Bár még pár napig november van,de két okból is megejtem az őszi összefoglalót a megszokottnál kicsit hamarabb.Először is,ebben a hónapban már nem lesz több túránk.Másodszor az,hogy a napokban alig van szabadidőm,hiszen most napi 10-12 órákat dolgozom,így nem feltétlen van időm és kedvem ide írogatni egy-egy keményebb nap után.Az őszről dióhéjban annyit,hogy most is szép volt mint mindig.Az a bizonyos legszebb időszak amikor olyan tarkabarkák a fák,hullanak a levelek és sok az avar a földön,plussz még jó az idő is,meglehetősen rövid volt.Az a legigazibb ősz talán október utolsó napjai és november tízedike környékén volt leginkább.Nagyjából hat túrát terveztem az öszre,öt valósult meg és nem feltétlen mindig azok amiket megálmodtam.Kritikusan gyenge volt a szeptember,viszont jó volt az október,majd újra gyengébbre sikeredett a november.Zolikán kivül ősszel most a többi túratárs is messzire elkerült minket.Mindentől függetlenül szép túrákon voltunk,de az öt túra kevésnek mondható az előzetes reményekhez képest.
Nem volt hiány vízből szeptemberben
Kezdjük azzal ami nem valósult meg,bár szerettük volna.Nem sikerült eljutni a Szent György hegyre a Balaton-felvidékre.Természetesen erről a túráról azért nem mondtunk le és a közeljövőben majd összehozzuk.Sajnos amikor már úgy alakult,hogy eltudunk menni,bejött a korai sötétedés.És mire odaértünk volna a kiindulópontra alig hat óránk maradt volna a túrára meg minden egyébre ami azt övezi.Így úgy ítéltük meg,hogy hat óra alatt ugyan megtudtuk volna csinálni,de valószínűleg feszélyezett volna az,hogy sietni kell,hogy ne menjünk bele a sötétbe.Nem mintha félnénk,de ez a túra úgy már kevésbé lett volna élvezhető.Így megy a túra olyan időkre amikor már majd hosszabodnak újra a napok.
A másik ami nem jött össze,szintén a Balaton-felvidékhez köthető.A balatoni kék következő szakaszával jártunk szinte ugyanígy mint a Szent György heggyel.Megmondom az őszintét annyira nem is bánom,mert bár imádom a Balaton-felvidéket,de annyit jártunk oda az elmúlt években,hogy kicsit beleuntam.Szerettem volna már máshova is elmenni.Természetesen majd ez a túra is meglesz valósítva a közeljövőben.
A szeptemberre nem lehetünk büszkék.Nem akarok ugyanazzal magyarázkodni mint eddig,de nem voltunk eleresztve anyagilag,sokat szenvedtünk az elmúlt hónapokban,években (aminek remélhetőleg vége).Nem sikerült sehova sem eljutni szeptemberben.Hogy ne maradjunk túra nélkül,hogy ne essen meg velünk az a csúfság,hogy egy hónapban sehova sem megyünk,így egy helyi túrát hoztunk össze.Kapóra jött számunkra a hazánkat ekkoriban sújtó árvíz.Nagy árhullám vonult le a Dunán.Így úgy döntöttünk lemegyünk a Dunához és megnézzük és végig megyünk a Duna mentén ameddig csak lehetséges.Ez egy olyan 7-8 km-en volt lehetséges,máshol nem lehetett továbbhaladni az árvíz miatt.Látványos volt és érdekes ez a kis katasztrófa túrázás.De ez volt minden amit szeptemberben feltudtunk mutatni.
Az október már kellemesebben alakult.Rögtön sikerült összehozni egy már régóta tervezett túrát.Most sem mentünk túl távol a Dunától.Ercsin túlra vezetett a túra a Szapáry-Eötvös kápolnához.Ennek a túrának az útvonala 90%-ban megegyezett a 2017-ben Gergővel megtett Görögből-magyarba túrának az útvonalával.Így ismét Gergő nyomában lehettem szinte szó szerint.Beloianniszből tartottunk Ercsibe és azon túlra Zolikával.Nem volt a legjobb időnk,de ehhez képest egy jó kis túrát csináltunk meg.Látványos belvízek színesitették a túrát,a kápolna és annak környéke pedig nagyon szép volt.Jól elvoltunk!
A szép kápolnánál
Október közepe táján jött az ősz fő túrája a Keresztül a Kelet-Mecseken,most nyugattól-keletig.Ez is egy Gergő nyomábanos túra volt,hiszen ezt a túrát is megcsináltuk Gergővel (és Mónival) 2016-ban,annyiban máshogy,hogy akkor kelettől jöttünk nyugat felé.Rendkivül látványos és gyönyörű túra volt a lehető legjobb túraidőben.Ami viszont nem tetszett,hogy elképesztő tömeg volt ezen a napon a Kelet-Mecsekben.Még ezzel sem lett volna nagy baj,de helyenként eszméletlen zajt csaptak,röhögtek,kiabáltak,sivalkodtak....ez pedig nekünk nem gyere be ugye.Talán annak is szólt az átlagosnál jóval nagyobb tömeg,hogy éppen a kéktúrázás napja volt,mi meg éppen a kéken haladtunk...na és persze a kiváló idő sem volt egy utolsó szempont,hogy kimozduljon az ember.Gyakorlatilag nem lehetett hozzáférni a legjobb helyekhez (Cigány-hegyi kilátó,Ferde vízesés),de azért persze remekül elvoltunk ezen a napon is.A végén pedig Mecseknádasdon elfogyasztottuk minden idők legfinomabb babgulyását!
A kedvenc kilátóm
Minden idők legjobb babgulyása!
Mind a kápolnás,mind a mecseki túra filmjének elkészítésével igen-igen sokat szenvedtem.Hála isten az ősz közepére kicsit a gépem is megadta magát,így óriási erőfeszítésbe került a filmek elkészítése.Jutalmul az egyikre már kaptam is a negatív lájkot a you tuben valamelyik fotelharcostól.De végül is összejöttek és az én lehetőségeimhez képest azt mondom nem is lettek rosszak,de ugye kinek-kinek ízlése...
Ha jól emlékszem éppen a nemzeti ünnepen október 23-án csináltuk meg Gergő hatodik emléktúráját.Pontosabban csináltunk már egy emléktúrát a halála után is,de a "hivatalos" emléktúrák közül ez volt a hatodik.Ismét megtoldottuk az eredeti túra útvonalát kilenc kilométerrel és most Dunaújvárosból trappoltunk Perkátáig,érintve ennek az eredeti túrának az ikonikus helyszínét a nagyvenyimi Szent Bernát arborétumot.Ismét tökéletes túraidőnk volt és rendkivül kellemes volt végigmenni a túrán Gergőre emlékezvén közben.Sok újat erről a túráról nem tudok mondani,ezután is míg erőm engedi minden év októberében sor kerül majd rá,emlékezvén és tisztelegve örök túratársam emlékének...
Az ikonikus Szent Bernát arborétum
Gergő mindig velünk volt,van és lesz!
Novemberben jött az ősz fő attrakciója.Végre sok-sok tolodás után eljutottunk a Spartacus tanösvényre a Visegrádi-hegységben.Ezen a napon volt az a bizonyos legjobb,legszebb őszi idő amit én a legjobban szeretek.Így mind az időpont,mind a túra megválasztása telitalálat volt.Sokat jártunk november elején a Visegrádi-hegységben Gergővel (és már Zolikával is),így tudtam,hogy az év ebben a szakaszában a hegység leírhatatlanul gyönyörű.Most sem hazudtolta meg magát.Leírhatatlanul szép és szuper túrát tettünk a Spartacus ösvényen (máshol tanösvénynek hívják).Meg is fogadtam,amikor csak lehetséges november elején ezentúl mindig a Visegrádi-hegységbe jövök,mert ez felülmúlhatatlan!A túra leírhatatlan szépségeit még a végén megfejeltük azzal,hogy komppal étmentünk Visegrádról Nagymarosra.A Dunáról és Nagymarosról pedig felejthetetle látványt nyújtott a Dunakanyar a Fellegvárral a háttérben.Elképzelhető,hogy ez volt az év legjobb túrája,bár még van egy hónapunk.
A Spartacus ösvény legszebb helye
Ez volt tehát az ősz.A maga öt túrájával rendkivül sok szépséget tartogatott,de még mindig keveset.Kevés volt a túra,de a sok szép dolog kárpótolt minket ezért.Az ősszel csak Zolikával túrázgattam más most nem csatlakozott hozzánk.Próbálom majd rendszeressé tenni (bár a múltban is volt már rá példa),hogy októberben mindig legyen egy mecseki,novemberben meg egy Visegrádi-hegységi túra,mert ilyenkor ezek a helyek leírhatatlanul szépek!
Slusszpoén a végére,hogy a munkahelyünkön (egy helyen dolgozunk Zolikával) kaptunk igen.igen kervező híreket,így remélhetőleg egy kedvezőbb,több túrával járó tél köszönhet ránk,de erről majd a decemberi első bejegyzésben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése