Nem igazán tudom hova besorolni azt a tájegységet amin most túráztunk.Nevezetesen a Balatonboglártól keletre eső területre gondolok,ami már nem a Balaton,de még nem is a Somogyi-dombság.Főleg annak figyelmében,hogy szinte végig sík terepen mentünk.Talán a legjobb szó rá a Somogyország,de ilyen táj igazából nincs.Így mivel azért a dombság lábánál haladtunk el,besorolom mégis a Somogyi-dombság túrái közé.Bár Manó barátomnak útközben volt erre egy jó megfogalmazása:"Balaton Alvidék",természetesen ilyen tájegység sincs.Az elmúlt hetekben már háromszor jártunk a Balatonnál és most is ide igyekeztünk.Igaz most nem az északi partra jöttünk hanem a délire.A túra pedig Manó barátom ötlete volt és Zolikával kiegészülve hárman vágtunk neki az útnak.A Fehérvárról induló intercity némi kívánnivalót hagyott maga után,de fél kilenc magasságában megérkeztünk Balatonboglárra.
Megérkezés Balatonboglárra
Mielőtt bármibe is belefogtunk volna,beültünk az állomásépület végén található Mávéházba egy kávéra és egy fröccsre.Terveink szerint először elmegyünk a Gömbkilátóba,aztán visszajövünk a zöld jelzésre és azon megyünk a célállomásra Gyugyra.Ez volt a terv amit aztán lényegében sikerült is megvalósítani,de itt-ott akadtak kisebb buktatói a dolognak.Na,de menjünk sorjában.A kávézás után elindultunk a városka északi részén a Várdombon található Gömbkilátóhoz.Már az állomásról látni lehetett így aztán a magukat nehezen betájolók is könnyedén megtalálhatták.Kezdett meleg lenni ahogy fokozatosan közelítettünk a Várdombhoz.Az utcákon főleg rengeteg itt nyaraló ember mozgolódott.Útban felfelé két templomba is belebotlottunk,az első a katolikus a második az evangélikus volt.Mindkettő jól nézett ki.Az utóbbi mellett értünk be a várdombi parkerdőbe ahol egy hosszú lépcsősor vezetett fel.
Hosszú lépcsősor vezet fel
Felérve a helyi kalandparknál találtuk magunkat.A fő attrakció a nyári bobpálya volt.Mivel még nem volt nyitva,nem erőlködtem vele,hogy kipróbáljam.Két ilyenben voltam amúgy már Pécsen és Visegrádon.Arébb egy gyönyörű zöld rét volt,balra feljebb pedig feltűnt a kilátó.A tavalyi esztendő év kilátójával volt dolgunk és olyan erős ellenfeleket sikerült legyőznie mint pl.a Zengő-kilátó.Kiváncsi voltam valóban jobb-e.A rét megcsodálása után fel is kapaszkodtunk,először alulról csodáltuk meg,majd felmentünk.Persze a kilátó belépődíjas.Jelenleg 2021 nyarán 350 forintot kell leszurkolnunk ha felakarunk menni.Ez megtörtént és már birtokba is vehettük a kilátót.A korai időpont ellenére már szinte most is tömeg volt,de azért még az éppen nem zavaró kategóriából.
Kilátó első látásra
A feljárat
A kilátó egy emeletes volt csupán a szinteken lábrács volt a talapzat,olyasmi amit Dunaújvárosban is gyártanak.Jó állapotban volt az építmény és az emeletre két irányból lehetett felmenni.Odafenn elég tágas tér volt és persze körpanoráma.Sok-sok mindent látni lehetett.Természetesen a Balatont a Balaton-felvidéket,a fonyódi hegyeket a Somogyi-dombságot.Végül is azt kell,hogy mondjam nem volt rossz.Sem az élmény,sem a kilátó.Hogy megérdemelte-e az év kilátója címet...hát fogjuk rá.Meg.Annak ellenére,hogy számomra a Zengő azért jobb kilátóval bír,de ugye nem én döntök erről.Végül is jó élmény volt a kilátó és egyértelműen bekerül a kedvenc kilátóink közé.Azt gondolom Gergőnek is tetszett volna...
A kilátás egy szelete
Manóval a kilátóban
Lejövet a réten még a híres Balatonboglár ablak-táblánál fotózkodtunk és felmentünk a szemközti dombra ahol már nem volt semmi,csak egy földben egy betonalapzatra írt szöveg.Aztán ennyi volt,eljöttünk a Várdombról és elindultunk a túrára.Maga ez a hely igazán kellemes és megér egy kirándulást,viszont nyári főszezonban számolni kell a nagy tömeggel.Mentünk vissza a vasútállomás irányába,ahol meg is találtuk az innen kiinduló zöld jelzést.Útközben elkezdtünk dolgozni,a melóról beszélgetni ami nem volt jó ötlet.Ha nem is vesztünk össze,de némi vita kialakult köztünk,mire mondtam akkor a túrán nem dolgozunk többet.A település déli része nem volt különösebben érdekes.Főleg olyan részeken mentünk ahol nem szegények éltek... A zöld aztán keleti irányt vett és elhagytuk Balatonboglárt.
Út keletnek
Minimális kanyarokkal bíró hosszú egyenes út vezetett kelet felé.Itt-ott meglehetősen ingerszegény volt,máshol meg hol feltűnt maga a Somogyi-dombság vagy ellenkező irányban a Balaton-felvidék.Egy darabon árnyékban is mehettünk.A jelzések felfestése éppen csak elérte az elégséges szintet.Felülről kereszteztük az M7-es sztrádát.Egyre-inkább éreztem,hogy lassan utunk első állomásának/településnek kell jönnie:Szőlőskislaknak.Ám csak nem jött.Kereszteztünk egy betonutat és már elég furinak tűnt a dolog.A jelzések teljesen eltűntek,odalenn a völgyben meg úgy tűnt van egy település.Bekapcsoltam a HuMap-ot és kiderült,hogy túltotúk Béláim...Ugyanis a betonúton amit kereszteztünk,azon kellett volna elfordulnunk balra.Az a település a völgyben pedig valóban Szőlőskislak.Mivel olyan sokkal azért nem toltúk túúl,így visszafordultunk a helyes irányba és hamarosan elértük a települést.
Szőlőskislak temploma
Harangláb
A település Balatonboglár része volt.Rögtön belebotlottunk egy vendéglátóhelybe,így beültünk egy sörre és egy kicsit megpihenni.Kiváló volt a sör és jól jött a pihi.Mivel a vártnál több időt eltöltöttünk a kilátóba így itt úgy döntöttünk,hogy mivel itt keresztezi egymást a sárga és a zöld jelzés,hogy a zöld helyett a sárgán folytatjuk tovább a túrát.Ez nagyjából másfél kilométerrel rövidebb utat jelentett.Így több időnk lesz Gyugyon a nevezetességeket megnézni.Ebben a tudatban mentünk tovább,elhaladtunk Szőlőskislak egy-két nevezetesége mellett majd rátértünk a sárga jelzésre.Már ezen hagytuk el a települést.
Elhagyjuk Szőlőskislakot
Sajnos a sárga jó sok részen betonút volt,szinte majdnem a hátralévő teljes egészén,de 90%-án biztosan.A jelzések felfestése közben elégséges szintről elégtelenre változott.Egy tó mellett haladtunk el,pontosabban több tó is volt,valóságos tórendszer.Ám elvolt kerítve,kint egy tábla,hogy magánterület...Már kezdtem elküldeni őket a búsba,amikor eltűnt a kerítés.Egy ponton már nem volt magánterület és ennek örültem.Oda is fértünk a tóhoz.Szép táj volt a tó pedig hosszú,pár száz méternyi biztosan.Nem is vettük észre az egyetlen sárga jelzést.Ami azt jelezte,hogy balra lekéne fordulnunk.. mi mentünk tovább egyenesen.Rövidesen egy településre értünk.Biztos voltam benne,hogy ez már Gyugy.De nem az volt...
A tavaknál
Manó jött rá először,hogy ez nem Gyugy (helységnév tábla amerről mi jöttünk nem volt),hanem Szőlősgyörök.Hát ez meg,hogy lehet?Hol meg mit basztunk el?Ez kocsmát kívánt,szerencsére akadt is egy itató,így betértünk összegezni és megbeszélni a dolgokat.Manónál térkép is volt,így elővettük és alaposan átnéztük.Végül is kiderült,hogy nem basztunk el semmit.Először is ami megtévesztett,az volt,hogy az előző faluban letértünk a zöld jelzésről és a sárgán mentünk tovább.Az én agyamba meg úgy tűnt ez nem tudatosult kellően és az volt bennem,hogy a zöld elkerüli Szőlősgyörököt.Ám a sárga nem... vagyis hát ott volt az az előbb említett balra letérés a tavaknál,de az meg vissza is tért a faluba.Az egyenes út amin meg jöttünk megy tovább egyenesen Gyugyra és innen újra ez a sárga jelzés.Tehát az égvilágon semmit nem rontottunk el!A kocsmázás után mentünk is tovább.
Szőlősgyörök
Szerencsére nagyon közel volt Gyugy Szőlősgyörökhöz,talán ha volt 1km...így hamarosan Gyugyon voltunk végre.Meleg volt és annyira nem jó ilyenkor túrázni,hiába ha könnyű is volt a terep.Szerencsére münködő csapot is találtunk a faluban így a vízre nem lesz gondunk.Egy szép park mellett mentünk el amelyen volt pár kis jópofa hídacska.Ám az igazi attrakció csak ezután jött.Képeken már láttam,hogy van itt egy nem mindennapi hely,de ami ott fogadott arra legmerészebb álmainkban sem gondoltunk.Valószínűleg belepottyantunk az év helyébe!Úgy tűnt a képekből ítélve,hogy van itt egy különleges kálvária.Valóban volt,de az,hogy kálvária-e?Nos ezt döntse el az olvasó.Ott voltak a stációk igen.Félkörívesen kapaszkodott fel a dombra,ám a stációkon nem krisztus meghurcolása volt a téma,hanem tele voltak magyar történelmi nevekkel,a stációk oldalán pedig alapos leírásokkal!
Kálvária?
Az egyiken királyok,a másikon feltalálok,aztán színészek,sportolók,politikusok...Mi ez itt?Aztán a kálvária közepén ott állt egy kicsi fehér épület.Zenélt! Nem fogjátok kitalálni mit?A Nélküled szürődött ki belőle!Egészen szürreális hatása volt,de egyben fenséges!A hely is gyönyörű volt ez itt meg mindent vitt!De még messze nem volt vége.Amúgy ekkor még nem tudtuk,csak a végén sikerült megtudni mi ez itt.Nos ez itt a nemzet csalogányainak emlékösvénye volt!Hát nem semmi...Természetesen végigjártuk a dombon fenn pedig egy templom fogadott meg egy II.János Pál pápának állított emlékfa és egy fantasztikus Izsép vezér szobor.Az egész egy ligetes részen volt és ami még meglepő volt,hogy voltak wc-k.Na de nem ám az egyszerű mezei pottyantós fajtából hanem angol wc-k szinte luxus körülmények között!
Ahonnan mindig szól a Nélküled...
Az ösvény és a templom
A csodáknak még nem volt vége!Egy tábla jelezte folyamatosan az örökkévalóság parkját,az irányát és,hogy milyen távolságra van.Mivel már itt volt 100 méterre és a neve is sokat sejtető volt,egyértelmű volt,hogy nem hagyjuk ki.Kicsike kis kaptató volt felfelé,de megérte.A temetőbe kellett mennünk amelynek északi részén emlékfalak álltak vöröses kőből készültek.Szépek voltak és meghitt hatást kelltettek.Rajtuk képek,virágok,ablakok,gyertyák...kisebb falak rá merőlegesen,köztük padok.Csodás hely volt.Alattunk pedig a helyi temető húzodott.Ilyen helyen még nyugodni is jó lehet.A fal mögött meg ott vigyorgott ránk a gyúgyi kilátó.Nem volt hiány tehát látnivalókból és szép és érdekes helyekből.Gyugy alapos meglepetés volt!Az egyik falra rávolt írva,hogy az emlékezés fala,így magamban itt is megemlékeztem Gergőről.Reménykedtem,hogy örök túratársam lelke most is itt van velem...
Az örökkévalóság parkjában
Az emlékezés fala
A fal mögött állt tehát a kilátó.Különleges volt,no nem a kinézete miatt,az sem volt mondjuk éppen csúnya,de...egyszerűen zenélt!Zenélő kilátó volt!Na ez már nem a Nélküledet játszotta,hanem a Tavaszi szél és a Ha én rózsa volnék c.dalokat véltük volna fefedezni.Méltó megkoronázása volt ez ennek a nagyszerű helynek!Mit volt mit tenni,felmentünk a kilátóba.Kétszintes faszerkezetű kilátó volt nagyon jó állapotban.Nem volt túl magas,talán tíz méter.A második szint már közvetlen a tetőszerkezet alatt volt,olyan volt mint egy padlásszoba.Ott viszont csak két ablak volt.Délre és nyugatra láttunk ki,de összeségében is csak erre volt kilátás.Láttuk alattunk az örökkévalóság parkját,lejebb a falut Gyugyot a környező lankákat,arébb pedig magát a Badacsonyt.Mindezt kellemes zene közepette...
A zenélő kilátó is bevonul a kedvencek közé
Kilátás,távolban a Badacsony
Csodás,fantasztikus szavakkal nehezen leírható hely volt ez itt.A csalogányok ösvénye és az örökkévalóság parkja a kilátóval...joggal pályázhat ez a hely nálunk az év helyére.Nem is siettünk ezt a sok csodát körbejárni.úgy döntöttünk a későbbi busszal megyünk vissza Balatonboglárra.Ott kevés időnk lesz,de ez már nem érdekelt annak fényében,hogy itt mennyi csoda van...Nehezen vettünk búcsút ettől a nem mindennapi helytől.Még kicsit csavarogtunk a szép kis faluban.Majd megvárva a buszt visszamentünk Balatonboglárra.Ott lementünk a Platán sorra és a Platán strandra.Egy babgulyás még belefért,hát nem ez volt a legjobb amit életemben ettem...a Baranya megyeikhez képest a kanyarban nem volt... Sétáltunk a parton kicsit és még lenyomtunk egy italt.Este hét óra volt,de itt pezsgett az élet még.
A Badacsony a boglári mólóról
Visszamentünk a vasútállomásra,A vonatunk negyedórát késett.Ez rizikós átszállást sejtetett Székesfehérváron ahol még elkellett mennünk a buszig.Sokan is voltak,hiába a helyjegy senki nem ott ült ahova a jegye szólt...Öszintén szólva ezek a balatoni intercityk nem nyerték el a tetszésemet..Végül is ha üggyel-bajjal,de elértük Fehérváron a buszt és este fél 11-re értünk haza.Jó kis nap volt ez is.Maga a túra talán nem a legeslegjobbak közül való volt,de a Gömbkilátó és a gyugyi csodák mindent vittek!Na és az sem volt mellékes,hogy útközben több hely is akadt ahol szomjunkat tudtuk oltani.A Balaton környéke szép számos csodával és felfedezni valóval.A következő években ezekre fókuszálunk főleg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése