Bántóan gyengusz volt! - Fél évi összefoglaló

Ahogy mindig,erre az évre is megvoltak a terveink,céljaink,álmaink.Ennek reményében vágtunk neki a 26-os évnek.A nyolcadik év Gergő elvesztése óta.Örök túratársam most is nagyon hiányzott persze,nélküle semmi sem ugyanaz,de mivel ez a dolog tart életben,hát újfent belevágtunk.Aztán...többször azon kaptam magam ebben a félévben,hogy nincs kedvem menni.Nincs már úgy kedvem,nincs bennem a tűz a lelkesedés...Bíztam benne a tavaszi meccstúrákkal megjön a kedv is,de a meccsek is szomorú véget értek,hiába bíztam egy hasonlóan szuper tavaszban mint az egy évvel ezelőtti volt.A vége az lett,hogy alighanem ez lett minden idők leggyengébb féléve.Pedig nem indultunk olyan rosszul.

A pokoli stadion a semmi mélyén

Tavaly nyáron hallottam először a pokoli stadionról és tudtam ide el kell jönni! Eleve télre szántam ezt a túrát,hiszen nyáron a hőség és a mindent benövő növényzet alaposan megnehezítette volna a dolgunk.Kapóra jött,hogy a pokoli stadion a Szentendrei-szigeten volt és mivel ott még sosem jártunk,így dupla örömmel vágtunk neki a túrának.Enyhe szemerkélő esőben Tahitótfaluból indult a 26-os év és bár szinte 90%-ban betonúton mentünk a táj fenséges volt.No nem elsősorban a sziget,hanem visszanézve a félig párában úszó Visegrádi-hegység látványa mindent vitt!Némi keresgélés után aztán a sziget keleti oldalán az erdőben megtaláltuk az egykori stadiont.Megkapó látvány volt és persze szomorú,hogy egy ilyen létesitményt hagytak így tönkremenni.A természet már kis híján magáévá tette,de örültem ennek ellenére,hogy sikerült ide eljutni,mert a céljaim között szerepelt.Innen aztán még komppal átmentünk Vácra ahol kicsit nézelődtünk.Mondhatjuk az év első túrája jó volt.

Sikerült ide eljutni,de kicsi az esélye,hogy ide valaha is visszatérünk

Jött a február és következett egy már vagy egy éve halasztgatott túra.Végre neki vágtunk a Naplás tónak.A túra Mátyásföldről indult és mivel maga a tó nem volt igazán messze,hozzákellett adnunk még valamit a túrához.Végül is a Keresztúri erdőt néztük ki Kőbányán a túra pedig így Kőbánya-Kispest vasútállomáson végződött.Ez sem volt rossz buli,a tóban és felette a kilátóban nem csalódtunk.Volt ugyan aztán némi betonutas szakasz,de a Keresztúri erdő is jó volt,felettünk húztak el a Ferihegyre leszálló repülőgépek.Nem véletlen,hiszen az erdő déli széle már a repülőtérrel határos.Végül is jó húsz kilométert mentünk és egész jó volt a februári kellemes időben.

A Naplás-tó a kilátóból

A Keresztúri erdőben

Február végére maradt az immár hagyományos Dunán innen,Dunán túl teljesítménytúra.Erre minden eddiginél jobb és kellemesebb időben került sor.A szokásos 20km-es távot választottuk és nagyon kellemes,jó túra volt ez is.Ráadásul ez aztán különösebb erőfeszítést nem igényel.Ezzel a túrával zárult a tél,jöhetett a nagy reményű tavasz a meccstúrákkal is karöltve,de aztán nem úgy sikerült ahogy azt megálmodtam.

Ahogy mindig most is voltak hóvirágok a teljesítménytúrán

Egy nagyon kedves kutyussal is találkoztunk ezen a túrán

Kezdödött a tavaszi idény amit nagyon vártunk már,hiszen a csapatunk nem állt rosszul a bajnokságban.Érden volt az első meccs,amely kitűnöen elérhető itthonról,így nem hagyhattuk ki.Jót sétáltunk Érden a meccs előtt,aztán jót is kajáltunk.A meccs is jó volt amelyen háromszor is vezettünk mégis megkellett elégednünk egy 3-3-as döntetlennel.Úgy volt megyünk még meccstúrákra márciusban,többek között a nagyon várt Nagykanizsára is,valamint túrák is voltak betervezve.Ám Móninak belekell feküdnine a szokásos három hét rehabjára a kórházba,így kukává váltak a tavaszi,de legalábbis a márciusi tervek.Ugye a kutyát én nem tudtam volna kire hagyni egy-egy egész napos távollét esetén,annyira meg szeretem,hogy nem is hagyom.Így a március aztán odahaza telt,meccstúra és túra nélkül.

Érden Zolikával ott szemben a lelátón

Április elején Móni hazajöhetett,így aztán nekivágtunk a Mecseknek mégpedig a Sín-gödörbe tértem vissza.Gerővel jártunk itt 2018 legforróbb napján és az akkor tapasztalható hőség és rovarinvázió miatt nem nagyon volt élvezetes az amúgy szép túra!Megfogadtuk,hogy visszatérünk majd,de Gergővel már sajnos nem tudtam.Most viszont teljesítve azt amit megfogadtam Zolikával eljöttem újra.Ugyanazon az útvonalon szerettem volna amelyiken egykor Gergővel is,de a rossz tömegközlekedés ezt nem tette lehetővé,így kicsit módosítottunk az útvonalon.A túra így is remek volt a Sín-gödör pedig fantasztkus!Beleillett a szép mecseki völgyek sorába.Komlón fejeztük be,némiképp el is fáradtam,de jó buli volt!

A fantasztikus Sín-gödörben

Szöge-hegyről a Zengő

Ekkor még jól álltunk a bajnokságban így végre jöhetett egy újabb meccstúra április közepe felé.Most Siófokra mentünk,ahol meccs előtt szokásosan ismét sétáltunk egy jót.Kajálni is tudtunk.Kellemes volt az áprilisi tavaszban Siófokon és a Balatonnál csavarogni.Majd kimentünk a helyi stadionban,ahol nem játszottunk igazán jól,de egy 1-1-es döntetlent sikerült elérni.Ezután kezdődtek a bajok a csapatnál,ezt most nem részletezem a "Véget érő szezon" bejegyzésemben van róla szó.

A zsilipen a Sió felett

Zajlik a meccs a siófoki stadionban

Május elsején egy mecseki ösklasszikust elevenitettem fel.Itt is Gergővel jártam,nem is egyszer.A Zengőre kapaszkodtunk fel a medvehagyma tengert átszelő úton.Rengeteg szépséget láttunk,de nem volt olyan szép mint az első alkalomkor amikor itt jártam Gergővel.Szerencsére bazsarózsákat is láttuk,a kilátóról pedig csúcs volt minden! Lefelé ugyan a pusztuló Máriai kápolna kicsit csalódás volt,na meg az hogy levolt zárva a püspökszentlászlói arborétum hátsó bejárata.Ettől függetlenül fantasztikus túra volt,megfejelve a végén Hosszúhetényben egy csúcs gulyással!

A medvehagymatenger nem ugyanolyan szép mint évekkel ezelőtt...

Bazsarózsák a Zengőn

A Zengő kilátója

Pécsi meccstúra következett.Noha a csapat ekkor már a szétesés jeleit mutatta,pécsi barátaink meghívására nem mondtunk nemet.Jól is tettük.Mert bár a meccsen ugyan kikaptunk,de a barátaink gondoskodtak egy remek programról Pécsen,ahol jó helyekre vittek el minket.Igazán jól éreztük magunkat jó buli volt.Mondom ezt annak ellenére,hogy a meccsen 2-0 arányban kikaptunk.

Pécsi barátainkkal és szurkolókkal a Pécs-Dunaújváros meccsen

Együtt szurkoltunk!

Mónit vittem ezután egy beígért kirándulásra a martonvásári kastélyparkba amely csodálatosan szép volt.Jól éreztük magunkat és sétáltunk egy jót a kellemes parkban.Ide még szeretnénk visszajönni akár ősszel lombhullatás idején,mert akkor is nagyon szép lehet.Nem tudom megadja-e még az ég mert Mónival gondok vannak,de erről majd később.

A kastélypark Martonvásáron

Újabb meccstúra következett,de ezúttal nem a mi csapatunk kedvéért mentünk el.Jani a volt kapusunk a kedvenc játékosunkká vált,mint emberileg,mint mindenhogy.Sajnos azonban neki menni kellett a télen a hülye vezetőség miatt.Új csapata vármegye kupa döntőt játszott Cegléden,erre indultunk el.De ezt is összekötöttük persze valami mással.Meccs előtt már reggel a közeli Szolnokra mentünk el kirándulni.Nem bántuk meg.Szolnok fantasztikusan klassz város és egy alapos sétával néztünk itt körbe az egyre melegebbé váló időben.Délután meg átvonatoztunk a közeli Ceglédre a meccsre.Jó volt és Janiék győztek is egy nullra,ráadásul tudtunk közös képeket is készíteni Janival,így remek buli volt ez is!

Szolnokon a Zagyva torkolatánál

Ünneplés a lelátón Cegléden

Janival egy közös fotó!

A nyár egy már szintén hónapok óta halasztgatott túrával indult a Mátrában.Mátrafüredről mentünk a markazi várromhoz és Markazra.Nyár ellenére kellemes túraidőnk volt és csodaszép tájakon vezetett át a túra.Voltak ugyan igen nehéz részek,de olyan látványvilág volt ami miatt mindenképp megérte minden szevedés.A végén ugyan meleg lett és alaposan el is készültem az erőmmel,de alighanem az év legszebb túráját tudhattuk magunk mögött.

Hajnács-kő sziklái a Mátrában hatszáz méter magasan

Kilátás a Várbércről

Mónival mentem el még aztán Shíva enedékébe Ercsibe.Ő nagy rajongójuk így persze elvittem.Egy születésnapi buli volt ahogy egy éve is.meglepően jól sikerült,remekül elvoltunk.Kutyát is tudtam kivinni sétálni és még gulyás is jutott bőségesen.Egy picit ugyan eláztunk,de jól elvoltunk!

Samuval Ercsiben

Még egy meccstúra maradt.Újra Janiék meccsére mentünk akik osztályozó mérkőzést játszottak Sárbogárdon.Itt nem tudtunk ugyan Janival találkozni a meccsen ki is kaptak 3-1-re.Meccs előtt még sétáltunk Sárbogárdon is egyet,de úgy esemény nélküli volt az egész.Látom bejegyzést erről el is felejtettem írni.Ezzel zárult a félév.Igy leírva ne is tűnik olyan gyengének mert volt azért esemény,de mégis úgy érzem az volt.Hat túra amit gyengének érzek,plussz öt meccstúra volt ami viszont nem rossz.Sajna aztán a félév rosszul zárult.

Jani melegít Sárbogárdon a meccs előtt

A hónap utolsó napjaiban Móni egyre rosszabbul lett.Kórházba került.Orbáncos fertőzése van a lábán ami súlyos.Én meg tiszta ideg vagyok már,csak reménykedni tudok benne,hogy épségben tér haza.Rajta kivül már nem maradt hozzátartozóm,ha ne adj isten vele is történik valami végképp egyedül maradok.Így jelenleg a túrák jelegelve vannak.Amíg haza nem tér,egészen biztosan nem lesz túra,ez,hogy mikor lesz és milyen állapotban jut haza még nem tudni.Jelenleg tehát a túrázási jövönk bizonytalan,ha a nyár el is megy a levesbe remélem ősszel újra nekivághatunk.A blog ha nem is örült tempóban,de ígyekszem,hogy folytatódjon...