Talán vannak akik emlékeznek rá,hogy a tavalyi évet a Balaton-felvidéken zártuk,pontosabban ott ahol a Balaton felvidék kezdődött.Ám akkor cefet időt fogtunk ki,ónos eső után voltunk,ködös párás,hideg szar idő volt.A túra akkor alig-alig volt élvezhető,csak csúszkáltunk és hiába voltunk akkor négyen a két kilátó közül egyikbe sem tudtunk felmenni.Pontosabban én az egyikbe felmentem,de túratársaim egyikbe sem.Már akkor megfogadtuk,hogy visszatérünk.Igaz most nem négyen hanem csak ketten Zolikával vágtunk neki az útnak,de mindenképp potólni akartuk a két elmaradt kilátót,így a túra ismétlésre várt.Annyi változást eszközöltünk,hogy most ellenkező irányból csináltuk meg a túrát.Tehát Balatonfűzfőről mentünk el Balatonkenesére.Az utazás sima volt,három óra alatt oda is értünk Balatonfűzfőre.Az idő még borult volt és szemerkélt az eső,de ahogy haladt előre a nap úgy lett egyre jobb és jobb az idő.
Megérkezés Balatonfűzfőre,de Zolika rossz vonat felé mutat,mi a kékkel jöttünk
Ugyanaz volt tehát az útvonal mint a téli túrán csak ellenkezőleg.Mondjuk most a fűzfői állomás melletti parkba is felmentünk,nagyon szép zöld volt már itt minden és akadt egy szobor amit nem sikerült megfejtenünk mit ábrázol.Ezután álltunk rá a zöld jelzésre ez vitt fel a Bob parkba,itt volt az első kilátó.Ebbe télen azért nem engedtek fel mert csúszos és síkos volt a lépcsője...A Bob parkig a helyi kertvárosi utcákon vitt fel az út,majd egy rövidke erdei szakasz következett,A sín melett egy padnál közben megreggeliztünk.A Bob parkhoz érve még nem volt annyira jó az idő,de tisztult.A kilátóba most sem engedtek fel...igaz csak 20 percig,azt nem tudom miért kellett várni,de utána felengedtek.Addig meg körbenéztünk a parkban ahol egy nyári bobpálya volt és üzemelt is.
A fűzfői kilátó és a bobpálya
A kilátó tökéletesen jó állapotban volt.Kifogástalan volt,teljesen fa szerkezetből készült,a lépcsőfokok és a szintek is tágasak voltak.A kilátószinten bőven ellehetett férni,de szerencsére csak ketten voltunk.A kilátás a lassan tisztuló időben jó volt.Alattunk láttuk magát a bob pakot,mellettünk a kalandparkot.Odalenn és szemközt a hegyeken elterülve magát Balatonfűzfőt.Láttuk azt ahol a Balaton-felvidék kezdödött.Kelet - dél-kelet felé a Balaton mutatta magát főleg a Fűzfői-öböl.Dél - délnyugatra pedig a Balaton-felvidék vonulata bontakozott ki.Nagyon szép volt minden.Jó 20 percet bohóckodtunk a kilátóba,jöttek is fel így nem volt értelme tovább maradni.Indultunk tovább.
Jómagam a kilátóba,apró bibi,hogy a kilátásról elfelejtettem képet csinálni...
Gyorsan visszaértünk Balatonfűzfő belterületére,elhaladva a helyi uszoda és stadion mellett.Innen aztán már a piros jelzést kellett követni.Visszaértünk a vasútállomáshoz,tehát itt egy közel 3,5km-es kört mentünk,lényegébe most következett a túra maga.Itt sütött ki a nap először és kezdett meleg lenni.Kicsit letértünk a pirosról és kimentünk a Balaton partjára egy kicsi de szép parkon keresztül.A Balaton az ébredező tavaszban nagyon szép arcát mutatta felénk.Meseszép volt a fűzfői öböl.Nem jártak sokan a környéken,de egy srác a barátnőjével ahogy sétáltak,gondolt egyet és megmártozott a szerintem még elég hideg vízben!Az egyik szabadstrandon megettük a kaja maradékát,azért siettünk vele,mert majd Balatonkenesén szándékoztunk egy jót kajálni majd egy étteremben.
Csendélet a Balatonon
Szép arcú Balaton
A part után kiértünk Balatonfűzfő végéhez és innen már valóban a piroson haladtunk tovább amely itt együtt ment a Balatont körül ölelő bringaúttal.Kicsit mérgelődtem,hogy miért nem lehetett feljebb valahol a hegy oldalában elvezetni egy jelzett utat,annál is inkább mert pár méterre volt csak a hegy.Aztán amire végképp nem számítottunk: egyre több medvehagyma köszönt szembe!Virágzó medvehagymák!Noha persze az a mennyiség ami a Mecsekben szok lenni nem volt,de egyre több és több medvehagymát láttunk!Ennek igazán örültem.
Medvehagymák itt?
Közben elértük az Árpád-kútat.Itt ittunk télen is,most is megnéztük.Édes,de jó víze volt.Frissitettem a készletet,bár ezen a túrán nem fenyegetett a veszély,hogy elfogy.Főleg,hogy ide már nem is volt messze Balatonkenese.Valahogy rövidebbnek tűnt a túra mint a télen.El is értük könnyen és hamar a parányi balatoni városkát.Itt volt a Soós-hegy is,amin a másik kilátó volt.Lentről már fel is lehetett fedezni.A jelzések erre elég gyengék voltak,csak nehezen találtuk meg a hegyre felvezető utat.Ezen csúszkáltunk lefelé télen.Most megmásznunk kellett és esős időszak után voltunk éppen...
Az Árpád-kút
A kilátó lentről
Az út felfelé
Eleinte minden rendben volt a felfelé vezető úttal.Aztán elértük a Tatárlikakat (majd egyszer ezekkel is részletesen foglalkozom).Kilenc ilyen lyuk van a hegy oldalában,ezek mesterséges barlanghoz hasonlító üregek.Egykor szegény családok is laktak bennünk.A kilencből három megközelíthetetlen,de itt az út mentén volt egy a hármas számú.Kicsit felkellett ugyan hozzá kapaszkodni.A télen nem sikerült mert annyira csúszott.Gondoltam majd most megnézem.Közben Zolika mögöttem elkezdett csúszkálni és a túrabotját meg nem tudta kinyítni,ez okozott nála némi feszültséget.Én meg ahogy kapaszkodtam fel a Tatárlikhoz így rá figyeltem és....megcsúsztam az itteni csúszos talajon és hárta estem egy hatalmasat,egy fa fogott meg,hogy ne zuhanjak lejebb a hegy oldalán.Nem ütöttem meg magam,de sáros lettem...
A Tatárlik,ezen a kis emelkedőn volt lehetetlenség felmenni,mert annyira csúszott
Zolika is abbahagyta a káromkodást mert megijedt,hogy valami bajom történt,de csak nevettem,erre aztán megnyugodott.Kicsit a telefonom is sáros lett azt pucolgattam még fekve a földön.Aztán valahogy egymást segítbe üggyel-bajjal de felmentünk a nem igazán magas hegyre,sajna az út helyenként sunyin sáros volt és ezt most főleg én szívtam meg.Felérve egyre szebb és szebb kilátás nyílt a Balaton irányba elsősorban,hát télen ebből se sok látszodott.Odafenn pedig kicsit letakarítottam magam a sártól.Zoli addig megpihent az egyik padon.
Pad és kilátás,na és ez még nem is a csúcson!
Odafenn az fogadott ami decemberben is: padok,kilátás a Soós obeliszk és a Soós-hegyi kilátó,csak most sokkal jobb volt az idő.Megnéztük a kilátást a Soós Lajos költő emlékére emelt obeliszket és természetesen a kilátót.Most minden különösebb probléma nélkül feltudtuk menni.Fentről teljes körpanoráma volt élvezhető,persze a látképet uralta a Balaton látványa,a másik irányba meg a Balaton-felvidék - Mezőföld találkozási táját csodálhattuk,kicsit arébb feltűnt a Bakony vonulata is.Szép volt ez is és végre élvezhető!
A Soós-hegyi kilátó
Kilátás keletnek
Kilátás nyugatnak
A küldetést tehát teljesítettük!Mindkét kilátóba sikerült feljutnunk.Más nagyon nem maradt,mint keresni egy éttermet.Úgy gondoltuk kicsit körülnézünk Balatonkenesén is.Így is lett,bár olyan nagyon különösebb látnivaló nem akadt,voltak szép részei a kis városkának,de annyira nem fogott meg.A városnézés után lementünk a part közelbe éttermet keresni,több is akadt,végül egy kisvendéglő mellett döntöttünk.Egy jó gulyást és egy brassóit nyomtunk le itt,üditővel és kávéval fűszerezve.Végül is jó volt.
A kis vendéglő
Ezután még sétáltunk egy kicsit majd beültünk még egy fröccsre egy helyre,aztán a vasútállomás felé vettük az irányt.A hazaúttal sem volt különösebb probléma,fél kilencre itthon voltunk.Sikerült hár a túra a két újabb balatoni kilátó kipipálva.Voltak szép helyek ezen a túrán,de talán nem ez volt a legszebb túránk.15km-et mentünk,ez volt ebben az évben a hetedik túránk.Összesen tartunk 126,3km-nél ami 18,04-es átlagot jelent. Ez a nap is egy jó buli volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése