Júniusi testvérek

 Az élet eddigi tapasztalatai alapján a tél vagy a nyár első hónapja időnként valami rosszat tartogat.Sőt.A legrosszabbakat.Szerencse a szerencsétlenségben,hogy nem minden évben (még csak az hiányozna),de bőven kijutott belőle eddig is... Ugye december hónapban vesztettem el a két legfontosabb személyt az életemből (2004 illetve 2018-ban),de a nyár első hónapjára is kijutott bőven... 2007 és 2019...ekkor mentek el a testvéreim.Igaz apám az júniusban született,de a kutyám is ebben a hónapban költözött egy szebb világba (2019).Lánytestvérem tehát már 15,míg fiú tesóm három éve mentek "haza"... Most rájuk kéne emlékeznem.Míg bátyámról az előző két júniusban megemlékeztem,addig a nővéremről még soha nem esett szó.Valószínűleg ennek nem a szeretethiány az oka,hanem az,hogy ez egy túrablog végül is és vele soha semmilyen túrázós élményem nem volt.

Testvéri szeretet

Talán gyerekkoromban...ők Mezőfalván laktak és időnként náluk nyaraltam,de az,hogy valahova elmentünk volna közösen,nos ilyen nem volt.Talán apánk kertjébe olykor.Ő búzgon gyüjtögette és olvasgatta a Rakéta és az IPM nevezetű újságokat.Sajna viszonylag fiatalon ment el 15 éve.Rákos lett amiből már nem tudott kigyógyulni,kórházba vitték egy keddi napon,de ott tüdőgyulladást kapott ami elvitte június másodika hajnalán...Jelenleg egy sírban nyugszanak Gergővel,ott van mindkettöjük urnája elhantolva a családi sírban.Ugyan mi tervezzük,hogy Gergőt majd áthelyezzük egy saját családi sírba,de ez már egy másik történet.Mást most úgy nem tudok mondani róla.Még esetleg annyi,hogy fiatal korában szép lány volt,de egy rossz házasság és a küzdelmes évek megváltoztatták és a külső szépség az tovatűnt.Remélem akárhol is van,boldog és jól is van.Vagy talán már újra leszületett.Ki tudja...

Bátyámról már több szó esett,vele kapcsolatban van egy-két túrázós emlék és pár meccstúrázós is.Ezek levannak írva a blog korábbi szakaszaiban,most nem kívánom részletezni.Ő is júniusban ment el,a tizenkettedikei éjszakán,lényegében pontosan félévvel Gergő után.Kemény idők voltak ezek számomra,rá egy hétre a kutyám hagyott itt.,két hónap múlva pedig egy kedves barátom.Ma sem könnyebb,csak megtanultam élni ezekkel a dolgokkal és ma már tudom,hogy van odaát és valahol ők most is élnek és léteznek!Ez persze nekünk itt maradottaknak sovány vígasz

Évforduló van.Így ezekben a hetekben rájuk emlékezem.