Nagyvázsonyi túra

 Nem emlékszem mikor fogalmazódott meg először egy nagyvázsonyi túra lehetősége.Lehet már Gergővel is szóba került a dolog.Az biztos,hogy évek óta húzodott a dolog.Aztán idén májusra bevettem a bakancslistába,de olyan fos volt a tömegközlekedés főleg vissza,hogy átmenetileg jegeltem a túrát.Ez helyett került be májusban a Keszthelyi-hegység.Aztán mostanra úgy voltam vele,ha törik ha szakad megcsináljuk,annál is inkább mert Vikiék is jelezték részvételüket.Átnézve újra a menetrendeket örömmel tapasztaltam,hogy sokat javult a dolog,gondolom a nyári menetrend életbe lépésen köszönhetően.Így már semmi sem tartott vissza,hogy neki induljunk.Vikivel és Tomival már a dunaújvárosi autóbuszpályaudvaron találkoztunk,mivel Adonyból jöttek most és így elérték az 5.40-kor Veszprémbe induló járatot.

Az első méterek Tótvázsonynál

Természetesen Zolika tartott még velünk.A busz 7.50-re ért Veszprémbe,ahol átkellett szállnunk egy olyan járatra amely elvitt minket a túra kiinduló pontjához.Ez a Veszprém-Zalaegerszeg járat volt és a 77-es úton repesztett.A Tótvázsonyi elágazásnál szálltunk le 8.45-kor róla.Kezdődhetett a túra.A tervünk az volt,hogy elmegyünk a Tótvázsony és Nagyvázsony között található katonai kilátóba,hiszen hírét vettük,hogy szabadon látogatható.Utána pedig elmegyünk Nagyvázsonyba ahol megyünk egy körtúrát és a végén megnézzük a Kinizsi várat.A túra első méterei kilométerei sajnos a 77-es út mentén kellett,hogy haladjon,a toronyhoz jelzett turistaút innen nem vezetett.Késöbb ugyan betértünk egy jelzetlen útra amely elvitt a kilátó toronyhoz.

Végre biztonságos utakon

A torony szinte már a leszállás pillanatától látszódott.Úgy becsültem fel 2-2,5 km-re lehet a buszmegállótól.Nagyjából így is volt.Ahogy közeledtünk úgy tünt egyre klasszabbnak az építmény.Oda érve pedig fenetikusan klassz volt.A torony előtt volt egy kis fedett pihenő,úgy döntöttünk itt megreggelizünk mielőtt felmegyünk a toronyba.Július lévén csak reménykedni tudtunk benne,hogy elkerüljük a kánikulát a mai napon.Nos ez sikerült.Bár élénk szél volt,az idő szinte kiváló volt.A pihenő mellett voltak még tájékoztató táblák,hogy mit kell tudni a toronyról.Erre most nem térek ki,hiszen majd a kedvenc kilátóink sorozatomban szerepelni fog a kilátó.

Tábla,pihenő,kilátó

Stabil építménynek tűnt,az is volt!

Nem értettem amúgy miért nem vezet ide jelzéssel ellátott út.Hiszen a mezőn azért futottak utak keresztül kasul.Kaja után akkor belevágtunk a toronyba.Stabil építménynek tűnt,odafenn a kilátószint pedig bevolt rácsozva,így még a tériszonyosoknak is adhatott ez biztonság érzetet.Nehezen nyiló vasajtó vezetett be a kilátóba,ahol egy meglepően tiszta lépcsőház fogadott.Egy stabil vaslépcső vezetett fel a fehérre meszelt lépcsőházban.Minden szinten voltak ablakok,már onnan is kilehetett kukucskálni.Hat emeletes volt,a felső két szinten már több és nagyobb ablakok is voltak.A legfelső szinten pedig volt egy újabb vasajtó ami kivezetett a kilátó részre.Csak felső fokon beszélhetek a kilátóról,sőt úgy gondolom ez volt eddigi életem során a legsabilabb,legtisztább,legjobb kilátó!

Első osztályú!

Trappolunk felfelé

A legfelső szinten

Természetesen kimentünk,hiszen ezért jöttünk.Valóban bevolt rácsozva,így a biztonság érzet magasabb volt.Körbe lehetett menni a kilátószinten,egy szűk járaton,így persze teljes 360 fokos körpanorámánk volt.Felmerülhet a kérdés,hogy ide minek csinálnak kilátót?Nem egy felkapott hely,nem is hegycsúcson van,alattunk a közelben a forgalmas 77-es út másik irányba a mezők.A hegyek meg kicsit távolabb.Nos ennek az építménynek az elsődleges rendeltetése nem a kilátás volt.Régen ez katonai megfigyelő torony és irányitótorony is volt,hiszen létezett itt egy ideiglenes repülőtér a múltban.De mondom majd ezekre kitérünk a kilátós sorozatom keretein belül.

A kilátószint

Jómagam és Tomi a kilátóban

A kilátás persze így sem volt rossz!Körül ölelt a Bakony minket a közelben láttunk egy a többinél magasabb hegyet,alighanem a Kab-hegy lehetett.Láttuk Tótvázsonyt és Nagyvázsonyt és távolban a többi hegyet és települést.Láttuk a közelben futó 77-es utat és a mezőkön futó utakat is.Bár nem voltunk messze,sem a Balaton,sem Veszprém nem látszodótt.Elvoltunk itt egy félórát.Nagyszerű építmény volt,főleg mi Zolival csodáltuk!Nehéz szívvel is jöttünk le,de a túrának folytatódnia kellett és még nagyon az elején voltunk.Úgy döntöttünk amig lehet a mezőn futó egyik uton haladunk,úgy láttam fentről az Nagyvázsony felé vezet.Amig nem muszály nem megyünk ki a 77-es úthoz.

Távozóban a kilátótól

Magunk mögött tudva a kilátót egy jó kilométert tudtunk a mezőn menni,végül kénytelenek voltunk mégis kimenni a 77-eshez.Ennek mentén kellett vagy 2 km-t mennünk Nagyvázsonyig,ami az erős forgalom miatt nem volt kifejezetten kellemes...Valóban kikéne vezetni a toronyhoz egy jelzett turistaútat!Na de végül is elértük Nagyvázsony.Egy templom fogadott elsőnek,majd mentünk be a településre amely igen szépnek tűnt.Elhaladtunk egy pálinkaház mellett,ennek még a neve is jól csengett...Majd a Varga utcán mentünk.Ez elméletileg már jelzett út volt,de jelzést nem találtunk itt.Hangulatos szép utca volt.Kikötöttünk a Kinizsi vár alatt.Ez az utca volt tehát a vár mögötti (alatti) utca.

Ez a templom fogadott Nagyvázsonyban

A vár az alsó utca felöl

Itt még nem szándékoztunk bemenni a várba,hanem indultunk a körtúrára Nagyvázsony körül.Hamarosan végre jelezett turistaútra leltünk,ez pedig nem volt más mint az OKT itteni szakasza.Jó darabig ezen szándékozunk menni.A jelzés felvitt a felső utcába a vár mellé,de még mindig nem akartunk bemenni.Majd a kör végén!Aztán ellenkező irányt vett és kivitt a településről.Elhaladtunk a temető mellett majd kiértünk rövidesen az erdőbe.Nem is gondoltuk,hogy nem akármilyen csoda vár ránk a következő métereken!Az erdőben rábukkantunk egy pálos kolostorromra amely nem volt kicsit!De mielőtt még szemügyre vettük volna újra kajáltunk egyet,

Kajaszünet

A pálos kolostor romjaiban is lenyügöző volt!És hatalmas!Körbe jártuk minden irányból persze,szemrevételeztünk mindent.Sajnos jött egy turistacsoport akik voltak némi zajjal.Sosem értem miért nem lehet egy erdőben ilyen helyen normálisan viselkedni... Az igazi csoda a a kolostornak a templomi részén volt.Úgy tűnt két asztal van ott.De azok nem asztalok voltak,hanem...kapaszkodjatok meg: Kinizsi Pál sírja volt az egyik !!! Hát ilyet!Teljesen oda meg vissza voltam a dolog nagyszerűségétől,itt voltam Kinizsi Pál sírjánál!Oké,ez oké,de....a híres nagyszerű hadvezérnek nem a Hösök terén volna a helye?Itt van az erdő mélyén elbújva?Jó persze itt élt,minden ide köthető,hiszen a várat is Mátyás király adományozta neki...Szóval elképesztő hatással volt rám mindez...,de volt ott egy másik sír is!

A kolostor nem mindennapi csodát rejt!

A templomi rész

Kinizsi sírja!Innen nem látszik,de ott a felső könél bevan vésve a neve és a születési és a halál dátuma

Az új férj sírja

Aztán itt kicsit csődöt mondott a történelem tudásunk.Szóval a másik sírban Kinizsi özvegyének újabb férje volt aki Kinizsi után 14 évvel halt meg.Viszont amit nem tudunk biztosra de utánajárok majd!A Kinizsi ereklyéket a Nemzeti múzeumban örzik és az itteni Kinizsi várban.Kinizsi földi maradványai viszont valószínűleg itt vannak ebben a sírban,hiszen mi másért lenne itt a sír?Olyat is hallottam,hogy kifosztották stb...na ennek utána kell majd járnom,mert borzasztóan érdekel a téma.De az,hogy itt voltam a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának a sírjánál,ez mindent vitt.Ez volt az év pillanata!De mondom neki szerintem a Hösök terén volna a helye!

Természetesen a dologgal majd még részletesebben foglalkozom a blogban a közeljövőben!

Szelfi a kolostorban

Óriási élmény volt ez a kolostor és most joggal pályázhat nálam az év helye címre.Indultunk tovább a nem mindennapi élményt követően a kéken.Szinten ment az út az erdőben,kifejezetten kellemes és friss volt a levegő.Pár száz méter után kiértünk egy rétre,amely a hegy oldalában futott és pazar volt a kilátás nyugat felé,főleg a Kab-hegyre.Ezután pedig váltogatták egymást az erdős és a rétes szakaszok.Pazar szép helyeken vezetett az OKT!Végül belebotlottunk egy újabb romba,de ez az előzöhöz képest nagyon kicsi volt.Ez volt az Ilona templomrom.Mivel kellemes hűvösben voltunk az erdőben pihentünk itt egyet.

Gyönyörű utakon...

Az Ilona templomrom

Egy hajdani templom volt ez,egy hajdani itteni falu kis temploma.Indulva tovább végleg kiértünk a rétes részekre.Az erdőket most elkerülte az út.De ezek a rétek földöntúlian szépek voltak,majd völgyé avanzsáltak arébb.Ha jól tudom ez lehetett a Viszony,vagy Vizsony-völgy.Pontos nevét nem tudom.Közben ugye mivel körtúrán voltunk az útnak valahol visszafelé kellett fordulni.Ugye eddig délnek mentünk,itt már kelet felé fordult a völgy.Gondoltam annak végén majd északi irányt veszünk.Így is lett.A völgy végén vettünk búcsút a kéktől.Innen vissza pedig a zöld vezetett.De itt is volt erdei pihenő,újfent pihentünk egyet.

Újabb és...

...újabb csodák!

Trappolás a völgyben

Erdei szakasz következett újra!Egy patakon kellett átkelni és némi keresést igényelt a zöld jelzés megtalálása,de meglett.Először ezen a túrán egy komolyabb emelkedő következett.Aztán kiderült mégsem volt az annyira komolyabb.Nem sokat mentünk itt az erdőben,hiszen odafenn egy fensíkra értünk ki ahonnan már Nagyvázsonyt is látni lehetett.Ám a zöld jelzéssel meggyűlt a bajunk.Az még hagyján,hogy rendkivül gyengén voltak felfestve,de sokszor az út is eltűnt a semmibe.Némi keresgélés után leszartuk.Mentünk keresztül a lankán,mert szemközt már ott volt Nagyvázsony!

Lankákon át

A visszafele irány valahogy sokkal rövidebbnek tűnt mint mikor távolodtunk a kéken.Végül is ott voltunk Nagyvázsonyban újra.Kis séta után a település utcáin visszaértünk a várhoz,immár szemben voltunk vele.Csodás nagyszerű látvány volt,de mivel volt itt egy étterem is a többiek úgy döntöttek,előbb együnk,igyunk aztán utána a vár.Jó legyen így,hiszen jómagam is éhes voltam már.Itt volt amúgy a postamúzeum is.Az étterem teraszáról is csodás rálátás volt a várra.Természetesen a teraszon foglaltunk helyet.

A Kinizsi vár

Ilyen helyen képzeljétek el,hogy tud esni a sör....

Remek volt a Mátyás udvar névre hallgató étteremben a kaja is meg a sör is.Nagyon jót ettünk és ittunk a csodás helyen,benn is ültünk vagy két órát biztosan.A kiszolgálásra sem lehetett egy szavunk sem.A dolog végeztével következhetet a vár.Sajnos a vár felújítás alatt van,bemenni belehetett,de erősen korlátozva volt odabenn,hogy hova lehet menni.Így is hatalmas élmény volt persze,főleg aztán,hogy egy ottani hölgy alapos kiselőadást tartott a várról a felújításokról meg a toronyról nekünk.Meg is fogadtuk a többiekkel,hogy amint hírét vesszük,hogy kész a vár majd visszatérünk.Megnéztük így amit lehetett,aztán eljöttünk.

Néhány kép:

A vár bejárata

A toronyba szerettünk volna felmenni,de sajna még lezárva

A srácokkal a várudvaron

Viki a bástyánál

Még bőven volt időnk.Azt gondoltuk,hogy a várban több időt töltünk el,de mivel nem minden része volt látogatható így hamar letudtuk.Elmentünk egy másik vendéglőbe.Én még itt lenyomtam egy gulyást mivel az az előző helyen nem volt és én mindennél jobban szeretem.A többiek már nem tudtak enni.Viszont sört már nem ittunk gondolván a hosszú busz útra majd..Itt is elvoltunk vagy egy órát.Végül kimentünk ahhoz a buszmegállóhoz ahonnan ment vissza a busz.Jó 20 percet kellett rá várni.Ugyanaz a busz vitt vissza Veszprémbe mint amelyikkel jöttünk,még a soför is ugyanaz volt.

A másik vendéglő

Hétkor indultunk Nagyvázsonyból,veszprémi és fehérvári átszállással fél 11-re értünk Dunaújvárosba,Vikiék még mentek haza Adonyba.Remek buli volt,remek nap,remek túra sok látnivalóval.Ez volt az év 14-ik túrája.Most mentünk 16 kilométert.Így 225,3-nál tartunk ami 16,09-es átlagot sejtet.

Közben már blogírás közben kaptam az "íveket" a Kinizsi sírral kapcsolatban.Kaptam egy olyan oldalt amiből sok dolog kiolvasható.Mondom majd ezzel részletesen foglalkozom,de nagyon úgy tűnik a kolostorban azok a sírok csak kövek.... ez most letaglóz mert hatalmas élményként éltem meg a dolgot.Na de majd erre visszatérünk!