Szondi alagút

Egy újabb érdekességre bukkantam,egyik videós túratárs filmjében a you tube-on.Nézve a filmjét döbbentem rá,hogy erről a helyről szégyenszemre még nem hallottam,pedig jártunk a közelében még a Drégelyváras túránkon ha jól emlékszem 2022 júniusában.Na már ha érdekesség utána néztem a helynek.Most a legfontosabbakat kigyűjtve összegzem amit megtudtam róla.

A bejárat

 A Szondy-alagút a Nógrád megyei Hont és Drégelypalánk községek között, a “Csitári-kápolna” búcsújáróhelytől alig 200 méterre délre a vulkanikus eredetű Börzsöny hegység északi pereméhez kapcsolódó “hegységperemi dombsági” öv területén nyílik, a Csitári-patak völgyének keleti oldalán, mintegy 160 méter tengerszint feletti magasságban. Az alagút bejáratánál és az eddig feltárt részen a kőzetanyag egységesen a börzsönyi andezit feküjét képező és vastag pleisztocén kori löszös talajtakaróval borított alsó-miocén kori kárpáti (régebbi nevén helvéti) agyagos-homokos, sekélytengeri slir. A Szondy-alagút eddig ismert szakaszát ebbe a slirbe vágták. A járatok körülbelül 80 centiméter, 1 m szélesek és eredetileg embermagasságúak lehettek. Ma már csak a bejárattól körülbelül 20 méterre, egy 10 méteres szakaszon lehet felegyenesedni (itt körülbelül 180 centiméter lehet az alagút). A folyosók alját agyagos feltöltés tölti ki – váltakozó vastagságban.

A járat ott benn,nem rövid!

A járat ma többnyire 1-1,5 méter magas, de van, ahol ezt sem éri el és a nagymérvű feltöltés miatt csak négykézláb, térden csúszva lehet közlekedni. Sőt az alagút északi szárnya a vége felé fokozatosan a járhatatlanságig szűkül össze. Az alagút csúcsíves keresztmetszetű oldalfalán jól látszik a készítők szerszámának körülbelül 4 centiméter széles nyoma. A méretekből ítélve valószínűleg igen rövid nyelű kézi csákánnyal bonthatták ki. Kialakítási időpontja nem ismeretes, de a vésési technika igen régi eredetről vall. A járatok alját kitöltő, tömör, eredeti kőzettől eltérő anyagú és színű üledék barlangiagyag-szerű. Méteresnél nagyobb vastagsága több száz éves képződési időtartamot valószínűsít.

Feltételezhető, hogy a jelenleg ismert alagút a Drégelyvárból kifelé vezető alagútrendszer egyik ágának legkülső szakasza. Az alagút további, felsőbb szakaszának kibontása nagyobb arányú feltáró munkát igényel. Ehhez először is a jelenleg ismert alagútszakasz agyagos feltöltését kell – legalábbis részben – eltávolítani, részben a könnyebb közlekedés, részben a kitermelt bontási anyag kiszállítása miatt. Feltétlenül szükséges továbbá a bejárat kiépítése. Ebben az esetben további bontással, az omladékos szakaszok biztosításával, be lehetne jutni az alagút további részeibe. A leomlott mennyezet egyébként laza szerkezetű, könnyen lapátolható.

Lámpát célszerű hozni...

Mivel az alagút a vár felé halad, terem, raktározás céljára szolgáló kiszélesedés nincsen benne, kézenfekvő, hogy csak közlekedés céljára szolgált. Mivel más objektum nincs a közelben, elképzelhető, hogy a várba vezet – a nagy, körülbelül 3 kilométeres távolság és 250 méteres szintkülönbség ellenére. Ez esetben azonban a bontásnál még 1-2 kilométeren át a jelenlegihez hasonló kőzetre kell számítani. Kemény, állékony andezit csak távolabb, a vár közelében fordul elő. Az eddig ismert hosszú (több mint 200 méteres) nyílt járatszakasz reményt ad arra, hogy a jelenleg végpontot jelentő omlás átbontása után újabb nyílt folyosórészek következnek.

Az alagút/barlang ingyenesen az év bármely időszakában látogatható.Nem zárom ki ide egy túra lehetőségét,de megítélésem szerint azért kevés rá az esély,hogy ide valaha is eljövünk.Mint érdekesség és egy potenciális célpont gyanánt kerül be a blogomba.

Én Biciklis Józsi videójában láttam és hallottam róla először,így bár vannak videók fenn a neten róla,mégis az ő videóját teszem ide be.Érdemes belenézni amikor bemegy az alagútba,mert az nem semmi!

Ha csak az alagútas részt néznéd akkor 33'50-nél érdemes bekapcsolódni a filmbe!