Egy környékbeli túra volt müsoron ezen a hétvégén.Még akkor is környékbeli ha Pincehely jó 40km-re van tölünk,vagy még többre,ráadásul vonattal csak kerülövel tudjuk megtenni odáig az utat ami 70km-es távolság már.Reggel egy túlzsúfolt vonatpotló busszal mentünk Pusztaszabolcsig,ott szálltunk át a Dombóvárra tartó vonatra amelyről Pincehelyen leszálltunk.Innen inditottuk a Tolna-hegyhátba tartó aktuális túránkat.Ugye idén azt a célt (is) kitüztük magunk elé,hogy fokozatosan fedezzük fel a Simontornyától Dombóvárig tartó dombvonulatot (amely akció valószinüleg átkúszik majd a jövő évre is),ennek első szakasza márciusban már megtörtént erről itt olvashatsz ,most pedig a második szakasz következett.Az útvonalunk a Pincehely - Miszla - Nagyszékely - Kisszékely volt ami távolságra és ezt pontosan megmértük 19,5km. Tehát továbbra is a dombság északi részén túrázunk,csak nem a legészakibbon,ugye az megvolt márciusban.
Virágos Pincehely
Június révén megcsapott a meleg ahogy leszálltunk a vonatról,gondoltuk ez egy izzadós túra lesz.Nem volt teljesen meleg,de a kb.28-29 fok mellé alapos fülledség is járt.
Az első benyomások Pincehelyen kellemesek voltak.Szép virágos,rendezett településnek tűnt.Ami viszont nem volt rendben azok a turistajelzések voltak.Rendkivül rosszul,kopottan voltak felfestve a jelek,akkor még nem tudtuk,de ez így végig is kisérte túránkat.
Külömböző emlékművek mellett haladtunk el,egy kis kápolna is utunkba került a helyi katolikus templom is.A települést átszelte a 61-es főút,mely kicsit idegesitő volt,hisz jelentős forgalom volt rajta.Aztán elértünk a Kapos folyóhoz.Elöször láttam életemben a Kapost,legalábbis azthiszem.Nagyon szép volt!A folyó keresztül szelte a falut.
A Kapos folyó és a Tolnai-hegyhát
Átszeli a települést a Kapos
Természetesen lementünk a csodás kis folyó partjára,fotózkodtunk egy sort és megittuk az energia italunkat is.Ezután kellemetlen percek következtek.Elvesztettük a jelzést.Nem mi voltunk balfaszok,hanem a településről kivezető egyetlen jelzett út a zöld sáv,egyszerüen nem volt tovább felfestve.Keringtünk egy sort,miközben szidtam a helyieket és a Tolna megyei természetbarát szövetséget a jelzések ilyen fokú elhanyagolása miatt.Mire ráleltünk a helyes útra eltelt vagy másfél óra!Bosszantó!Kiérve a dombságba a helyzet nem javult!Itt-ott voltak csak jelek azok is kopottak.Ez főleg útelágazásoknál volt dühitő,nem volt egyszerű müvelet a helyes út kiválasztása.
Egy vadászlesből fotózva
Aztán egy pont után már csak egy út volt,ha nem is volt itt sem mindenhol jelzés,itt eltévedni már nem lehetett.Szép szakasz következett,egy ponton leláttunk Pincehelyre majd egy nagyobb dombot került meg az út.Vadászlesekbe mentünk fel,onnan néztünk le,majd a dombságra jellemző Simontornya környékén már megismert löszmélyútak következtek.
A löszmélyút egy mélyedésben menő út amelyet két oldalt löszfalak határolnak amelyek magassága külömböző,van olyan hely a dombságban ahol 10-15 méter is van.Itt ahol most mentünk 4 méter lehetett.
Löszmélyút
A domságban ezután egy felső részen haladtunk,mondhatnám egy fensíkon,de egy erdőben amik akadályozták a kilátást.Vadak húztak el közelünkben szinte állandóan.Itt ezen a szakaszon viszonylag tűrhetöek voltak a jelzések,persze nem tökéletesek.Élnénk de kellemes szél fújt,így nem volt annyira hőség mint ahogy azt az elején gondoltuk.Egy teremtett túrázóval sem találkoztunk,senki nem járt erre.Így kedves olvasó ha nyugis túrára vágysz mindenképp válaszd a Tolnai-hegyhátat!Tényleg nincs erre senki és ráadásként éppen ezért mert senki nem jár erre,rengeteg vadat láthatsz útközben!
Löszmélyút vezet le is a dombról
Vagy három kilométeres szakasz volt ez a fensíkos,nagyon kellemes volt a ligetes erdőkben az élénk széllel és a jó levegővel,egyetlen zavaró dolog a kilátás hiánya volt.Biztos szép lehetett volna ha a fák nem akadályoznak benne.Aztán szintén egy löszmélyút vezetett le a dombról és kibontakozott a kilátás amely tényleg lenyügöző volt!Egy völgy szerű óriási rétre értünk le körös-körül dombok ölelésében.Alighanem a túra eddigi legszebb pontja volt ez!Itt csatlakozott be a zöld jelzésünk a pirosba és jó darabig együtt is ment vele.Mivel a területről nem jelent meg még térkép és mivel Miszla község határában voltunk elneveztem ezt a helyet Miszlai-medencének.
Onnan arról a dombról jöttünk
Miszlai-medence (ez nem a hivatalos név!)
Dombok ölelésében
Hamarosan beértünk Miszlára a Tolnai-hegyhát egyik is településére amelyről kiderült,hogy nem is olyan kicsi.Jó pár kilométeren keresztül vezetezett itt az út.Úgy tünt a település lakatlan,mondjuk elötte utánanéztem és 250-en lakják,de ahogy haladtunk a faluban senkivel nem találkoztunk,az utcákon egy teremtett lélek sem volt!Beértünk valami főtér félére ahol padokat találtunk,úgy döntöttünk itt pihenünk egy nagyot és megkajálunk.Így is lett.Aztán ritka pillanat kövekezett: embereket láttunk Miszlán!Egy autó gurult oda mellénk benne két nyockeres tesó volt,de normálisnak tüntek,csak annyit kérdeztek,hogy idevalósiak vagyunk-e,mondtam nem,azt mentek is.Gondolom kerestek valamit vagy valakit.Mi meg folytattuk az utat az egyre inkább szellemfaluhoz hasonlító Miszlán.
Itt pihentünk Miszlán
Virágos utak,kápolnák,templomok,régi házak kisérték utunkat a faluban.Végül is szép volt,de tényleg kezdett nyomasztó lenni,hogy semmi élet nem volt itt,embernek nyomát sem lehetett látni.Aztán az egyik házból egy lány lépett ki és egy biciklis is erre tekert.Tehát mégiscsak vannak itt is emberek.Lehet csak kijárási tilalom volt éppen.Jöttünkre tán azthitték terroriosták lepték el a falut vagy nem tudom..Mindenesetre tényeg szép kis település volt itt úgy tünve a világtól elzártan ahol már tényleg a csend volt zavaró...
Virágos utcák Miszlán
Régi ház,van benne valami megkapó...
Miszláról kiréve hasonló szép medence szerű részen találtuk magunkat mint mielött beértünk a faluba és itt már kezdett enyhén felhösödni az ég.Szerencsére mégsem volt olyan hőség mint a vonatról leszállva az első percekben gondoltuk.Csodás rész következett szintén egy löszmélyutas szakasz,de mégis valahogy más volt.A löszfalak két oldalt magasabbak voltak,tán itt-ott 20 méteresek is,olyan volt mint valami kanyon.Felfelé mentünk de nem éreztük,lenyügöző volt ennek a kanyonnak a szépsége!Ez egy jó 1km-es szakasz lehett.
A kanyon
Gergő a kanyonban
Kiérve a kanyonos részből egy traktor húzott el mellettünk a semmiből.Aztán egy újabb szép rész következett,egy fensik nagy réttel ahonnan elsösorban kelet és dél-kelet felé pompás kilátásunk volt.Annyira szép hely volt,hogy tartottunk egy tíz perces pihenöt itt a fűbe leülve.Ám kezdett durván beborúlni és elkezdett szemerkélni az eső is,de nem tulajdonítottunk neki túl nagy jelentőséget nem tűnt zavarónak.Élveztük kicsit a kilátást a közeli és távolabbi környékre.
Újabb csodás hely
Itt még együtt ment a zöld és a piros jelzés és már kezdtem dicsérni a dolgot mert erre úgy tünt elfogadhatóan vannak felfestve a jelzések,ám elértünk egy ötös elágazáshoz.Öt felé ment az út és sehol egy jelzés amely jelezte volna,hogy melyiken menjen tovább az egyszerű túrázó.Na itt gondoltam elöször arra,hogy elküldöm a Tolna megyei helyi illetékeseknek a Jelek című filmet.Nem volt egyszerű dolog kitotózni melyik a helyes irány.Elindultunk az egyik úton amelyről józan paraszti ésszel azt gondoltuk ez lehet a helyes út.Ám sehol nem volt jelzés...mentünk vagy 200 méter de sehol egy jelzés...visszamentünk az ötös elágazáshoz,két utat még kipróbáltunk azokon sem volt jelzés....Mondtam Gergőnek mégis nézzük meg azt az első utat mert valami azt súgta az a helyes út,nézzük meg alaposabban hátha van ott jelzés.Na így is lett az egyik oszlopon egy leveles faágtól takarva egy ütött-kopott jelzés vigyorgott ránk!Valóban az volt a helyes út amire legelöször is gondoltunk.
A helyes út
Innen olyan 1km-re volt Nagyszékely.Ahogy közeledtünk a faluhoz egyre inkább kezdett belehúzni az eső.Szerencsére vihar nem járt vele,csak a szél erösödött.Ám szerencsénk volt a falu elején volt egy sporpálya amelynek szélén két esőbeálló vigyorogva hívogatott.Beálltunk hát oda,pontosabban beültünk hisz volt pad is.Itt vártuk meg míg elment az eső,ami 20 perc után meg is történt.Folytattuk a túrát.Nagyszékely egy rendkivül szép település volt és itt már voltak emberek.A település érdekessége az volt,hogy zömében régi házak alkották aminek az volt az oka,hogy itt a második világháború után szinte nem épült új ház!Azért ez nem semmi.
Látványos régi házak Nagyszékelyen
Így aztán igazán kellemes volt a településen átmenni.Látványos és szép volt a Tolnai-hegyhát ölelésében.Legmegkapóbb a mozi épülete volt,mintha valami régi amcsi filmből bukkant volna elő.Persze az is furcsa volt,hogy itt egyáltalán van mozi...Egy látványos park volt még ahol kemence is volt,meg játszóterek,esőbeállók.Úgy látszik itt számoltak az esővel és az erre tévedő természetjárókkal!Szóval ez nagyon szép települést ismertünk meg Nagyszékelyben ha nem is csillagos,de egy nagy ötöst kiérdemelt tőlünk.
Nagyszékely eső után
Cinema paradiso...
Aztán egy pontnál a település vége felé elbúcsúztunk a zöld jelzéstől és a piroson mentünk tovább.Még egy jó hosszú utca vezetett ki a faluból.Kiréve újabb csodás helyen találtuk magunkat egy völgy félében,amelyet elneveztem Nagyszékely-völgynek.Emelkedő következett ahonnan aztán csodás kilátás volt visszanézve a völgyre és a településre.A jelzések itt sem voltak rendben,hármas elágazás következett jelzés nélkül,de aztán itt hamar megleltük a helyes irányt.Mindenesetre bosszantó volt,hogy az egész túrát végig kisérték a rossz értelmezhetetlen jelzések illetve annak hiánya...
A Nagyszékely-völgy
Egy erdőbe értünk be ahol nagyon kellemes klima volt (újra ragyogott már a nap).Végig enyhén lefelé vezetett az út így kellemes volt az a szakasz (is).Leérve újra a jelzésekkel volt bajunk..út háromfelé jelzések nulla...de itt is ráleltünk a helyes útra,egy kisebb tó melett haladtunk el szemben mintha valami tábor lett volna,embert nem láttunk de gyerekzsivalyokat hallani lehetett.Aztán az eddig jól járható utak itt egy szakaszon szinte járhatatlanná váltak a benövő növényzet miatt,szerencsére ez csak egy rövid szakasz volt.Kereszteztük egy ponton a már kisszékelyi négyszögletű kerekerdő zöld jelzésű tanösvényét,amely felvezetett egy kilátóhoz,agyaltunk felmenjünk-e,de már nem volt annyi erő bennünk,így besétáltunk a már ismert Kisszékelyre.
Festői...Kisszékelynél
Kisszékelyt érintettük ugye márciusban is ,de akkor a másik irányból jöttünk.Most dél felöl érkeztünk.Gondoltam iszok egy jó sört majd a falu egyik kocsmájában.Na egy kocsmát találtunk az is zárva volt szombat délután fél ötkor...Úgy tünik nincs szerencsénk kocsma téren Tolna megyével,nem elöször szivtuk ezt meg... Így elmentünk annak a tónak a partjára ahol márciusban is pihentünk és itt fejeztük be a túrát.Még másfél óra volt a buszig de már nem mentünk sehova,itt pihentünk meg ezen a kellemes helyen.Én nem is a túra miatt hanem a munkahelyi szar bakancsom végett erős talpfájással küzködtem egész túrán amely ideérve már-már elviselhetetlen volt,igy levetettem a cipőm hagytam így kicsit pihentetni a lábam,ami jót is tett.
Csodák Kisszékelyen is
A tó
Tehát mint írtam a túra végül is 19,5km-es volt,ám ha ideveszem a Pincehelyi kavargásokat amikor a jelzést kerestük akkor ez már lehet 22 is.Igazán szép helyeken mentünk keresztül,de a jelek felfestése az egyszerüen dühitő volt.Nem tudtunk maradéktalanul a túrára koncentrálni mert sok helyen nagyon oda kellett figyelni,nehogy eltévedjünk.Van tehát hova fejlödnie a Tolnai-hegyhátnak e téren az biztos!Maga a dombság egyre-inkább úgy tünik rengeteg csodát rejt!Kiaknázatlan terület,emberek álltal alig érintett részekkel.Ez egyfelöl jó,hisz nincsenek erre ember álltal okozott károk,a vadak is jobban elöjönnek errefelé...másfelöl rossz,hisz sajnálatos,hogy a magyar emberek nagy része nem tudja mennyi természeti kincs van erre...sőt sokan azt sem tudják maga a Tolnai-hegyhát hol is van...Nem baj,mi tudjuk és idén még legalább egyszer újra jövünk,haladunk a dombságban dél felé!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése