Kedvenc váraink (23.) - Dunaföldvári vár/Csonka torony

 A sorozat következő "versenyzője" a lakóhelyemhez egyik legközelebb vár,Dunaföldvár vára.

II. (Vak) Béla királyunk 1131-ben Földváron Szent Péter apostol tiszteletére apátságot alapított, aminek első okleveles említése 1199-ből ismert egy peres okiratban, "Monasterium de Felduar" alakban. Egy 1299-es oklevélben "abbas et conventus monasterii de Feldwar", 1333-ban "conventus de Feuldwar", 1343-ban "abbas B. Petri apostoli de Feuldwar" és 1483-ban "nundine in opido Feldwar" megnevezéseket olvashatjuk. Ezekből az oklevelekből kitűnik, hogy a 12. században már itt bencés apátság volt amely hiteles helyként is működött és a pécsi egyházmegyéhez tartozott.

A torony az alsóbb utcákból

Dunaföldvár vára valószínűleg a 15. században, Mátyás király uralkodása idején, a középkori bencés kolostor megerődítésével alakult ki. Területe azóta teljesen beépült, a felszínen csak a ma is álló torony áll még, melyet a 16. század elején építettek. Mai nevén "Csonka torony", vagy "Török torony"-ként ismert.

Földvár várának első említése Szinán csausz Szulejmán szultán 1543-as hadjáratát leíró művében szerepel. "Ezalatt az említett állomásról elindultak és Földvár vára mellett állapodtak, amely az ő nyelvükben ezt jelenti: Jir-hiszari."

A belső udvaron

Hogy pontosan mikor építették ki a palánkot a torony köré a törökök, az bizonytalan. Az első zsoldjegyzék 1557-ből ismert, ekkor 38 azab volt az őrsége Juszuf Jahja aga parancsnoksága alatt. A végváriak gyakran háborgatták a hódoltsági részeket, 1561 szeptemberében Nádasdy Kristóf emberei ütöttek rajt Földvárnál a törökökön és zsákmánnyal tértek haza. 1566-ban már 26 martalóc is szerepel a helyőrség zsoldjegyzékben. 1569-ben összesen 74 fő szolgált a várban, ekkor már 48 lovas (fárisz) is. Pálffy Tamás várpalotai kapitány széles kémhálózatot tartott fenn, egy jelentésében Földvár török őrságánek az adatait is megadta: Földvárott vagyon Musztafa aga, 50 beslianál több vagyon. Az pasa vajdája lakik benne; az is egynehány lóval felülhet. Izáraly és martalócz vagyon 60, topcsi 2 és egy dazdár." A törökök a vár építése során a torony nagyméretű reneszánsz ablakait lőréses ablakokká szűkítették le.

1586. szeptember 20-án Ali budai pasa Ernő főhercegnek írt panaszos levelet: "Ezeöknek utánna uagyon az hatalmas császárnak egy Feölduar neuw uara, ki megh Budán alól tiz mer feöldeön uagyon az Duna mellett, ott mind szüntelen lesekeödnek, az szegény utón iarokban sokat le uagnak, kiket penig mind marhastol el uisznek." A vár és az Eszék - Buda fő útvonal a végvári portyázók gyakori célpontja volt, ezért erősítették meg a törökök palánkokkal az egyes állomásait.

Valahol a várban

A 15 éves háború alatt megnőtt Földvár török őrségének a létszáma, 1605-ben már 129 fő kapott zsoldot. A történetíró Kjátib Cselebi Szinán nagyvezér 1593-as Veszprém és Várpalota elleni hadjáratában megemlíti Földvár palánkját, de leírást nem ad róla. 1599 júniusában Pálffy hajdúi sikeres támadást hajtottak végre a törökök dunai utánpótlás vonala ellen (tolnai portya). A hajdúk végül elfoglalták és felgyújtották Valpó várát és visszavonultak. A boszniai pasa és a dunántúli bégek csapatai Földvárnál az útjukat állták. A csatában 200 hajdú és 500 török esett el, köztük a pasa is. A hajdúk sikeresen törtek át és visszatértek a magyar területekre. 1601-ben Székesfehérvár elfoglalása után Mátyás főherceg elrendelte a város védelmi körletének kibővítését, Dunaföldvár, Simontornya és Koppány elfoglalását. Ez Ortelisus szerint megtörtént. A várat a kiürítésekor minden bizonnyal felgyújtották. 1602-ben egy névtelen olasz tudósítás szerint Nádasdy és Thurzó csapatai tüzérség nélkül, puszta kardjaikkal vették be a várat ismét; őrségét levágták, a zsákmányt felprédálták és tönkretették a védelmi berendezéseket. Kjátib Cselebi az 1604. évi eseményeknél megemlíti, hogy a szerdár kijavíttatta Földvár várát.

1608-ban Maximilian Brandstetter Konstantinápolyba utazván gyenge várnak látta az erődítményt: "...Földvár fölött, ahol egy a törökök által megszállva tartott gyenge vár és mellette egy meghódolt parasztok lakta kis helység található...". Egy 1609-es zsoldjegyzék szerint a vár őrsége 130 fő volt. Ez a létszám 100 körülire zsugorodott az 1620-as évektől.

A főbejárat

1626-ban Athanasio Georgiceo II. Ferdinánd álruhás császári megbízottja útleírásában megemlíti Földvárt: "E tótól mintegy két puskalövésnyire volt egy palánk, amelyet Fuduarnak [Földvárnak] hívnak, szintén a Duna partján, ahol száz török és szerb lovas és ugyanannyi gyalogos szokott lenni, akik mind a szultán zsoldjában állnak. Ugyanezen a helyen 30 háznyi kálvinista magyar is él, nagyon kényelmesen, mert a töröknek nem tartoznak mással, mint gyalogosszolgálattal és levélhordással, vagy azzal, hogy kocsin a közszolgálatba küldött személyeket szállítsák, ha Budáról jönnek, akkor két mérföldnyire, ha Buda felé mennek, akkor négy mérföldnyire."

A híres török utazó, Evlia Cselebi 1663-ban leírta a várat és települést: "Földvár vára. Lajos magyar király építtette. Azután 936. évben Szulejmán khán elfoglalta és fejlődötté tette. Buda területén a pasa magánjövedelmű birtoka (kliász) és helytartóság. Ennek a vára is a folyó partján igen magas hegyen fekvő, nagyon erős és szép vár. A Duna mentén ennél erősebb palánka nincs. Köröskörül háromszoros tömésfal építkezésű palánka ez, melyet két igen mély árok vesz körül. Két helyen nagyon erös fa-kapuja van, melyek egyike a keleti irányba néző Kicsiny kapu, Az árok fölött fából egy pavilonja van, mely megtekintésre érdemes londsa ; a várszolgák valamennyien itt üldögélnek és a Duna rakodópartját nézegetik. A várbeli nép e kapun át viszi be a Duna vizét. A másik kapuja nyugoti irányban a külső városra nyíló Nagy kapu. Ennek az árka fölöt fahíd van. A vár négy szögletén levő igen erős tornyokban sáhi és zárbuzán ágyúk vannak. Benn a várban deszkazsindelyes ház és egy templomból átalakítotot Szulejmán khán dsámi van. E dsámival összefüggőleg az ég csúcsáig emelkedő, négyszögletes, erős építkezésű, szép torony van, mely kilátáshely levén, onnan az összes síkságok és víztócsák partjai három konak távolságra meglátszanak. Egészen a csúcsán négy darab kitűnő ágyú van, sőt azon felül e tornyon -van még Szulejmán khán dsámijának magas deszkamináretje is. E toronyban őrzik a parancsnoknak és a kétszáz várkatonának értékes tárgyait.

Külvárosa. Négyszögletű, csupán tömésfal kerítésű város, melynek kerülete húszezer lépés. Erős toronybástyákkal felszerelt s igen mély és meredek árokkal ellátott két deszkakapuja van, melyek mindegyike kettős szárnyú kapu. Mindegyik kapu fölött deszkabástyájú és készenlétben álló ágyúkkal ellátott tornyok vannak. Ezen kapuk egyikén bemenvén, a másikon kimennek ; középen főúttal bíró város és állomáshely ez. Van összesen kétszáz laposfedelü, alacsony háza, továbbá kertjei, egészséges vizű kútjai és egy dsámija, mely az előtt művészi templom volt. Egy mecsetje, egy fogadója, ötven boltja, a fogadó tövében pedig egy csorgókútja van. Ez imáretehen (középület) kívül e külvárosnak néhány üres telekféle helye van, sőt oly terjedelmű város ez, hogy az összes temetők a városkerítésen belül vannak. E várba évenkint egyszer öt-tízezer ember gyülekezik össze s akkor nagy vásár van, ilyenkor a várban is két háromszázig menő, nyomorúságos gunyhó formájú boltot készítenek. ". Az 1663-ban szintén erre utazó Ottendorf császári követ sematikusan lerajzolta Földvárt (galéria). Ő is megemlíti, hogy a palánk magas, dombos parton fekszik. Az egész település magas kerítéssel és mély szárazárokkal van körülvéve, mert sokat szenvedtek a kóborló hajdúk támadásaitól.

A torony a bejárattól nézve

A török őrség 1686-ban a keresztény seregek közeledtére elhagyta a palánkot, az Eszék felé visszavonuló nagyvezér egy 2000 főnyi tatár kontingenssel az összes kis palánkot felgyújtatta. A keresztény sereg szeptember közepén érkezett a lerombolt Földvárra. Egy 1689. december 20-án kelt német összeírás Földvár leírásában a török erődítést emelte ki.

A kuruc korra a vár felépítése nem nagyon változott meg. A levelezésekben Földvár várát egyszerűen csak "sánc"-nak említik, ezzel mintegy jelezvén erődítmény jellegét. 1704. január 17-én a Dunántúlra betörő kurucok elfoglalták Földvár várát, de április 9-e után a császáriak kiszorították Károlyit és visszafoglalták Földvárt is.Simontornya viszont kuruc kézen maradt. Május elején Forgách és Károlyi csapatai ismét megpróbálták elfoglalni a Dunántúlt, és Földvár is a kurucoké lett egy rövid időre. Szeptember közepén Heister visszafoglalta a kurucoktól Földvárt és Simontornyát is. Földvárt megerősítették a császáriak, és a vár sikeresen állt ellen december 8-án a kurucok ostromának - a támadók csak az első sáncot (a település körülit) tudták elfoglalni egy rövid időre.

1705. június 5-9. között a kurucok ismét sikertelenül ostromolták Földvárt. Ekkor az "alsó két sáncot" vették be, a németek pedig a "felső sáncba" vonultak vissza. A császári felmentő sereg Glöckelsperg vezetésével elindult Földvár felé, erre Esterházy Dániel június 15-16-án visszavonta csapatait, és az imsósi hídon át Soltra vonult.

1705. november 4-én Kecskemétről indulva Bottyán serege egyetlen rohammal foglalta el Földvárt és kiadta az utasítást a megerősítésére annak ellenére, hogy Saint Just francia hadmérnök védelemre alkalmatlannak mondta Földvár várát, sőt lerombolását javasolta. 1706. február 14-e után a császáriak által ostromolt Bottyánvár védői kitörtek és Földvárra vonultak vissza. A kurucok augusztusig erősítik a várat, de végül Rákóczi elhatározza a feladását. A sáncokat ekkor részben elhányták és a Duna hídját is szétszedték.

1707. áprilisában még felmerült a vár ismételt megerősítése, de ez már elmaradt. 1708. nyarán a kurucok végleg feladták Földvárt és oda a császáriak 1709-ben bevonultak. 1710. február elején a végül a császáriak is kivonultak Földvárból, ezzel a vár hadi jelentősége megszűnt.

A békeévek beköszöntével az amúgy is elhanyagolt külső védőműveit lebontották, csak az öregtornyot tartották meg uradalmi börtönnek, majd később magtárként hasznosították.

1858-ban egy tűzvészben a város egy egy részével a torony is megsérült: a tűz tönkretette a torony fazsindelyét, és belső faemelvényei, falépcsői is mind leégtek, a belső tér üres lett. Ezután már csonkán építették újjá.

Gergő a várban

Régészeti kutatására az 1970-es években került sor. Erről itt olvashat bővebben. A tornyot 1974-ben és 2006-ban felújították. Jelenleg múzeumként működik.

A vár ugyan ingyenesen látogatható,azonban van nyitvatartási idő,erről idejében tájékozodjunk.A toronyba a belépés díjköteles!

A várban mi elég sokszor jártunk,kapásból hat alkalom jut eszembe,de lehet ez bőven több is.Jártam itt Gergővel,Mónival és Zolikával is.A vár egyes részeiről is a toronyból is pazar kilátásunk van a Duna illetve a város irányába is.

felhasznált forrás: varlexikon.hu