos formában létező, de alapvetően két hengeres oszlopon nyugvó hosszabb és egy rövidebb keresztgerendából álló kapufélét. A hagyományosan fából vagy kőből készülő kaput leginkább cinóberpirosra festik, de mostanában anyagában és színében is sok variációt használnak.

Lépj be!

A torii szó jelentése összetett, több elmélet is létezik a magyarázatára: egyes források szerint a régmúltban áldozati kakasokat tartottak rajta, s a szó jelentése is „madárülő”-t jelent. Egy másik hipotézis szerint a „tōri-iru” kifejezésből rövidült le, ami annyit jelent magyarul, hogy „haladj keresztül, lépj be”.

A csóri torii kapun keresztül mi is egy másik világba léphetünk át, legalábbis a Bakony egyéb térségeihez képest mindenképpen. Ezzel együtt felvetődik a kérdés: miért is áll itt ez a különös építmény?

A kaput Bodri Miklós és egy barátja állította egy kagami-ryú danvizsga feladat részeként. A Kagami-ryú egy fegyveres harcművészet, amely tiszteleg a japán szamuráj hagyományok és értékek előtt. A kagami tükröt, avagy példaképet jelent, a ryú pedig iskolát, ami együtt annyit tesz: a Tükör Iskolája. Célja az önismeret és a jellem fejlesztése. A harcművészeti egyesület a Csór önkormányzata által is támogatott torii tőszomszédságában szokta tartani az edzéseit.

A Torii és alatta Csór település

Miután szimbolikus és gyakorlati értelemben is átléptünk a kapun, már jó néhány méterrel a falu felett járunk, ahonnan egész Csórra és a Bakony délkeleti végeire is rálátunk. Az ösvény ritkás feketefenyvesben vezet tovább felfelé, majd a Kilátó-hegy nyergében egy széles erdészeti úton megy tovább a Keleti-, vagy más néven Palotai-Bakony jellegzetes szikla- és lejtőgyepeire. Prérire emlékeztető tájat fest előttünk a kitáguló tér, amelyben bal kéz felé a távolban megpillanthatjuk a Száraz-horog jellegzetes, dolomitsziklás szurdokvölgyét.

A horog tetején ligetes feketefenyvesben vezet az ösvény, már-már mediterrán hatást keltve, miközben nyugati irányban kopasz magaslatok húzódnak, köztük a magasnak tűnő, ámbár csupán 362 méteresre nőtt Baglyas-hegy dolomitröge. A Szenes-horogtól a panorámás magaslat csupán 3 km-re fekszik, amit a piros jelzéseket követve érhetünk el, tetejéről pedig a Bakony központi részére, illetve a Tési-fennsíkra láthatunk rá.

Szemben a szép emlékű Baglyas-hegy

A Szenes-horog bokor-, illetve szurdokerdejében meredeken bevezető ösvény a bakonyi táj egy újabb izgalmas tájrészletébe enged betekintést. A területet borító karsztbokorerdő jellegzetes fafajtája, a virágos kőris áprilistól júniusig fehérbe burkolja a hegyoldalakat, de évszaktól függően pompázik más-más köntösben a fásszárú cserszömörce is. A pompás árvalányhajakkal itt már nem találkozunk, azok legnagyobb egybefüggő mezőit egyébként a Száraz-horogtól keletre fekvő fennsíkon találjuk.

A zöld turistaút meredek cikcakkokkal járja végig a Szenes-horgot, mielőtt északi irányban kitörne a völgyből, mi azonban a turistautak elágazásánál tetszőleges menetiránnyal és kedvünknek megfelelő távval járhatjuk be ezt a roppant látványos terepet. Csórra nem muszáj a már bejárt zöld útszakaszon visszatérnünk. Jelzés nélküli, de ugyanakkor széles és jól követhető földutakon is visszatérhetünk a kiindulópontunkra, miközben a falu szőlődűlőire látunk rá.

Csóri horgok

Ezt kell tehát tudni a nem mindennapi látnivalót ígérő Csór környéki tájról,közzéppontban a Troliival.Ezen sorok írásakor a túránkra holnap kerül sor.Annyi változás lesz a leírtakkal szemben,hogy mi valószinű a zöld jelzést követve kezdünk és majd a piroson jövünk vissza.Tehát Torii kapu,Szenes horog,Száraz horog lesz a sorrend,de szerintem ez oly mindegy melyik irányból csinálja az ember,kinek-kinek melyik a szimpibb.Jövök majd élménybeszámolóval a túráról és a Troiiról is!Na és remélhetőleg túrafilmmel is.