Új sorozatomban a kedvenc kilátóinkkal kapcsolatos élményeink elevenednek fel és ahol természetesen bemutatom eme nagyszerű építményeket.Túrázásaim lassan negyven éve alatt számtalan kilátóban jártam,majd jártunk Gergővel együtt is.Mindig is imádtuk ezeket a csodákat,ha utunkba került egy sosem hagytuk ki,de voltak olyan túrák amelyeknek kifejezett célja volt egy-egy kilátó.
A mai szeptemberi részben az egyik talán kevésbé ismert budapesti kilátóhoz látogatunk el virtuálisan.
 |
| Szépséges kilátó a Nagy-Hárs hegy csúcsán |
A Kaán Károly-kilátó 1988-89-ben épült erdészeti kivitelezésben, a Budai-hegységben található Nagy-Hárs-hegy 454 méteres tetejére. Kő alapzatán helyezkedik el a négy fő tartóoszlop, amelyek vörösfenyőből készültek, a többi faszerkezetét tölgyfából faragták, de nem a hegytetőn, hanem Budakeszi határában, ahonnan helikopteren szállították őket a helyszínre. A kilátót 2,5 millió forintos magánadományból 2016-ban felújították.
A toronyban felfelé haladva, az egyes szintekről egyre szélesebb panorámában gyönyörködhetünk, míg a legfelső emeleten már teljes körkilátást élvezhetünk. A János-hegy impozáns tömegét szinte közvetlen közelről csodálhatjuk, de a Hármashatár-hegy vidékére is innen láthatunk rá a legjobban.
 |
| Több ehhez hasonló kilátó is van az országban |
A névadó Kaán Károly (1867–1940) erdőmérnöki oklevelét 1890-ben szerezte meg. A Végzést követő külföldi tanulmányútjai során ismereteit széles körben bővítette, amit később földművelésügyi államtitkárként is kamatoztatott a hazai erdők számára. Az országos erdőgazdálkodás erőskezű szakembereként sokat tett az erdei termékek gazdasági haszonvételének racionalizálásáért, emellett újjászervezte az állami erdőigazgatás rendszerét. Miután Magyarország 1920-ban, a trianoni békeszerződéssel elveszítette erdőterületeinek 84%-át, Kaán, figyelmét, kezdeményezőkészségét és szakértelmét az Alföld átfogó fásítási terveinek szentelte. Fáradozásainak köszönhetően, 1923-ban született meg az Alföld-fásítási törvény, ezen túl erdőmérnökként az egyik előharcosa volt a modern szemléletű természetvédelemnek: erőfeszítéseinek köszönhetően született meg 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló törvény, amely rendeletileg szabályozta a védelem alatt álló növény- és állatfajok körét, valamint a természeti értékek védelmében lehetővé tette akár a kármegelőző állami kisajátítást is.
 |
| Amikor én utoljára itt jártam a kilátó jó állapotban volt! |
Legkönnyebben a Szépjuhásznétól (Ságvári-ligettől) a sárga sáv jelzéseket északnyugatra követve és a Gyermekvasút sínpárját átlépve kezdhetjük el a kapaszkodást. Röviddel a cél előtt választhatunk, hogy továbbra is a jelzést követjük, és így kényelmesebben, vagy egy jobbra elágazó, jelzés nélküli, rövidebb, de meredekebb úton kaptatunk fel a kilátóhoz. A jelzésen átlagosan 35 perc alatt lehet felérni.Hüvősvölgyből is tehető ide egy hosszabb,de jó kis túra.
 |
| Jómagam a kilátóban 2015-ben |
Jómagam a kilátóban kétszer már egészen biztosan voltam,nem tiszta minden emlék,így az is előfordulhat,hogy már háromszor is.Kettőre világosan emlékszem mindenesetre.Ezek közül az egyik alkalommal Gergővel is eljutottam ide,egy családi túra keretében,ahova Gergő édesanyját Mónit is elhoztuk.Erősen benne van a pakliban,ha egészségem még engedi,hogy jövünk még,vagy jövök még ide.Hisz szép emlékeket őrzök innen,jó erre járni.
A videó azonban ezúttal nem az én filmem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése