Még tart a nyári holtidényünk,de már csak pár napig.Rövidesen utrakelünk,addig is van még idő írogatni ide is.Már többször lehetett olvasni a blogomban útunkba kerülő kedves állatkákról,állatokról.Ha nem is minden túrán,de sokon találkozunk velük akik igy vagy úgy belopják magukat a szívünkbe,kedvességükkel,közvetlenségükkel vagy éppen bohóckodásaikkal.Róluk próbálok most összeállítani egy tízes listát,nem egyszerű rangsorolni őket és remélem senkit nem hagyok ki.Akkor hát lássuk őket,próbálva leírni azt is,hogy s hol találkoztunk velük.
10.Szöszi a ló
A Mecseki Csepegő-árokos túra végén találkoztunk Szöszivel a pónival.Éppen legelészett a zöld váraljai fűben.Próbáltuk hívni,felhívni magunkra a figyelmet,de ő csak zabált és zabált.Ránk se hederített.Mégis oly mókás volt ahol ott nem törödve a világegyetem problémáival jó ízűen eszegetett.Azért neveztük el Szöszinek mert gyönyörü szőke sörénye volt.Nagyon szép állat volt!Ő a tizedik!
Szöszi a ló |
9. A Pakst örző kecskék és bárányok
Lussoniumból gyalogoltunk át Paksra még decemberben.Paks előtt egy mezőn kecskék,bárányok üdvözöltek bennünket.Amig a kerités mellett mentünk,követtek minket a kerités túloldalán.Jófejek voltak,míg jöttek mellettünk azon a kétszáz méteren,egyre csak mondták a magukét,de érhezhető volt,hogy jóindulatúak voltak,mintha ugyan örizték volna a várost,mégis meleg szívvel üdvözöltek minket.Ők a kilencedikek.
Jöttek velünk amig a kerítés tartott |
8.Szmöre a róka
Az egyik Nyárádi kunyhós nyaralásunk utolsó napján tette tiszteletét nálunk.Elötte este ugyan tett-vett a kamra körül,de akkor délelött megmutatta magát teljes szépségében.Hosszasan szemeztünk.Lehet veszett volt,de lehet nem.Jószívünek tünt,valószinüleg csak éhes volt.Sokáig ott volt mi meg csak néztük,nem mertünk megmozdulni nehogy elmenjen.Aztán egyszer csak mégis továbbállt.Fenséges volt,örülök neki,hogy találkoztunk.Ö a nyolcadik.
Szmöre |
7.A velencei hattyú
Bár társai ott produkálták magukat a Velence Korzói strandnál,ő távolabb elvolt egymaga is.A hideg februári vízben is ellubickolt,kijött a parthoz,mi meg dobáltuk neki a kaját.Beszéltem is hozzá,feszülten figyelt,majd produkálta magát a Velencei-tóban egy a többiek elöl nádassal elzárt részen.Mi Emese álmához tartottunk Dinnyésre,ezen a túrán találkoztunk.Ő a hetedik.
Egyedül,messzi a társaktól |
6.Spenót a cica
Mivel dunaföldvári volt őkelme,azaz Spenótfalvi mi más nevet is adhattunk volna neki mint Spenót.Egy láthatóan ifjú éveiben járó kismacsekkal a földvári Kálvária-hegy csúcsán találkoztunk,itt élhetett a környéken valamelyik házban.Ő is jött hozzánk kaját kunyerálni,természetesen kapott,amit azzal hálált meg,hogy engedte magát simogatni,majd hosszasan már jólakva dorombolt is.Hatodik helyezett a kiscica.
Spenót |
5.Erzsi a Naszály macskája
Ő fogadja a Naszályra tartó turistákat.Még a hegy lábánál van egy pihenő kialakítva,ő ott csintalankodik és várja az erre haladó természetjárókat.Persze "belépő díjat" is illik neki fizetni (bár nem kötelező) ami lehet egy kis szelet apró szalámi is amiért aztán nagyon hálás.Így aztán be is engedi a rengetegbe a túrázókat.Persze jószívű,az asztalra is feljön.Amikor ott jártunk egy sör volt az asztalon,mérgelödtem,hogy micsoda emberek vannak,otthagynak egy teli doboz sört nyitva...aztán ötlött eszembe biztos Erzsinek hagyták ott!Ő az ötödik.
4.Cirmos a túrázós cica
Idén a Tolnai-hegyhát mélyén bukkant elő a semmiböl,üdvözölt minket aztán egész végig mondta a magáét.Merthogy jött velünk túrázni!Jó 1km-en,de lehet,hogy többön követett minket.A kedvéért kajaszünetet tartottunk amiből ő is kapott bőségesen.Utána is jött még velünk vagy száz métert,aztán megunta.Ahogy jött a semmiből,ugyanúgy eltünt a semmibe.Persze kedves volt.A túrázós cirmos a negyedik
Cirmos a túrázós macsek |
3.A vértesi kiskutya
Alig értünk ki Szárligetről,Csákányospuszta területén kutyák rohantak felénk.Három is!Első pillanatra egy picit beijedtünk,azthittük támadnak.Persze semmi ilyesmiről nem volt szó,éppen ellenkezőleg.Három rendkivül kedves kutyus üdvözölt minket,nagyon hálásak voltak,hogy valaki simogatja őket,mert úgy tünt a körzetben nincs rajtunk kivül emberi lény...
A három közül egy különösen még a többinél is kedvesebb volt.Ő jött is velünk pár métert és nehezen is búcsúzott el tölünk.Nagyon kedves volt,méltán harmadik.
A kutyusok,az inenső a legkedvesebb |
2.Zokni
A Prédikálószéki túra végén Dömösön a Prépostsági romoknál ismertük meg Zoknit a gólyát.A legszelídebb gólya volt akit valaha láttunk,elöttünt tette,vette magát.Bár megsimogatni nem tudtuk,tőlünk néhány centire ballagott a romokon.Videóztuk,fotózgattuk mintha csak tudta volna mi zajlik körülötte,vágta a pózokat tette magát.Aranyos volt nagyon.Aztán egy héttel a találkozás után,Zokni a véletlenek fatális összjátéka miatt egy balestnek tekinthető dolog következtében elhunyt.Még meg is sírattam.Ő a második.
Zokni,sajnos már nem él |
1.A kövágószőlősi kiskutya
A Jakab-hegyre tartottunk felfelé amikor éles vakkantások közepette egy kiskutya termett mellettünk.Rögtön hanyatt vágta magát és hagyta,hogy dögönyözzük.Aztán simogattuk,meg ugrált ott ránk,produkálta magát ő is.Rendkivül kedves állat volt,sokáig ott voltunk vele,neki meg esze ágában sem volt visszamenni a házhoz ahol élt.Hosszú percekig jól elvoltunk vele.Nagyon kedves volt hamar a szívünkbe zártuk.Ő az első.
A kiskutyus |
Hát ez a mi listánk.Persze látunk vadakat is túráink során nem is keveset,de ők nem állnak meg,hogy közvetlen találkozhassunk.Mondjuk vaddisznók esetében ez nem is oly nagy baj...na de reméljük még sok hasonló találkozások várnak majd ránk ezekkel a nagyszerű teremtményekel.Ha nem is minden túrán,de azhiszem lesznek még emlékezetes találkozóink velük.Ez így van jól,ezzel is csak az élmény lesz több.
Bár Zokni már nem él,a többiek azért remélem jól vannak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése