Lényegébe az első tavaszi túránkra került sor a nőnap utáni hétvégén,amire az immár szokásos csapattal vágtunk neki: Zolival és Mónival na és persze Gergővel a szívünkben.Gergő aki spirituális uton kért meg arra,hogy ne hagyjam abba a túrázást,folytassam továbbra is,ő ott lesz velem mindig...Ezzel a tudattal vágtam neki.Célunk már egy jól ismert helyszín volt: a lórévi Zichy kápolna.Természetesen ez csak számomra volt ismerös,hisz sem Zoli,sem Móni nem járt még itt.Reméltem így újat tudok nekik mutatni.Terv szerint Adonynál átkelve a komppal,megyünk majd el a kápolnáig.Onnan benézünk Lórévre,majd visszatérve a dunai gátra,azon megyünk el Makádig.Ott visszafordulunk Lórév felé és a kompnál kötünk majd ki.Tehát egy körtúra nézett ki,ami becslésem alapján 13-14km-es lesz.
 |
| Két és fél év után újra a Zichy kápolnánál |
Szerencsénk volt,autóval kivittek minket az Adony-Lórévi kompig.Jobb is mert eredetileg az öböl felöl jöttünk volna Adonyból,de ennek alá szaladtunk volna,hisz a magas vízállás miatt nem tudtunk volna pár helyen átjönni.Igy azonban minden sklappolt.A rév átkelés látványos és sima volt ahogy mindig is,mikor erre jártunk Gergővel is.Átérve a lórévi oldalra,felhős,de nem hideg idő fogadott.Elő-elő bukkant azért a nap is.A kápolna közel van a révállomáshoz,így szinte rögtön ott találtuk magunkat.Fájó volt számomra,hogy a kápolna elötti egykori focipályát mára már szétbarmolták,a kapukat is elvitték és már csak egy legelőhöz hasonlitott az egész.A többieknek tetszett a kápolna,de elájulva azért nem voltak tőle.Bezzegh Gergőnek annak idején tetszett...
 |
| Engem mindig rabul ejt a kis kápolna |
Előadtam a többieknek a kápolna nem mindennapi történetét majd mentünk tovább fel a töltésre és a gát mögött elterülő Lórévre.Beérve a településre az rendkivül rendezettnek tűnt,szemét sem volt sehol.Igaz kocsma se...Hamar átértünk a többségében szerb kisebbség álltal lakott településen,amelynek déli részén akadt némi látnivaló.Egy kegyhely féle valami és egy szerb ortodox templom,amit részben eltakart egy parasztház.Ettől függetlenül szép volt,de ez volt minden ami Lóréven érdekes lehetett.Kimentünk a falu dél-nyugati sarkán vissza a gátra és elindultunk dél felé Makád irányába.Erre mentünk Gergővel is a tassi zsilip túrán 17 november elsején anno...
 |
| ,Magunk mögött hagyjuk Lórévet |
Hosszú egyenes,de mégis szép útszakasz követezett.A mezőkön körös-körül őzek tucatjai szaladgáltak,arébb egy tanyánál gyöngytyúkok kevertek az úton,de jöttünkre odébb is álltak.Az ártéri erdők kopaszon is szépek voltak,az út pedig igazán kellemes,na és jelzetlen.Erre nincsenek turistajelzések,de ha ügyes az ember eltévedni itt nem lehet.A kopasz erdők zöldre váltottak közben,na nem a levelek kezdtek már előjönni,de valami örökzöld fák voltak ott,amik leginkább fűzfára hasonlítottak.Olyan 3,5km-t mehettünk a gáton dél felé,mig le nem tértünk róla.
 |
| Lelket nyugtató útszakasz.. |
Letérve az útról az elöször keleti irányt vett.Az erdőben találtuk magunkat,egy fenomenálisan szép hóvirág tenger kellös közepén!Ameddig a szem ellátott mindenhol hóvirágok voltak...lenyügöző volt a látvány!Volt köztünk valami kék virág is,nem ibolya,tán valami mákvirág lehetett,de nem tudom pontosan,mert annyira nem vágom a témát.Lényeg,hogy a hely bliriáns szépségű volt az ezernyi hóvirággal.Ugyan a virágzás mintha a végső stádiumban kezdett lenni,de igy is szép volt nagyon.
 |
| A hóvirágtenger egy része |
Egy elhagyatott ház volt az erdőben ami ha ápolták volna meglehetősen szép lehetett volna...Zolival eltudtunk volna képzelni ide egy turista vagy horgász szállót...de az elhagyatott házzal nem törödött senki...Az út kiért a szép erdőből és visszafordult északnak.Itt voltunk már Makád valagában.Bementünk délről ahogy egykor Gergővel is.Makád hasonlóan Lórévhez,a nyugis arcát mutatta.Itt már kisütött alaposan a napocska is.Beértünk arra a szabadidő redezvényeknek adó helyre ahol annak idején Gergővel is pihentünk.Ám most a szomszédos tavacskához is lementünk.Itt tartottunk egy kajaszünetet.
 |
| A kajaszünet végén |
A szünet végeztével bementünk Makád központjába,ahol az emlékmű levolt takarva.Gondolom védve a téli fagyoktól.A templom szomszédságában találtunk egy vegyesboltot,itt kicsit felpakoltunk,vettünk gyümölcsöt,csokit és sört is.Makádról pedig annak északi részén távoztunk.Gergőt itt éreztem úgy,hogy valóban velünk van,hisz elöször a túrán jött az a kellemes bizsergés a hátamon.Azt mondta nekünk a médium a múltkor,hogy ilyenkor valóban velünk van és így tud jelezni...mintha simogatna-ölelne.Reménykedek benne,hogy ez igy is van...Annak idején mi amúgy Gergővel a tassi zsilip felé mentünk,azaz keleti irányba hagytuk el a települést.Arra most nem mentünk,visszafelé tartottunk Lórévre északi irányban.
 |
| Makád központjában |
Egy nádas melett vezetett az utunk,immár nyugat - észak-nyugat felé.Vadászlesek sora köszöntek szembe,amire rendre felmásztunk.A kilátások nem voltak rosszak a Csepel-sziget mezőire illetve a kulcsi szélmalomra.Odalenn az út melett mókusok hancuroztak,a távolban pedig őzek szaladgáltak.Mondhatni pazar volt az út.Ráaádsul az utolsó vadászlesnél fácánok játszottak a nádasban.Tehát volt itt kérem szépen minden.Láttuk szinte a Csepel-sziget teljes állat arzenálját.Az út pedig egy ponton véglegesen észak felé fordult.
 |
| Vadászlesen |
Aztán persze eltünt a szántóföldeken.Igy azokon kellett keresztül mennünk.A távolban ott vigyorgott szemben velünk Lórév,így eltévedni nem lehetett.Rendre őzek keresztezték túránkat.Az egyik alkalommal megszámoltuk 22(!) őzike futott el mellettünk.Igy aztán látványos volt a túrának ez a szakasza is.Közeledve Lórévhez,egyre inkább eltünt a reggeli tiszteletem a település iránt,ugyanis a település összes szemete a környékbeli földeken a fák között volt elszorva,kidobva...ezért nem volt tehát szemét az utcákon...Sebaj,gondoltuk majd iszunk egy jót egy lórévi kocsmában...
 |
| Lórév |
Visszaérve Lórévre,kocsmát most sem találtunk.Igy szomjunkat ezen a településen bizony nem tudtuk oltani.Egy vegyesboltot láttunk csak,ami már délben bezárt.Most a másik utcán mentünk mind reggel és dél-északi irányba mentünk át a településen.Kiérve pedig visszamentünk a gátra és újra dél felé fordultunk.A kápolna ott vigyorgott ránk kétszáz méterre tölünk.Arra vitt tovább az utunk,vissza a révállomásra.
 |
| Búcsú Lórévtől |
Megnéztem mégegyszer a kápolnát,habár nincs messze Dunaújvárostól,csak a jó ég tudja,hogy mikor jövök ide újra...Gergő nélkül nem olyan egyszerű ez sem.Kiértünk a komphoz ahol még volt félóránk annak indulásáig.Meglehetösen nagy szél kerekedett itt,elöször a nap folyamán fáztunk is egy kicsit.Nagy nehezen aztán elérkezett az indulás ideje.Búcsút vettünk a Csepel-szigettől.
 |
| Pihen a komp kikötötték...Indulásra várva |
Sima volt a visszaút is.Hamar átértünk Adonyba,ahol nyoma sem volt a túloldali nagy szélnek.Sőt!Szinte szélcsend volt...érdekesnek találtam ezt is,hiszen nagyjából 350 méterre lehettünk az elöbbi helytől.Nem volt más már hátra visszasétáltunk Adony központjába,ahol megvártunk egy hazafelé induló buszt.Jött is,így lett teljes a körtúra.Remek nap volt,egy kellemes túrával,bízva akkor abban,hogy Gergő is valóban velem volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése