Nem igazán lesz már esemény ebben a félévben,így eljött az ideje egy összefoglalónak 2025 első félévéről.Miközben egyre durvul a világ,háborúk és félelemkeltések sorát özönli a média,miközben a magyar politikát is hajszál választja el egy nagyobb balhétól,mi mindezekkel nem törödve éljük életünket.Mi mást is tehetnénk?Gergő elvesztését követően ezekben találtam még valami értelmet,így üzzük,hajtsuk ahogy csak tudjuk.Az idei év első félévére nincs jobb szó,mint az,hogy ragyogó volt!Még úgy is,hogy januárban nem tudtunk túrázni,a június meg mintha gyengébb lett volna az azt megelőző négy hónapnál.Sok szép helyre eljutottunk és soha nem tapasztalt mennyiségű meccstúrákban is részünk volt!
A gánti vörös mezők
Januárban Móni kórházi ápolásra szorult,így ebben a hónapban sehogyan sem tudtunk elmenni túrázni,mivel a kutyámat nem tudtam kire hagyni.Csak februárban indult be az év.A február viszont pazar túrákat hozott.Régóta tervezett helyekre sikerült eljutni.Olyan túrák valósultak meg,mint a gánti bauxitbányához való eljutás,a Szent György-hegy felfedezése.Eljutottunk az elfeledett síugrósánchoz is a Mátrába télvíz idején!Megvolt az immár hagyományos Dunán innen Dunán túl teljesítménytúra is.Ráadásként elnéztünk Siófokra megnézni a jeges Balatont.Ám igen kellemes időt fogtunk ki.Így vagy úgy egy szuper februárt zártunk,reménykedtünk egy hasonlóan jó tavaszban!
A Szent György-hegyi bazaltorgonák
Az elfeledett síugrósánc
A tavasz hasonlóan jól alakult.Bejöttek a meccstúrák,amelyek aztán szinte ha nem is mindennapossá,de majd minden hetessé váltak.Volt olyan meccstúra is amelyet sikerült ötvözni hagyományos túrával is.A bakancslistás túrákon eljutottunk olyan helyekre mint a régóta vágyott Zsidó-pokol a Mecsekben,vagy a Zádorvár,a Csóri horgok,Pannonhalma,vagy a Rotary körsétány szintén a Mecsekben.Sikerült visszatérni a Cuha szurdokba is,valamint a Cseszneki várhoz.A meccstúrák is ragyogóan alakultak.Azmellett,hogy minden mérkőzésen győztünk,a meccstúrák álltal eljutottunk olyan helyekre is,mint a martonvásári kastélypark,vagy épp a csóri horgok és a bodajki kálvária is.Jókat ettünk Mezőfalván,Adonyban,Székesfehérváron,de Csóron vagy Pécsen is.Visszajutottunk Shíva menedékébe is és Vácra.Remek tavasz volt.Gergő elvesztése óta a legjobb...
A Zsidó-pokolban
Haverokkal a Cuha szurdokban
Két balatoni kéktúra is belefért ebbe a félévbe,így már csak két szakasz maradt hátra az egészből.A nyár egy gigantikus meccstúrával indult.Csapatunknak a bajnoki cím megnyerése után osztályozót kellett játszania a feljebb jutásért.Így Szombathelyre kellett elmennünk,hogy lássuk ennek a fontos párharcnak a visszavágóját.Az első meccset mi nyertük és hál isten a visszavágót is.Így fantasztikus 24 órás buli kerekedett ebből a meccstúrából.Nappal Szombathelyen éjjel pedig Győrben és Budapesten hoztuk a formánkat...A félévbe aztán az előbb is emlitett egyik balatoni kék fért még bele.
Bodajk kora este
Ez most természetesen csak egy dióhéjba szedett összefoglaló,mindegyik buliról részletes bejegyzés van a blogban!De nézzük a számokat:
Ha mindent ide számolunk akkor eddig ebben a félévben
21 bulink volt (ebbe benne vannak a bakancslistás,a meccs és a városnéző túrák is)
Mind a 21 alkalommal csak én voltam ott értelemszerűen.
20 alkalommal volt velem Zolika.
Móni háromszor tartott velünk.
Míg Laci és csapata egy alkalommal.
A bakancslistás túrákat illetően 152 kilométernél tartunk idén ez jóval gyengébb mint az egy évvel ezelőtti,de persze az élményeket nem kilométerben mérjük!
A leghosszabb túra a februári Dunán innen Dunán túl volt a maga közel 22 kilométerével.
A lerövidebb túra a Rotary körsétányos túra volt az alig több mint 10 kilométerével.
Idén olyan új helyeket ismertünk meg mint: a Gánti bauxitmezők,a Szent György-hegy a Mátra bérc,a Zsidó pokol,a Zádorvár,a Csóri horgok,Martonvásár,A Sokorói-dombság,vagy Szombathely.Valóban kivételesen pazar félév volt! Bár ilyen lenne a folytatás is!
Továbbra is münködik a gépezet és remélem még egy darabig münködni is fog.Azaz az 2024-es év első félévének valamennyi túrájáról készült film/videó.Ezek felvannak töltve a you tube-ra is,de itt a blogban is megtekinthetők az adott bejegyzésnél.Ezek sem minőségben,se színvonalában nem érnek fel a you tube nagy szerkezői álltal készített filmekkel.Vannak olyanok is akik előszeretettel szeretik leértékelni őket,de ez engem nem érdekel.Ez engem továbbra is kikapcsol,hobbi szinten űzőm és pótolhattalan segítség volt abban,hogy a Gergő elvesztését okozta trauma után értelmet találjak még az életben...
Az idei első túra a mogyórodi Szent László kilátóhoz vezetett.Sajnos itt volt három hónapom ami kritikus volt,hiszen anyagi okok miatt elkellett adnom a korábbi kamerámat,ezzel pedig meglehetősen remegősre sikerült néhány videó.Érdekes,hogy ezek a remegős videók eddig mindössze egy negatív leértékelést kaptak,miközben jóval színvonalasabb filmeket húztak már le...
A második túrán kezdtük meg menetelésünket a Balatoni kéktúrán.Bár jól bemutattuk a dolgokat itt is érezhető volt még a remegés,ami ront a felhasználói élményen.
Az év harmadik túráján a közeli Mezőfalváról trappoltunk le Dunaföldvárra.Itt is készült film,de ez már saját belátásom szerint is vállalhatatlanul remegős lett,így ment a levesbe.Helyette egy képes-videót hoztam össze.
Az év negyedik túrájára sikerült orvosolni a remegés problémát és újra színvonalasabb filmek tudtak készülni.Ekkor egy helyi teljesítménytúrára mentünk.
Ötödik idei kiruccanáskor Mónival mentünk le kirándulni Dombóvárra.Csak képes videót csináltam,amit utólag bánok,hiszen annyira jó volt minden,hogy nyugodtan készülhetett volna normál film is.
Március 15-én jutottunk el a régóta tervezett Maderspach kilátóba és a Trianon múzeumba.Sajnos a múzeumban nem forgathattunk,de a túráról készült egy átfogó film.
Idén hamar tavasz lett és az ébredező természet ölelésében túráztunk ki a Rácalmási-szigetre a Bürühídhoz.Ha tartalmában nem is,minőségében úgy érzem ez lett az első félév legszínvonalasabb filmje.
Március végén folytattuk a Balatoni kéket.Ezúttal már nem remegett a film,de olyan nagyon sok érdekességet ez a túra nem tartogatott.
Áprilisban a Geresdi-dombsággal kezdtünk.Apróbb hibáktól eltekintve ez a film is türhető színvonalú lett.
Az év eddigi legjobb túrája április végén volt,a filmnek talán sikerült visszaadni a jó hangulatból és a sok érdekes látnivalóból valamit...
Májusban egy otthonülös kényszerszünetet megszakítva egyedül túráztam a környék érdekességeihez és azokra a helyekre ahol Gergővel is sokat jártam.Ezzel a filmmel aztán nem voltam megelégedve,nem sikerült valami jóra...
Óriási tervet/álmot sikerült megvalósítani május közepén.Eljutottunk a Megyer-hegyi tengerszemhez.Annyira lefoglalt a látnivaló,hogy a készülő filmre nem figyeltem,így úgy érzem az itt készült film lehetett volna jobb is.
Június elején jutottunk el a tervezett nagykarácsonyi levendulásba.Nem várt,szokatlanul szép tájakon vezetett a túra ám a film csak erős közepesre sikerült.
A félév utolsó túráján ismét a Balatoni kéket folytattuk.A film kiérdemelte azt,hogy szinte a feltöltése pillanatában kapott egy negatív lájkot.Ennyi idő alatt megnézni sem lehetett,így gondolom az illetőt inkább irritálhatta a dolog,hogy jól érezzük magunkat,vagy csak akkora arc,hogy érezteti velünk,hogy mennyire faszagyerek.Mindegy a mi jó hangulatunkat nem tudta elrontani.A film erős közepes lett.
Ez tehát az első félév termése.Remélem még élek fent lesz a videómegosztón és nem kavarnak be,mert jó ezeket visszanézni az idő múltával.Szerencsére olyanok is vannak akiknek tetszik a dolog,irigy rosszindulatú ki ha én nem mókustojások meg mindig akadnak.A you tube most úgy van megcsinálva,hogy a leértékelések amúgy sem látszódnak,ezt csak én látom a szerkeztői felületen.Mindegy az életérzést senki nem tudja tőlünk elvenni és mondom nekem ez a dolog segít abban,hogy Gergő halála után még élni tudjak...
Pár nap késéssel ugyan,de itt a félévi összefoglaló.Június utolsó napjain túráztunk éppen,esélytelen volt akkor megírni az összefoglalást.Lényegébe ugyanott tartunk ahol tavaly ilyenkor,hiszen hasonlóan a 2023-as első félévéhez,most is 13 túra jutott erre az időszakra,talán annyival vagyunk most jobbak,hogy plusz volt még egy kirándulásunk is amit nem tekintettem túrának.Kevesebb problémával küzdöttünk mint egy éve,de így sem sikerült emelni a túrák mennyiségén,ellenben a minőségén egy kicsit úgy érzem igen.Nézzük át akkor,hogy alakult a 2024-es év első féléve.
A mogyoródi kilátóhoz mentünk az év első túráján,de a reformátorok téri kilátó jobban tetszett!
A 2024-es évet Papa100 jubileumi évnek neveztem ki,hiszen az öregem idén lenne 100 éves ha még élne...itt-ott megemlékeztem róla a blogban,leginkább a közelmúltban íródott "Padok" c.bejegyzésemmel.Valamint a tavalyi szőlőhegyi túrát is neki ajánlom,amit szinte pont egy éve csináltunk meg.Valószínű lesz még idén egy-két bejegyzésem ami vele kapcsolatos.Sajnos mást már nem nagyon tudok érte tenni,alighanem én vagyok az egyetlen élő ember a Földön akinek emlékezetében még él az öreg.Szóval ez az ő jubileumi éve.
Az évet egy remek bulival kezdtük.Zolika,Manó és Viki társaságában a felújított mogyoródi kilátóhoz túráztunk ki Budapestről.Mi anno Zolikával megfogadtunk,hogyha egyszer felújítják a Szent László kilátót Mogyoródon,akkor azt megfogjuk nézni.Így is lett.Örömünkre csatlakazott hozzánk Manó és Viki is.Remek időt fogtunk ki január elején.Jól elvoltunk a közepesen nehéz túrán,érdekes volt,hogy a Reformátorok terén található Kertvárosi kilátó jobban tetszett nekünk mint a felújított mogyoródi.
Zolika vezérletével indult a balatoni kéktúra!
Idén az egyik fő irányvonalunknak szántuk a Balatoni kéktúra végigjárását.Én annyira nem voltam oda érte,de Zolikának tetszett és ő erőltette ezt igazán.A valamivel több mint 100 km-es szakaszt több részletekre bontottuk.Az első szakasz Pétfürdőtöl vezetett Litérig.Ekkor Zolikán kivül Viki is velünk tartott.Újra fantasztikusan jó időt sikerült kifogni és a túra első fele ismerös volt egy korábbi túránkról már.Látványos részeken,szép tájakon át vezetett a közepesnél egy picit nehezebb túra.Jól sikerült buli volt ez is,amit Litéren egy jó kávézással fejeltünk meg február elején.
Ott ahol egykor Gergő is...az év harmadik túráján
Az év harmadik túráján Zolikával trappoltunk Mezőfalvától Dunaföldvárra.Ezt a túrát már nagyon rég óta terveztem,talán már Gergővel is régen.A túra első részében így is ugyanarra mentünk amerre Gergővel is egy régebbi túrán.Most sem volt rossz időnk és meglepő volt,de sok-sok kullancs nehezítette a dolgunkat a túra első harmadán.Végig sík terepünk volt.Dunaföldvárnál aztán szemelől tévesztettük az amúgy jelzetlen útunkat,így az utolsó 4-5 km-t a vasúti sínen kellett megtennünk és az egészben ez volt a legnehezebb.Nem volt olyan jó a túra mint amilyennek vártuk,de megfejeltük a végén egy babgulyással a földvári Arany fácán vendéglőben.
Manó és Zoli a Dunán innen,Dunán túl túrán
Immár lassan hagyomány lesz,hogy a tél utolsó túráján a Dunán innen - Dunán túl teljesítménytúrán veszünk részt.Ez most is február utolsó hétvégéjén volt és most is a 20 km-es távra neveztünk be.Zolikán kivül Manó is eljött velünk,de őt csak a túra elején láttuk,mert ki tudja miért gyilkos tempóban tette meg a távot.Felesleges volt,mert mi kényelmesen ökörködve,fotózkodva,videókat csinálva is beértünk szintidőn belül.A túra az adonyi Vízi fogadótol vezetett Dunaújvárosba.Remek táv és remek környék melynek csúcspontja a kulcsi Szent Mihály erdei hóvirág tenger.Ilyenkor több tízezer virágzó hóvirágot látni itt és ezért a látványért mindenképp megéri az év ezen szakaszán erre jönni!Jó buli volt és ha nem jön közbe semmi,erre jövőre is elmegyünk!
A tavaszt egy kirándulással kezdtük.Ezt nem tekintettem túrának,de utólag úgy éreztem talán bevehettem volna.Mónit vittem már el kicsit kirándulni a választásom pedig Dombóvárra esett.Nem csalódtunk,hiszen a kellemes kisvárosban még olyan klassz helyek is voltak,mint a Kis-Konda patak-völgye,vagy a Szigeterdő.És hát így is mentünk 8 kilométert!Végül is egy kellemes kirándulás volt március elején.
Móni jól érezte magát Dombóváron
Egy újabb régi terv következett március 15-én.A Maderspach kilátóhoz akartunk már eljönni egy ideje a Bakonyba,de hírét vettük,hogy a kilátó télen zárva tart.Így aztán tavaszra tolódott ez a túra.Zolika jött újra velem.Érdekes volt mert Viki is nagyon készült erre a túrára,azt mikor eljött az idő nem jött el...Nem értettük a leányzó viselkedését mert nagyon lelkesnek tűnt korábban azt egyre jobban csökkent az érdeklődése,míg nem végleg elhalt.A túra amúgy remek volt.Várpalotáról indult és oda is érkezett vissza.Ráadásul a túra első fele ugyanarra haladt amerre Gergővel is mentünk a Baglyas-hegyre vezető túránkon 2018 októberében...Csodás tájakon mentünk,viszont maga a Maderspach kilátó nem volt egy nagy szám.Mindegy azért élveztük.Túra végén pedig sikerült végre bejutni a Trianon múzeumba is amely egy életre szóló élmény volt!
Maderspach kilátó
Március második részében visszatértem a Rácalmási-szigetre mégpedig Mónival.Tavaly májusban voltunk itt és akkor szomorúan tapasztaltuk,hogy a frissen felújított Bürühídat teljesen ellepte a betörő Duna víze...kiváncsai voltam mennyire sinylette meg a dolgot a híd amelyhez szép emlékek fűztek amúgy.Így kijöttünk ide Mónival egy könnyed túrára.Móni az állapota ellenére jól bírta a közel 10 km-es túrát és élvezte is.A sziget pedig régen volt ennyire szép és élvezhető.Én is jól éreztem magam hosszú idő után a szigeten.A híd most nem volt vízalatt és úgy tűnt különösebb kárt nem tett benne az árvíz.Át is mentünk rajta Mónival minden jel arra mutatott,hogy rendben van.Remek kis túra volt az ekkor valóban gyönyörű szigeten!
A Bürühíd megvan és rendben van!
Márciusban minden hétvégére jutott valami,az utolsón folytattuk a Balaton kéket a második szakasszal amely most Litértől vezetett Balatonalmádiba.Zolikával csináltuk meg a távot.Nem volt rossz,nem volt csúnya,de magam sem értem,hogy olyan nagyon nem vagyok oda a kéktúrázásért,talán a kötöttsége miatt vagy nem tudom.Azért elvoltunk még úgy is,hogy a végére kicsit elromlott az idő.
Az áprilist egy új hellyel kezdtük,hiszen lényegében először túráztunk a Geresdi-dombságban.Mórágyról indulva egy körtúrára mentünk a bátaapáti Apponyi kilátót érintve.Csodálatos szép,de kemény túra volt!Nem gondoltuk,de a dombság "hullámvasútazása" alaposan megfingatott minket.Ettől függetlenül remekül elvoltunk,több helyen a helyiekkel is klasszul elbeszélgetve!
Zolikával Litéren
Jómagam a mórágyi rögnél
Már évek óta terveztem a visszatérést a mecseki Jakab-hegyre,ez idén végre sikerült.Zolikán kivül Manó és a Tizedes haverjaim is jelezték részvételüket.Remek buli is kerekedett belőle,egy nagyszerű túrával.Érintettük a Babás-szerköveket,a Zsongorkőt és a Pálos kolostorromot is.A túra 70%-ban ugyanarra haladt mint a 2016-os Gergővel megtett itteni túra.Így most is mint annyiszor a nyomában jártam újra...Olyan jó buli volt,hogy egyelőre úgy fest ez volt eddig az év legjobb túrája.
Május elején egymagam tettem egy helyi túrát.A Szalki-szigetre és a Macskalyukhoz mentem ki.Elvoltam a hiánypotló túrán,de nem fogtam ki jó időt,így a képek nem lettek olyan jók amilyennek szerettem volna...
A csapat a Babás szerköveken
A Macskalyuk Dunaújvárosnál
Következett az év legnagyobb durranása.Amit nem gondoltam volna soha,hogy sikerül összehozni.De május 18-án eljutottunk Zolikával a Megyer-hegyi tengerszemhez a Zemplémbe!Folyton az járt a fejembe,ha ezt Gergő megérhette volna és itt lehetett volna velem...micsoda boldogság öntötte volna el a kis szívét...Szóval sikerült és valóban csodát láttunk.Annyira megfogott a dolog,hogy órákra leragadtunk a tengerszemnél,így az előzetesen tervezett körtúra elmaradt ugyan,de a kilátóba még felmentünk.Így is felejthetetlen dolog volt ide eljutni,mert ezzel nem számoltam,hogy valaha is sikerül...
Hát ide is eljutottunk...a Megyer-hegyi tengerszem
Télen hallottam először a nagykarácsonyi levendulásról.Tetszett így bevettem az idei bakancslistába.Csak azt nem tudtuk eldönteni honnan induljon eg ide vezető túra.Mezőfalva,Dunaföldvár,Daruszentmiklós vagy más?Végül a lehető legjobb megoldás született és a túrát Előszállásról inditottuk.Itt már bontogatta szárnyait a kánikula,nem hiába ez volt a nyár első túrája...amire nem számítottunk,az a minket is meglepő gyönyörű táj Előszállás és Nagykarácsony között.Élvezhető kellemes túra volt némi árnyképpel,hiszen három elhullott állattetemet is láttunk útközben.A levendulás a Tündérkert pedig szép volt és érdekes.
A Tündérkert ahová a belépő egy mosoly!
Egy túra maradt az első félévből ez pedig a Balatoni kék harmadik szakasza,amely Balatonalmáditól vezetett Csopakra.Kifogtuk az év legmelegebb napját így a túra inkább volt szenvedés mint élvezés...A szokásosnál nagyobb meleg aztán azzal is járt,hogy több folyadékot vittünk be magunkba mint szoktunk,sőt egy kicsit be is rúgtunk,de tényleg csak egy kicsit.A táj ugyan szép volt,de az izzadástól a tűző naptól nehezen élvezhető...aztán a vízünk is elfogyott egy ponton,kihagytuk az egyik kilátót és maga Csopak pedig nagy csalódást okozott.Mindegy elvoltunk.Ezzel végződött az első félév.
Látkép a balatoni kék egyik kilátójából
Szóval 13 túra volt az első félévbe plusz egy kirándulás.
Mind a 14 alkalommal természetesen csak én voltam ott.
Fő túratársam Zolika 10 alkalommal jött el.
Manó háromszor tartott velünk.
Móni szintén háromszor jött el.
Viki kétszer tisztelt meg minket.
Tízedes haverunk pedig egy alkalommal tartott velünk.
Két alkalommal voltunk négyen.
Három alkalommal hárman.
Ketten 8 alkalommal vágtunk neki.
Míg egy alkalommal egyedül voltam.
198,6 km-nél tartunk,ez jobb mint a tavalyi,de gyengébb igaz csak kicsivel mint a tavalyelőtti.
A leghosszabb idei túra a januári mogyoródi kilátós,a februári dunán innen.dunán túl és az áprilisi mecseki jakab-hegyi túra volt a maguk 20 km-vel.
A legrövidebb túra pedig a májusi szösszenetnyi kis túra volt a maga 7-8 km-vel.
Idén új helyek kerültek képbe mint a Geresdi-dombság vagy a Zempléni-hegység.
A legkellemesebb meglepetés az Előszállás és Nagykarácsony közötti táj volt,
a legnagyobb csalódás meg Csopak.
Jártunk három hegységben,két dombságban a Mezőföldön és a Duna mentén is.
Folytatva a hagyományokat a 23-as év első félévben is minden túráról készült videó.Ezek nagyrésze a megszokott túrafilmként készült,de főleg a teljesítménytúrás vidókat képes összeállíásban készítettem el szöveges ismertetővel képenként.A you tube-n sokszor belém kötnek ezért-azért,ezek engem nem érdekelnek a lényeg az,hogy ez a hobbim,ez ami kikapcsol,ez sikerült életben maradni Gergő elvesztését kővetöen.Azért mindig akad egy-egy valaki akinek tetszik is ez vagy az a videó.Ez volt tehát az idei első félév termése.
Idei első túránkon Baján Kagán sírját kerestük fel
Februárban tudtuk megvalósítani egy rég tervünket és jutottunk el a Tési malmokig
Tél végén következett életem első teljesítménytúrája
A Sötét-völgybe tértem vissza a tavasz első túráján
Újabb teljesítménytúra következett Petőfi és március 15. tiszteletére
Az év egyik legjobb túráját hoztuk össze a Somogyi-dombságban
Száguld az idő.Világosan emlékszem,hogy mintha csak tegnap írtam volna az éves összefoglalót december végén,aztán már meg június vége van.... Egy minden tekintetben rendkivül nehéz féléven vagyunk túl,de a tervezett minimális cél összejött.Nagyon sok gond és probléma nehezítette a dolgunkat eddig idén,amikor meg tudtunk volna menni az időjárás nem engedte.Mivel egész évre 25 túrát terveztem be és tartok most 13-nál,így tehát a fele félévkor megvan!Viszont megkell vallani,hogy ebben nagy segítségünkre volt a be nem tervezett három teljesítménytúra és nekem a Mónival való szintén be nem tervezett két túra.Így ha ezt az öt túrát leveszem akkor bízony már gyászos képet kapunk...így hát természetesen nem veszem le,hiszen ezek is túrák voltak a maguk nemében.Nézzük át akkor mi történt ebben a félévben.
Kellemes túrákkal zárult az előző év,bíztunk a hasonló folytatásban...
Az év nem kezdődött rosszul,hiszen eleve egy héttel később kezdtünk csak dolgozni mint az átlag.Ráadásul az év első hetében pompás idő is volt,ennek ellenére csak egy túrára mentünk el.Ahogy tavaly most is Kunszentmiklóson kezdtünk az Alföldön,igaz teljesen másfelé mentünk mint tavaly.Véletlen fedeztem fel korábban az avar kagán sírját a térképet böngészve.A sír a település közelében volt,adta magát a dolog egy kellemes téli túrához.Így is lett,egy egészen kellemes túrát tettünk ide Zolikával még úgy is,hogy a túra 60%-a betonon ment.A kagán sír az alföldi erdőben meg egészen megkapó volt és örültünk,hogy ezt is felfedeztük.
Baján Kagán sírjánál egy mamut csonttal
Ezt követően egy ideig nem alakultak jól a dolgok.Következő hétvégén még jó idő volt,de Zolika ekkor anyagi problémákkal küszködött,aztán az utána lévő hetekben amikor meg eltudtunk volna menni,rendre rossz volt az idő.Ennek csúcsa a február elejei elképesztő szélvihar volt amely végig. söpört az országon.A január ment a levesbe,utána viszont a februárunk egy hajszállal jobb volt azért.A hónap közepén tudtunk összehozni egy már korábban megálmodott túrát a Tési szélmalmokhoz a Bátorkő érintésével.Erre a túrára jött még Zoli,Viki és Tomi is.Egész jó volt az időnk itt is.Kellemes jó túra volt.Bátorkőhöz mindig szívesen térek vissza,most is jó volt újra látni,ráadásul olyan szemszögből ahonnan még nem láttam.A szélmalmokat is elértük átvágva a Tési fensíkon,Tésen meg meglepetésként hatott az ott élő emberek vendégszeretete.Jó kis móka volt.
Remek volt a tési szélmalmoknál lenni!
Zoli találta ezután ki,hogy menjünk el egy teljesítménytúrára.Ott rendezik nálunk Dunaújvárosban és busszal kivisznek a helyszínre,ráadásul több táv közül is választhatunk.Ő volt már ezen nyolc alkalommal is,mondta jó buli.Így is lett.Nekem ez lett életem első teljesítménytúrája és valóban remek volt.Mi a 20km-es távot választottuk amely az álltalam már ismert kulcsi Szent Mihály erdőn át vezetett.Az erdőt még február végén nem láttam.Így az újdonság erejével hatott rám az itt nyiló milliónyi hóvirág!Elképesztően gyönyörű volt és ekkor már tudtam azt is nem véletlen vezérelt erre a sors.Ezt látni kellett.Igaz volt némi eső a túrán,de így is nagyon jó buli volt.Jövőre megismételjük!
Teljesítménytúra a kulcsi Szent Mihály erdőben
A tavasz következett és alighanem számunkra a félév legjobb hónapja a március.E hónapban ugyanis három túra is összejött!Kezdésként egy Szekszárdi-dombsági túrával kezdtünk,Zoli,Viki és Tomi társaságában.A Sötét-völgybe tértem vissza.Régi kedves helyeket láttam újra,de mentünk tovább is,fel a Szarvas-szurdikba és a Bati kereszt kilátóhoz,innen meg elmentünk egészen Szekszárdra.Mi Zolival úgy éreztük remek buli volt ez is,viszont megfigyeltük,hogy Tomi nem érezte jól magát... Szekszárdon aztán óriási kajálást lecsaptunk egy klassz helyen.Innentől kezdett aztán el fájni a lábam amely meghatározta a tavaszomat.Elsőnek a túrának tudtam be,de aztán mivel sokáig nem gyógyult nyilvánvaló volt,hogy nagyobb a baj.A következő négy-öt túrát elég lábfájósan csináltam meg.
A Bati kereszt kilátó
Újabb teljesítménytúra következett.Fura,hogy eddig sosem volt az életemben,most viszont egymás után jöttek.Manó barátom ötlete alapján mentünk a Petőfi 200 teljesítménytúrára Dunavecsére.Itt két táv közül lehetett választani.Fájós lábamra való tekintettel a rövidebb táv mellett döntöttünk.Nem volt jó az idő,de még lehetett túrázni azért.A mi távunk Dunavecsét járta körbe 10 kilométeren.Végül is remekül elvoltunk Zolikával és Manóval karöltve.Bejutottunk Petőfiék mészárszékébe a túra végén meg vendégül láttak minket egy gulyásra.Remek kis buli volt ez is!
Manó és Zolika Petőfi szüleinek lakásában!
A Somogyi-dombság következett még márciusban.Legjobban ezen a túrán kínzott a lábfájás,de végigcsináltam azért.Furcsa volt,hogy felfelé volt kellemesebb menni... Zolikával jöttünk.Viki szinte bíztosra ígérte,hogy velünk tart aztán az utolsó pillanatban lemondta,ezen kicsit kiakadtunk mert biztosra ígérte a részvételét a túrán.Nagyon látványos remek túra volt amely Balatonföldvárról indult.Érintettük a Köröshegyi-völgyhídat,a Nezedi szoborparkot és Somogy megye és a Somogyi-dombság legmagasabb pontját is!A túrát Fehérkő vára érintésével Kerekiben fejeztük be.Hazafelé meg benéztünk Siófokon a számomra édes emlékeket őrző Jókai parkba.A túra annyi jó volt a fájós lábam ellenére is,hogy esélyes lehet az év túrája címre.
A Köröshegyi-völgyhíd felett
Az április sem indult rosszul.Lehetőséget akartunk adni Vikinek és Tominak,hogy egy álltaluk kiválasztott és szervezett túrára menjünk négyen.Így is lett.A Gerecsét vettük célba méghozzá Péliföldszentkeresztet.Innen indult az a körtúra amely három barlangot is érintett az Öreg-kő nevezetű hegyen.Szépek voltak a kilátással együtt.Még innen elmentünk a Kőszikla nevezetű helyre ahonnan szintén pompás volt a kilátás.Nem volt ez sem rossz buli,de itt is észrevettük,hogy Tomi nem igazán tud kikapcsolódni.Lábfájásra hívatkozott.Én megértem,de nekem is fájt a lában,Zolinak meg a kutyusa haldoklott éppen,de mégis igyekeztünk kikapcsolni...
Kajaszünet valahol a Gerecsében
Innetől kezdve nem alakultak jól a dolgok.Én kerültem egyre nehezebb anyagi helyzetbe (egy darabig Zolika is).Így lekellett mondanunk a mecseki Jakab-hegyi túráról,ez nagyon fájó volt.Közeli kis költségvetésű túrákkal erősítettünk.Elsőnek még április végén egy újabb teljesítménytúrával Zolika ötlete alapján.Méghozzá Dunaföldváron.Még mindig fájdogált a lábam,így itt is a rövidebb távot választottuk.Kellemes túraidőben Dunaföldvár közvetlen környékén vezetett a túra ami igen látványos volt!Jól éreztük magunkat,túra végén kellemeset söröztünk földvári törzshelyünkön.
A Dunánál Dunaföldváron
Májusban fokozottak az anyagi jellegű gondok.Így a mecseki után a rezi váras túráról is lemondtunk.Egy helyi dunaújvárosi túrával tartottuk formába magunkat május elsején.A helyi ipari skanzenbe és a Felső-Dunapartra mentünk ki és tettünk egy rövidke túrát a városból nem kimenve.Ez sem vol rossz.Bár ismerős helyeken mentünk,egy idegen számára alighanem igen látványos lett volna ez a túra is.Itt is dobtunk egy sört a buli végén Zolikával.Hetekre elcsitultak ezután a túrák.Súlyos problémákkal küszködtem.Zoli azt mondta ha törik ha szakad a Balaton-felvidéki túrát valahogy csináljuk meg,segít.
A helyi ipari skanzenben
Zoli eddigre valamennyire helyre jött anyagi problémái után,én azonban még küszködtem erősen.Így ezen a túrán ő állta az útiköltségeim.Eredetileg pünkösd vasárnap mentünk volna és jöttek volna Vikiék,ám vasárnap olyan fokon szar volt a közlekedés,hogy igen veszélyessé vált a biztonságos hazatérés.Így átváltottunk szombatra,így viszont Vikiék nem tudtak eljönni.Biztos fújtak ránk ezmiatt,de nem tudtunk mitcsinálni.A Tapolcáról induló túra remek volt.Maga Tapolca is lebilincselő volt és a Haláp is igen érdekesnek és izgalmasnak bizonyúlt.Elvoltunk.Itt egy borozással zártuk a bulit egy pincészetben Zalahalápon.
A magyar Stonhenge a Halápon
Közben még májusban Móni jelentkezett egy túrára.Hosszú súlyos betegségéből lábadozva gondolta úgy,hogy egy rövidke túrával megpróbálkozna újra.Így a Rácalmási-szigetre mentünk ki,annál is inkább mert hírét vettük,hogy a tanösvényt felújitják.Valóban rövid 4-5 km-es túrát tettünk Mónival.Hösiesen állta a sarat szó szerint mert sok helyen sáros,dagonyás volt az út.Áradt a Duna ami azt eredményezte,hogy sok szúnyog is volt,na meg a víz sok helyen bejött a szigetre.Így került víz alá a valóban felújított Bürühíd is a szigeten amelyen átszerettünk volna menni.Csakugyan elkezdték a tanösvény felújítását,de a sok víz miatt kérdéses,hogy nem-e kell újrakezdeni...Valószinű október-november tájékán visszajövök,vagy jövünk megnézni mi lett a sorsa a tanösvénynek.
Jómagam a víz alá került Bürühídnál
Újabb Mónival való túra következett.Mivel betegsége miatt az előző két évben nem tudott eljönni Gergő emléktúrájára én már akkor megígértem neki,ha olyan állapotba kerül akkor bármikor megismételjük a túrát.Most jött el az ideje.Persze még annyira jól nem volt,hogy az egész túrát bevállalja így a távot megfeleztük és így tettük meg.Újra remekül állta a sarat,amely itt már amúgy nem volt.Sikeresen megcsináltuk Gergő emléktúrájának második felét a kellemes időben és környezetben.
Móni Gergő emléktúráján
Egy icipicit jobb anyagi helyzetbe kerültem június végére (de a probléma még nem oldodott meg).Így a mátrai túrát már nem hagytuk elveszni,mert bizony az eredetileg júnusra megálmodott somoskői túra sajnos ment a levesbe.A félév utolsó hétvégéjén Zolikával mentünk el a Mátrába és Mátrafüredről trappoltunk fel a Kékesre.A túra nehéz volt,de élménydús sok látnivalóval.Voltam valaha régen a Kékesen,de úgy voltam vele ezt még az egyszer az életben látnom kell.Ez sikerült is.Jó buli volt és ezzel zárult a nehézkes félév.
Ennél feljebb ebben az országban már nem lehet menni!
Tavaly félévkor azt írtam,hogy mennyiségileg az volt az utóbbi évek leggyengébb féléve.Ezt most sikerült alulmúlni,hiszen a tavalyi 14-el szemben most 13 túrát sikerült összehozni,de ezzel a terv megvan!Meccstúránk ebben a félévben nem volt,így azokkal nem bővül most a lista.
Mind a 13 túrán csak én voltam ott.
Zoli 11 alkalommal jött el.
Viki és Tomi három alkalommal tartott velünk.
Móni két túrán vett részt.
Manó pedig egyszer.
Tizedes barátunk idén még nem tisztelt meg egy túrán sem minket.
Három alkalommal voltunk négyen a túrákon.
Hárman egy alkalommal,
Ketten pedig kilencszer.
Egyedül nem kellett most túráznom.
Összesen 175 kilométernél tartunk.Tavaly ilyenkor 202 volt...
A leghosszabb idei túra alighanem a februári teljesítménytúra volt a maga 20 kilométerével.
A legrövidebb pedig a Rácalmási-szigeti minitúra Mónival a 4-5 kilométerrel.
Képbe kerültek idén rég nem látott hegységek mint a Gerecse és a Mátra.
Jártunk négy hegységben,két dombságban valamint a Mezőföldön és az Alfödlön.
Volt egy helyi túránk is.
Hogyan tovább?
Nehéz kiválasztani a legjobb idei túrát (eddig),szinte képtelenség.Nagyon jó volt a Baján Kagános túra vagy a februári teljesítménytúra is.De a tési vagy a somogyi-dombsági túra is ott volt a szeren,sőt a mátrai is jó volt,de a halápit sem vetném el.Rossz túránk most sem volt!
A félév legjobb helyét sem egyszerú kiválasztani,sok jó helyen jártunk.
Mégis úgy gondolom és Kékestetőnek adom oda ezt a képzeletbeli díjat!
A félév települése viszont egyértelműen Tés volt,ahol meglepett az emberek kedvessége.
A legvidámabbak talán a Somogyi-dombságban és a Halápon voltunk.Legjobb időnk Gergő emléktúráján volt.
Stílus szerint volt 6 bakabcslistás túránk,3 teljesítménytúránk,3 környékbeli és 1 helyi túránk.
Ez volt tehát 2023 első féléve.Folytatás nem lesz könnyű,hiszen béremelést továbbra sem kaptunk miközben az élet egyre nehezebb,tele vagyok adósággal.Bízom benne azért legalább a maradék tervezett 12 túra összejön még az idén...
Az első félév filmjei külön következő bejegyzésemben lesznek felsorolva!
Hozzá kell tennem a leggyengébb jelző nem a minőségre hanem a mennyiségre értendő!Ugyanis meglepően kevés túrán voltunk ebben a félévben és bizony ha a két meccstúránkat nem veszem figyelembe,akkor az idejét sem tudom mikor volt ennyire mennyiségileg gyenge félévünk.Persze ebben közrejátszik még mindig Móni betegsége és,hogy ebből kifolyólag nem mindig tudom megoldani,hogy a kutyámra vigyázzon valaki... így jelen esetben az is jó,hogy egyáltalán eljutok túrázni.A másik dolog ami bánt (persze azért nem halok bele),hogy az elmúlt idők túratársai cserbenhagytak minket/engem.Sokat gondolkodom miért,csak arra tudok továbbra is gondolni,hogy az én személyemmel van gondjuk.Mindegy ha így alakult akkor mostmár maradjon is így!Hála istennek akadtak új túratársaink ebben a félévben akikkel egyelőre úgy tűnik remekül elvagyunk.Na nézzük át mi történt ebben a félévben.
A kiskunsági főcsatornánál
A koronavírus márciusig cseszegetett minket,márciusra vontak vissza minden barom intézkedést,de persze a háttérhatalmak gondoskodtak róla,hogy legyen félni való továbbra is,hiszen a szomszédunkban zajlik az akár világháborúba hajló orosz-ukrán háború.Plusz nekem még mint írtam itt van Móni betegsége,ha mindezt ki sikerül kapcsolni akkor egész jó túrák összeozhatók,ahogy az sikerült is azért.
A tavalyi év utolsó hónapjában alaposan benne voltunk a túrázásokban,ezt sikerült idén januárban folytatni.Már az év második napján elmentünk túrázni.Az Alföldi csatornavilágot vettük célba.Ez lett az utóbbi idők leghosszabb túrája a maga 28km-vel.Az Alföld nem okozott csalódást.A csatornavilág csodálatosan szép volt és hiába január másodika,remek időnk is volt!Kunszentmiklósról indultunk korán reggel és Dunavecsén fejeztük be a bulit már sötétben.Öt szebbnél szebb alföldi csatornát érintettünk Zolikával és végül úgy ítéltem meg,remekül kezdödőtt az év!
Az ország piramisa
Reménykeltően kezdödőtt az év,hiszen ekkor újabb és újabb túrák következtek és joggal reménykedtem,hogy úgy isten igazából beindulunk.Az év második túráján a Bakony legkeletibb részére mentünk.Fehérvárcsurgóról indultunk érintve a Csurgói víztározót is,Iszkaszentgyörgyön fejeztük be a bulit.Érintettünk Gergővel is meglátogatott helyeket a túra vége felé,hiszen megnéztük az ország egyetlen piramisát és a Piramita kilátót is.Két kastélyt is szemügyre vettünk és ez a túra is a sötétedés küszöbén végződött.Ismét pompás időnk volt,ezúttal is Zolikával jöttem.
Mezőföldi fenyvesek
Az év harmadik túráján január végén is remek időnk volt.Most a Dél-Mezőföldi tájvédelmi körzetbe mentünk ahol Németkérről tettünk egy túrát egészen Paksig.Gyönyörű mezőföldi erdőkön át vezetett a túra érintve a Látó-hegyet amely cseppet sem volt hegy.Ismét sötétben ért véget a buli és túra végén megint érintettem olyan helyeket ahol Gergővel is jártunk.Az ilyen helyeknek különleges helye van a szívemben!Most is Zolival voltunk.A január tehát remekül sikerült,joggal bíztam hasonló folytatásban,de a február már nem alakult ilyen jól.
A fóti Somlyó-hegyen
Eleve csak február közepén tudtunk elmenni az év negyedik bulijára.A célunk most a fóti Somlyó-hegy volt amely már a Gödöllői-dombság része volt.Ismét szuper idő volt.Nem volt hosszú a túra,de annál inkább látványos!A Somlyó-hegyről az ország hegységeinek 50%-át biztos lehetett látni na és a Hungaroinget is.Jó buli volt ez is,szintén Zolival.Immár nem sötétben végződött a túra!
Közben egy leányzó írt rám a közösségi oldalon.Mondta,hogy figyelemmel kíséri a "munkásságom" a blogot,a videókat így nagyjából képben van engem illetően.Elkezdtünk beszélgetni és a dolog odáig fajult,hogy ő és a barátja lettek új túratársaink,akik a tavasz első túráján már velünk is tartottak!
Zolika még volt egy helyi túrán a tél végén,én viszont már nem tudtam menni túrázni a fóti túra után,így a február jóval gyengébb volt mint a december vagy a január.Szinte végig jó időnk volt ebben az évben eddig a tél már nyomaiban sem volt tél....Jöhetett a tavasz amely nehezen indult be.
Immár együtt a csapat a péti túrán!
A tavasz első 6-8 hétvégéjére jellemző volt,hogy rendszeresen ekkora romlott el az idő.Így hiába tudtunk volna ekkor már menni,most az időjárás tartott vissza olykor.Csak március közepén került sor az évszak első túrájára.Ekkor már velünk jött Tomi és Viki is,új túratársaink.Igaz nem indult jól a dolog.Mivel ők pestiek,úgy volt,hogy a vonaton talizunk Székesfehérváron.Ám a vonatot lekésték mi meg már így is egy óra csúszásban voltunk az eredeti tervhez képest.Nem szeretek csúszni,mert így ilyen esetekben a hazaútat kockáztatom,hiszen úgy vannak megtervezve a túrák,hogy kényelmesen jusson idő mindenre.Szóval mi felszálltunk a vonatra Zolival és kommunikálva Vikivel azt mondtam,hogy mi nekivágunk a túrának,lassú tempót diktálunk,azt majd utolérnek.Végül így is lett,így a péti fensíkon sikerült velük megismerkedni személyesen is.Úgy áll a dolog,hogy ebből egy jó barátság lehet.Na de a túráról.
A tavasz első túrája a Bakonyba vitt.Pétfürdőről mentünk Sólyon át Hajmáskérre.Látványos,érdekes és szép túra volt.Most szintén jó volt az idő.Érintettünk egy kilátót,a sólyi fakardot és papírmalmot valamit a hajmáskéri laktanyába és víztoronyba be is mentünk.Remek buli volt immár négyen.Vikiék szimpatikusak voltak így jól meg is voltunk velük.Újabb túrákat egyeztettünk velük,mondták velünk tartanak majd még.
Valamin csodálkozunk a monori lelátón
Nagyjából március tízedike környékén vonták vissza az okosok a semmire sem jó védettségi kártyát és korlátozásait.Újra mehettünk meccsre is!Ezt rögtön igyekeztem is kihasználni.Ám a csapat nem otthon hanem idegenben Monoron játszott a következő fordulóban.Sebaj Monoron még úgy sem voltunk!Így alig,hogy hazaértünk a péti túráról,másnap reggel már mentünk is Monorra,egy új meccstúrára.Ekkor már elég régen voltunk meccstúrán is,ideje volt egy újabbnak!Elvoltunk Zolikával Monoron is,egy jó étteremben ebédeltünk is.A meccsen pedig győztünk!Több játékossal beszéltünk,kezet fogtunk,így klasszul sikerült az új meccstúra!
Valahol Pesterzsébeten
Márciusban már nem is volt több buli és az április is meccstúrával kezdödőtt.Most Pestrezsébetre mentünk a helyi erőkkel megvivni.Itt is ebédeltünk a meccs előtt és körülnéztünk a kerületben is.Kellemes meglepetés volt Budapestnek ezen része.Szépen rendbetartott rendezett volt Pesterzsébet.Sajnos a meccs nem alakult jól,hiszen itt kikaptunk.
Ezután idult úgy be a tavasz ahogy bekellett volna,hogy induljon.Hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttem ideje megvalósítani Gergő egyik régi tervét és elmenni a Cseszneki várhoz!Ide is elkisértek minket Vikiék és itt már a vonatot sem késték le.Szemet gyönyörködtető szép túra volt,talán itt nem volt a legjobb időnk,de így is remek buli volt.A Cuha-szurdokon mentünk végig,majd onnan a várhoz és a Zörgő-hegyen át jöttünk vissza Vinyére,ahonnan a túra indult.Körtúra volt tehát.A vár lenyügőző volt,kár,hogy Gergővel nem juthattam el ide...Hazafelé érintettük Győrt,ahol volt minimális idő sétálni.Jó volt ott lenni 27 év után,ahol a legnagyobb boldogságot ígérte az élet egykor...
Útban a Cseszneki várhoz
Alig egy hét múlva a balatonkenesei Ssós-hegyre tértünk vissza Zolikával.Télen volt itt egy túránk még decemberben és akkor igen rút időnk volt és a kilátás sem volt élvezhető.Úgy döntöttünk visszatérünk.Ez ápriis vége felé sikerült is.Most nem volt rossz idő.Én pedig hosszú idő után estem egy túrán.Nem is kicsit,szerencsére puhára így nem ütöttem meg magam,de kissé sáros lettem.
A Soós-hegyi kilátó
Április végén visszatértem egy régi jó szokásunkhoz amelytől az elmúlt két évben a koronavírus fosztott meg.Újra a Mecsekbe jöttem.Egy olyan túrára amelynek 99%-án Gergővel is jártunk.A pécsi Dömörkaputól indulva olyan ismert helyeket érintettünk mint a Kisrét,a Kantavár,a Melegmányi,a Petnyák és a Nagy-Mély-völgy.Voltunk a Kőlyuknál és a Mánfai templomnál is.Itt is velünk tartottak Vikiék.A túra Mánfán végződött,onnan még bementünk Pécsre ahol ettünk és ittunk is.Jó buli volt ez is.Ekkora már rájöttünk,hogy Vikiékkel jobb túrázni mint régebbi túratársainkkal.Nem mennek kilométerekkel előttünk,ott vannak velünk,beszélgetünk,hülyéskedünk közben jókat.Cseppet sem bántam,hogy őket küldte hozzánk a sors.
A mecseki túrán,én Viki és Zoli
Májusban elsőnek a Tihanyi-félszigetet vettük célba Zolikával.Ez a túra maradt el az ősszel amikor Móni strokeot kapott.Most sikerült pótolni.Aszófő felöl hódítottuk meg a félszigetet és annak alighanem legszebb pontjait érintettük.A Barátlakások voltak a fő céljaink.Ezeket sikeresen el is értük.Most Zolikát érte ugyan egy kisebb baleset.Itt is ettünk,ittunk aztán.Szép túra volt,csodás helyekkel!
A Barátlakásoknál
A következő túra nehézségekbe ütközött.Nagyvázsonyba akartunk menni,de az utazás főleg haza nehezen volt összehozható,így módosítottunk és először a történelemben Zala megye felé vettük az irányt,a Keszthelyi-hegységbe!Itt ugyan nem volt maradéktalanul jó időnk,sőt eső is elkapott,de így is remek túrát tettünk ebben a még nem ismert hegységben.Két kilátót is érintettünk,Keszthely pedig elég klassznak tűnt.További felfedezésre vár a hegység ahová ha egészségünk engedi jövünk is!
Így csodálkoztunk mikor először láttuk a Keszthelyi-hegységet
Ezzel végződött a tavasz.Jöhetett a nyár,amelyet egy Duna menti túrával nyitottunk.A bölcskei pincefaluba tértem vissza,ahol szintén jártunk már Gergővel is.Igaz onnan most nem Paks,hanem Dunaföldvár felé vettük az irányt.Itt már forróság volt.A pincefalu most is klassz volt,aztán beértünk a hűs ártéri erdőbe.Itt viszont elég sok szúnyog volt,kiérve az erdőből a földvári fensíkon meg iszonyat forróság köszöntött ránk.A út cseresznyések és barackosok között vezetett,így be lakmároztunk.Dunaföldváron pedig szintén ettünk ittunk Zolikával.Végül is jó buli volt ez is.
Egy jól ismert hely,kertekben megy a turistaút Bölcskén!
Régi terv vált valóra június közepe táján.Most Börzsönybe mentünk,jöttek újra Vikiék is.A Drégelyvárhoz szándékoztunk felmenni.Az odaút érdekessége volt a Vácról induló vonat amelyet csak a jóisten tartott a sínen,úgy rázkolodott és dobált minket,hogy az meglehetősen rázós élmény volt.A várhoz Nagyoroszi felől meglepően könnyen feljutottunk.Szép volt és érdekes,pazar kilátással.Lefelé Drégelypalánkra már nehezebb volt az út mint előzőleg felfelé.De megoldóttuk!Drégelypalánkon is ettünk,ittunk majd még kimentünk az országhatárhoz az Ipoly folyóhoz.Jó kis buli volt ez is.Itt tartunk most.
Zolika hozza a formáját útban a Drégelyvárhoz
Tehát mint írtam nem a túrák minősége volt gyenge,hanem a mennyisége.Hiszen ebben a félévben 14 túránk volt mindössze és ha leveszem a két meccstúrát akkor ez csak 12,ez viszont már nagyon gyengusz...Na,de nem vesszük le,marad a 14.Ugye tavaly ilyenkor 19,tavalyelőtt pedig 18 túránál tartottunk.De 2019-ben is 16 túránk volt már ilyenkor!
Mind a 14 alkalommal velem volt Zoli.
Viki és Tomi pedig négy túrára jött el velünk.Mások ebben az évben nem tartottak velünk!Értelem szerűen 8 alkalommal voltunk ketten,négy alkalommal pedig négyen a túráinkon.
Idáig mentünk valamivel több mint 202 kilométert,ami 16,85-ös átlagnak felel meg.
A leghosszabb túra az év első túrája volt amely az alföldi csatornákhoz vitt.A legrövidebb pedig a fóti Somlyó-hegyi túra volt.
Jártunk eddig négy hegységben (ha a Balaton-felvidéket ide veszem akkor ötben),egy dombságban.Jártunk az Alföldön,a Mezőföldön és a Duna mentén is.
A legjobb túránkat nehéz kiválasztani,talán...sok esélyes van,de talán a Cseszneki váras túra volt.A legrosszabb ilyen nem volt,inkább úgy írom a leggyengébb pedig...hát nem is tudok választani mert ilyen nem volt,talán a bölcskei pincefalvas,de ez sem biztos.
Az első félév helye szerintem Hajmáskér volt a laktanyával.
Az első félév települése pedig.... Pesterzsébet volt ami ugyan Pesthez tartozó kerület,de ez volt talán a legnagyobb meglepetés.A legvidámabbak talán az első túrán voltunk amikor még újévi röfiket is kerestünk.
Stílus szerint volt kilenc bakancslistás túránk,három környékbeli túránk és két meccstúránk.Mindegyikről van részletes beszámoló a blogban.
Túrázásilag az első félév nem volt rossz,de a mennyiséget jó lenne nővelni!
