A Tassi-zsilip

 Alighanem először 2016 november elsején találkozhattunk.Azért nem emlékszem kristálytisztán az első alkalomra,mert 1989-ben vezetett erre a vidékre egy túránk,de arra már viszont nem emlékszem,hogy akkor láttam-e a Tassi-zsilipet.Így végül is 16 novemberére teszem az első alkalmat.Gergővel jöttünk Adony és Lórév felől,túránk végcélja épp a Tassi-zsilip volt.Remek túra volt és sikerült is a célt elérni.Ez volt tehát az első alkalom,hogy rácsodálkoztunk a nem mindennapi építményre.Majd öt év telt el.Gergő sajnos elment...de valami újra erre vezetett,sőt egymás után kétszer is.Hiszen idén már két túránk is érintette a zsilipet.Itt az ideje kicsit megismerkedni vele.

A Tassi-zsilip

A Tassi-zsilip vízi műtárgy a Ráckevei-Dunán, a Csepel-sziget déli csúcsánál. A Tass település határában épült zsilip feladata a Duna-ág vízszintszabályozása, illetve lehetővé teszi a hajózást a Duna folyam irányába. A műtárgy a Duna 1586,0 folyamkilométer szelvényének vonalában fekszik Bács-Kiskun megye területén.

Az 1838-as pesti árvízet követő folyamszabályozási munkák során a Duna ráckevei ágát Pestszenterzsébet magasságában lezárták, azonban a későbbi árvizek a Duna-ágat alulról továbbra is elöntötték. A teljes Duna-ág rendezéséről 1904-ben törvényt hoztak, 1910-ben kezdték meg a felső torkolatnál a vízi műtárgyak, mai nevén Kvassay-zsilip építését. Az alsó torkolati műtárgyak, így a hajózsilip, a vízerőmű és vízleeresztő zsilip építése Tassnál 1926-28 között folytak.

A bakdaru és a kishíd a zsilip déli kapuja felett

Az  1956 március 10-én pusztító dunai jeges árvíz mélyen alámosta a vízerőmű és leeresztő zsilip alapjait, emiatt a műtárgy jelentősen megdőlt. A megrongálódott műtárgy helyreállítására műszaki és gazdaságossági számításokat végeztek, melyek után az elbontásuk mellett döntöttek. A Duna-ág vízleeresztésére a hajózsilipet alakították át, úgy, hogy a felső kapuk helyén először fix küszöböt építettek, amelyet később, 1962-ben a hajózhatóság érdekében billenőtáblássá módosították.

A hajózsilip felújításának tervét és kivitelezésének ütemezését 1998-1999 között készítették el. A támkapuk javítása 1999-ben történt,2000-2001 között a bakdaru, illetve az ideiglenes elzáró berendezések felújítását végezték, majd 2002-2003 között az üzemi híd és az alvízi árvízvédelmi fal készült el. Az al- és felvízi mozgatóberendezések, az irányítóberendezés és a vezénylő épület felújítása 2004-2005 között történt.

A 2013.júniusi árvíz során félő volt, hogy a Tassi-zsilip megsérül, esetleg elmozdul, ugyanis akkora vízhullám terhelést még sohasem szenvedett.

A zsilip kamrája

A hajózsilip teljes hossza 114 m, a kamrája 85 m hosszú és 12 m széles, a legnagyobb átzsilipelhető hajó 1300 tonnás uszály. A műtárgy 2,0 m vastag beton alaplemezre épült, az elő- és utócsatorna felől a szádfalak fából készültek. A zsilipfők víz felőli falait faragott mészkővel,a kapuk forgóoszlopát támasztó falrészeket, illetve falsarkokat gránittal burkolták.

Az 1956-os árvíz során tönkrement, majd elbontott vízi műtárgyak újjáépítését  2010-től kezdve készítik elő. A Duna-ág vízleeresztése a jövőben az új műtárgyon valósul meg, így tehermentesül és visszanyeri eredeti feladatát a meglehetősen elavult hajózsilip. Az új, többfeladatú műtárgy alkalmas lesz arra, hogy szivattyús üzemmódban vizet emeljen be a Ráckevei-Dunába extrém alacsony dunai vízállások mellett, illetve a Duna nagyvizes időszakában is üríthetővé válik a Duna-ág. A műtárgy mindemellett képes lesz áramtermelésre, amely a gépcsoportok elektromos energiaigénye mellett kielégítheti a felső műtárgycsoporton, a Kvassay-zsilipnél egy második szivattyú üzemelését.

Ez a vízleeresztő legutóbbi ott jártunkkor már készen volt és üzemelt.

Ezen a kis hídon lehet átmenni a zsilip felett

A Tassi V.-VI. vízterület a Ráckevei-Soroksári Dunaág Tassi-zsilipétől a dunai torkolatáig tart. A Magyar Országos Horgász Szövetség használja a területet. Tass községből a Dunánál a Kiskunsági-főcsatornánál található a Tassi-zsilip, az 51-es főútról juthatunk a zsiliphez. A Tassi V-ös vízterület az Osztó-szigetig tart. Az oxigéngazdag víz a zsilipnél a halakat odacsalja. Szereti a zsilip vizét a kősüllő, a süllő, a kárász, a menyhal több keszegféleség. A Tassi VI-os vízterület az Osztó-sziget és a 0-s folyamkilométer-kőig lévő dunai terület, ennek része a "Turbina öböl". Főleg pontyot,csukát,süllőt,keszegeket lehet fogni a vízben.A MOHOSZ időről időre pontyokkal és ragadozó halakkal növeli a halak számát.

Tassi Környezetvédelmi Horgász Kupa versenyt rendeznek minden évben, ugyanazon a környezetvédelmi nap keretében a Magyar Országos Horgász Szövetsége tisztítja a területet.

Üzemelés közben még látványosabb

Túrázásilag a zsilihez több irányból is tehetünk remek túrákat.A Csepel-szigeten Makádról a zöld,Ráckevéről a zöld+ és a magyar zarándokút vezet ide.De jöhetünk jelzetlen utakon Lórévról a rendkívül kellemes töltésen is.Az Alföld felől is legkönnyebben a magyar zarándokúton jöhetünk ide,de Tassnál érdemes kimennünk a Kiskunsági főcsatornához,a jelzetlen,de látványos út is ide vezet.A legszebb az egészben,hogy végig sík a terep,tehát aki nem szeret dombot vagy hegyet mászni annak ajánlatos ezen a vidéken túráznia!Ezek kerékpárral is jól járható utak!

Érdemes üzemeltetési időben jönni,hiszen akkor megnézhetjük üzem közben a zsilipet,ez sem egy utolsó látvány!

Zsilipelési idők:
Nyári üzemeléskor (Május, Június, Július, Augusztus): 7:00, 11:00, 15:00, 19:00
Téli üzemelés szerint (Január, Február, Március, Április, Szeptember, Október, November, December): 8:00, 12:00, 16:00

Érdemes felkeresni

Mint írtam tehát háromszor jártam már itt.Ha a 1989--es bulit is ide veszem akkor négyszer,de erre ugye nem emlékszem kristálytisztán.Gergővel egyszer,Zolikával kétszer.Manó szintén egyszer volt itt velem/velünk.

Ha az egészségünk engedi akkor boritékolható,hogy jövünk még ide,hiszen a zsilip látványos a környéken pedig pazar túrák tehetők.Ajánlom mindenkinek,hogy keresse fel ezt a helyet!Még annyit,hogy ha már eljössz ide,érdemes még kilátogatni a közeli szigetcsúcsra a Csepel-sziget déli végére.!Az is pazar!