Visszatérés a Jakab-hegyre

 Gergővel majdnem pontosan nyolc éve jártunk a Jakab-hegyen.A 2016-os április 23-i túra örökre beleivódott a szívembe.Semmihez sem hasonlító csodákat éltünk át akkor,Gergő távozásával a túra és az élmény még inkább felértékelődött.Tudtam egyszer még visszajövök és újra elindulok majd Gergő nyomába.A visszatérő túra már 2020-ra tervbe volt véve,ám akkor a covid és a hozzátartozó ökörségek meghiúsították a visszatérést.A következő években is történt ez-az ami miatt nem sikerült eljönni.Tavalyi ilyenkor például anyagi csődhelyzetbe kerültünk és ezért nem sikerült összehozni a túrát.Nem mehetett így tovább.Megfogadtam így vagy úgy idén nem fogom újra kihagyni.Valamivel jobban alakulnak a dolgok mint egy éve,így aztán április 20-án nekiindulhattunk végre és visszatérhettem újra a Jakab-hegyre!Három nap híján kerek nyolc évvel a Gergővel való itteni túránk után...

Megkezdtük!

A túra terve hamar eljutott közvetlen ismerőseimhez is,így anélkül,hogy bárkit is hívtam volna,Manó és Tizedes barátaim jelezték részvételi szándékukat.Így Zolikával kiegészülve négyen vágtunk neki a nagyszerű élményeket tartogató túrának.Kilenc után értünk a pécsi Mecsekalja-Cserkút vasútállomásra egy kellemes vonatozást követően.Innen indult a túra ahogy nyolc éve is.Átmenve a síneken túlvilági jelzés érkezett!Leesett a hátizsákomról a Gergő nyomábanos jelvényem...(nem szokott leesni),szinte azonnal tudtam,hogy Gergő jelzett odaátról,ezzel tudatva,hogy ott van velünk!Ez felmelegítette a szívemet.Már innen is látszódott a Jakab-hegy csúcsa.A terv az volt,hogy Cserkúton és Kővágószőlősön átmenve kapaszkodunk fel a Jubileumi kereszthez.Majd jönnek sorban a csodák: a Babás szerkövek,a Sasfészek,a Zsongorkő,a medvehagymás és a Pálos kolostorrom.A túrát pedig majd az Éger tető érintésével az Éger-völgyben fejezzük be.Az útvonal 60-65%-ban megegyezett a nyolc évvel ezelőtti túrával.

Túratársaim: Manó,Tizedes,Zolika

Hamar megtaláltuk a nekünk kellő piros4 jelzésű túristaútat.Ez vezet túránk első negyedében majd.A pécsi kertek alatt jutottunk ki a természet lágy ölére.A Pécs és Cserkút közötti erdőben haladtunk egy kisebb dombon.Úgy emlékeztem innen lesznek kilátásaink,de nem voltak.Ez nem szegte kedvünket.Hamar melegünk lett,persze mert kicsit vastagabban öltözködtünk.Nem a legjobb idők jártak és a reggelek hidegek voltak.De itt a menésben kezdtünk izzadni,így Cserkút előtt ahol végre találtunk egy kilátópontot,könnyitettünk magunkon.Innen amúgy szép rálátásunk volt a Jakab-hegy tömbjére.Pillanatokkal később beértünk Cserkútra.Ahogy nyolc éve,úgy most is igen szép arcát mutatta a település.Nagyon nem álltunk ugyan meg,de lassítottuk lépteinket és ámuldoztunk a kis falun.

Cserkút kedves kis település

Ha már Cserkút akkor sakkozom egyet!

Követtük a jelzést amely szép házak árnyékában vezetett ki a településről.Az ember ahogy kiér Cserkútról szinte azonnal ott találja magát Kövágószőlősön.Ahogy a Cserkút végét jelző táblát elhagyjuk,már ott van szembe az üdvözöljük Kövágószőlősön tábla.De itt érdemes megállni mert itt van az eddigi legszebb rálátásunk a Jakab-hegy tömbjére.Kicsit mi is megálltunk ezt megcsodálni,majd besétáltunk a festői Kővágószőlősre amel talán még Cserkútnál is szebb település.A nyugalom szigetével felérő falun is félig meddig végig trappoltunk,szép templom és az uránbányászati kiállítás szolgált látnivalóul na és a sok szép régi ház.Innen vezetett aztán a jelzés közvetlen a Jakab-hegy lábához.

Kővágószőlősön

Következett az igen kemény kaptató.Nem volt éppen túl hosszú,de helyenként igen meredek.Furcsa volt,hogy négyünk közül most Zolika bírta a legjobban.Azért is volt érdekes,mert reggel mikor mentünk a vonathoz még némi rosszullétre panaszkodott.Na,de szerencsésen felértünk a jubileumi kereszthez,ahonnan már fenetikus kilátás fogadott.Talán Manó kezdte legjobban élvezni a túrát.Innen szinten ment tovább az út a Jakab-hegy oldalában,de erdőben.Nem soká oda értünk a Babás szerkövekhez.Manó kishíján elélvezett a gyönyörtől,már nagyon elégedett volt a bulival.A filmemben látható majd,hogy sikerül megnyernem Keresztúri Ferencet az Aranyhegy Filműhely,rendezőjét,operatörjét és narrátorát,hogy használhassuk az ő kellemes hangját a Babás szerkövek bemutatásához.Így ajánlom mindenkinek,hogy ha mást nem is,de ezt a részt nézze meg a filmből.Zseniális ahogy Feri elmondja a szerkövek legendáját!Na mi meg alaposan kigyönyörködtük magunkat a fantasztikus Babás szerkövekben.Innen is eszméletlen volt a kilátás nyugat felé.De még mindig nem ez volt a csúcspont!

Zoli,Manó és én a Jubileumi keresztnél

Sorban egymás után a Babás-szerkövek

A szeköveken

Kapaszkodás következett,újabb meredek kaptató immár a kék3 jelzésen.A Sasfészeknél kötöttünk ki amely egy hatalmas sziklafal a hegy oldalában kicsit magasabban mint a szerkövek.Nevét a tetején egykor fészkelő sasokról kapta.Már nagyon benőtte a növényzet,így alig-alig volt látható belőle valami.Nyolc éve amikor itt voltunk még jól látható volt a hatalmas fal.A Sasfészek után sziklákon vezetett fel tovább az út!Nem volt ez olyan nehéz szakasz,inkább nevezném érdekesnek.Na és nem volt hosszú sem.Ötven méter múlva már köves-földes meredek kaptató következett.Szerencsére ez sem volt túl hosszú.Végre felértünk a Jakab-hegy tetejére.Egy csodálatos mesevilágba csöppentünk!

Kapaszkodás a sziklákon

Ha virágos az út,e kérdezd hová visz!

Medvehagymások között ment immár a kék jelzés.Eleinte még nem láttuk,hogy virágozna,de pár méter múltán ott volt az amiért jöttem!Virágzó medvehagymák milliói!Ezt a látványt nehéz felülmúlni!Az út nagyjából szinten ment.A Zsongorkő előtt volt több pad-asztalkákkal.Itt álltunk meg pihenni és enni.Rendkivül kellemes környezet volt,viszont nem kicsit volt zavaró a szomszéd asztaloknál ülö és fenhangon nevető és már-már kiabáló csoport...Legszívesebb pofán rúgtam volna mindet!Sose tudom megérteni,hogy erdőben miért kell így viselkedni?A kaja végeztével elindultunk a Zsongorőhöz még mielőtt ezek a barmok oda mennének.A híres kő előtt még ott volt a beomlott Remetebarlang,majd egyből utána megérkeztünk a Zsongorkőhöz!

A Zsongorkő

Közelebbről

Manóval és a Tizedessel a Zsongorkőnél

A Mecsek legszebb helye most sem hazudtolta meg magát!Innen volt a legjobb kilátásunk.Főleg nyugat felé,de kicsit elláttunk délre és északra is.Látni lehetett egész nyugat Baranyát és kelet Somogyot!Délre a távolban pedig a Villányi-hegységet.Alattunk pedig falvak sorát,elsősorban Kővágószőlőst.Ismét felejthetetlen volt!Annak idején egy órát itt töltöttünk Gergővel,most nem volt ennyi időnk mert özönlöttek ide az emberek,köztük az előbb említett hangos csoport is.Így csak negyedórát voltunk itt.Én amúgy egész nap ellennék ezen a fantasztikus helyen.Visszamentünk a kék jelzésre a medvehagymák közé.Leírhatatlan szépségű út volt!

Varázserdő

Számomra az egyik legkellemesebb látvány

Régen Gergővel belefeküdtünk,most ezt nélküle nem tettem meg...

A gyengébbik kamerámmal fotóztam,mert a jobbik kellett a film készítéshez és nem akartam,hogy hamar lemerüljön.Így a képek kicsit most gyengébbek a szokásosnál a videó viszont jobb lett az átlagnál!Nem soká elértük a Jakab-hegy "központi" helyét.Itt egy nagy rét volt a fensíkon,itt állt a leginkább templomhoz hasonlító Jakab-hegyi kilátó és kicsivel odébb a Pálos kolostorrom.Volt látnivaló továbbra is.Ez volt az a kilátó amelyre egy létrán kellett felmászni gyakorlatilag egy aknában.Annak idején Gergővel felmentünk,de csalódást okozott a kilátó a gyér kilátással és a kicsi hellyel.Most nem lehetett felmenni a létrát valahol fentebb elvágták.Így volt-nincs kilátó.Amúgy hamarosan írok majd egy bejegyzést mert szokatlanul sok most a Mecsekben a nem látogatható kilátó!Maga az építmény persze szép volt esőbeállóval és beülővel.

A rét a Jakab-hegyen

A Jakab-hegyi kilátó

Mint kilátó jelenleg nem használható

Innen aztán átmentünk a kolostorromhoz.Itt is jártunk ugye nyolc éve... az egész kolostorrom olyan mint egy labirintus,noha eltévedni azért nem lehet benne.Derékig és vállig érő falak ölelték körül.Nagyszerű hely volt ez is.Most nem térek ki rá részletesen,alkalom adtán majd írok erről is külön bejegyzést!Jól megnéztük és bejártuk a Pálos kolostorromot is.Itt volt az a pont ezt követően ahol letértünk a nyolc évvel ezelőtti útvonalról.Akkor a kéken mentünk tovább Gergővel,most a zöld kör jelzést választottuk.Ez vitt az Éger-tető felé.Búcsút vettünk a Jakab-hegy tetejétől és megkezdtük az ereszkedést lefelé.Még egy darabig a medvehagymák között mentünk majd a gyönyörű napfényben a legszebb mecseki erdőn át tartottunk lefelé.Az út könnyű volt és jól járható.

A Pálos kolostorrom

Lefelé

Aztán valahol benéztük a dolgokat mert nem jutottunk el az Éger-tetőre.Annyira beszégettünk útközben,hogy alighanem nem vettünk észre egy oda vezető utat.A zöld körröl így a zöldre tértünk le,egy forrásnál ittunk egy jót majd nem soká könnyedén leértünk az Éger-völgybe.Ennek is sajna a végére,illetve ha Pécs felöl jövünk akkor az elejére.Így mindössze néhány méter jutott az Éger-völgyből.Ha előre tudom ezt és azt,hogy kimarad az Éger-tető akkor azon a kéken mentünk volna most is,mint nyolc éve Gergővel..Mindegy,így is szép volt a túra!Az Éger-völgybe még a vízesést és a tavat néztük meg.A vízesés nagyon mestreséges mivoltú volt így nem volt különösebben érdekes.A tó viszont fantasztikusan szép volt!Tükrözödött a vízfelületen az erdő...csodálatos volt!

Éger-völgyi tó

Lényegében itt végződött túra.Még annyi maradt,hogy lementünk a közeli buszmegállóhoz és helyijárattal bementünk Pécs belvárosába.Ott egy helyen kajáltunk egy jót,majd mentünk a vasútállomásra.Éppen elcsíptünk egy nekünk kellő vonatot,így hazafelé is kényelmesen jókat dumálgatva utaztunk.Fél kilencre értünk haza.Nagyon szép és érdekes túra volt,mind a négyen élveztük,talán legjobban Manó. 

Ez volt az év kilencedik túrája.Most 17 kilométert mentünk.Így ez összesen 147,6 km.Ez pedig annyit jelent,hogy a túránkénti átlag 16,4 km!

Jó buli volt,talán az év eddigi legjobb túrája.A Mecsek most sem hazudtolta meg önmagát!A híresebb helyekről amiket érintettünk (Babás szerkövek,Zsongorkő) a Mecseki népmondás sorozatomban megtaláljátok az adott hely legendáit!