2022. március 1., kedd

Nehéz tavasz előtt - Tavaszi tervek

 Mint minden évben,idén is eljött a várva várt március.Ilyentájt szokott egy kicsivel jobb kedvem lenni,kicsit reménykedni,hogy talán valami jobb jön most... Most azonban kissé magam alatt vagyok inkább mint,hogy örüljek...Na,de mielőtt rátérnek a lényegre:lehet kicsit félreérthető voltam valamelyik előző bejegyzésemben.Kissé korrigálva a dolgot: tehát nem én vagyok covidos,nem ezért maradt el a február végére tervezett túra.Nekem kis köhögésen kívül kutyabajom.Móni anyja produkált pozizív tesztet,így nem vállalta a napokban Móni ápolását,ezt nekem kellett megoldani.Ezért nem tudtam most túrázni menni.Na remélem így már érthető.

Aztán nem nagyon kell ecsetelnem azt ami most a világban történik.De egy kicsit megteszem,hátha valaki egyszer évek múlva olvassa ezt.A helyzet az,hogy olyan mértékre,olyan mélyre süllyedt már az emberiség,hogy szerintem hajszál választja el a teljes pusztulástól és nem is tudom mi lesz ennek a vége.További szopatások koronavírus ügyben,egészséges emberek teljes kicsinálása és akkor még itt van a háború a szomszédukban,amitől szintén csak egy hajszál választ el minket ahogyan egy világháborútól is.A társadalom tele van gyűlölettel és valahol az az érzésem,hogy egy nagyobb hátsó hatalom éppen ezt akarja...egy velejéig hazug média vezeti félre az embereket stb...Így aztán most tavaszra tervezgetni,miközben még az is előfordulhat,hogy tavasz végére már az emberiség el is pusztitja magát,nem könnyű.Persze ez csak egy nagyon pesszimista forgatókönyv a fejemben...És aztán ha ide veszem még,hogy Móni továbbra is ellátást igényel,mert állapota csak nagyon lassan javul (ha javul egyáltalán) és ez nagyban befolyásolja a mozgásteremet is...Szóval nincs jókedvem,hiába van itt a március.

Vannak persze tavaszra is terveim,álmaim.Most nehéz megmondani,hogy ebből vagy ezekből mit lehet majd kihozni.Nyolc túrát vizionálok tavaszra.De ha már hat összejön nem leszek elégedetlen.Ha meg nyolcnál több,akkor talán mégsem utálnak annyira odafenn...

Szép szurdok Miszla és Nagyszékely között

Még a soron következő hétvége is bizonytalan.Nem tudom még ezen sorok írásakor,hogy Móni anyja végre negatív tesztet produkál-e.Aztán még az úticél is kérdéses.Alapjáraton egy Tolnai-hegyháti túra van betervezve ami Keszőhdegkútról indulna Miszlán át Nagyszékelyre,csupa-csupa olyan helyeket is érintve ahol egykor Gergővel is jártunk.Remek túrának néz ki,ám vannak buktatói: Nagyszékelyről kataszrófális a tömegközlekedés...A túrával úgy számolok legkésőbb fél 4 - 4 óra felé végeznénk,onnan busz pedig csak hat körül van.Mit csinálunk addig?Jó nézelődünk a faluban,de nincs semmi ahová beülhetnénk egy kajára vagy akár csak egy sörre...és ha éppen nem lesz jó idő?Akkor azt a két-három órát nem lesz egyszerű elütni...Így még megy az agyalás mi legyen.Maradjon-e ez a túra vagy legyen valami más?Ha más akkor mégis mi?Nekem megfordult a fejembe,hogy akkor előre veszem őszről a Holdvilág-ároki túrát,vagy visszamegyünk a Ferihegyi repülőteret körbejárni,de ez ebben a háborús időkben,nem tudom jó ötlet-e.Na majd kiderül.Ezzel indulna a tavasz,ha eltudunk indulni...

Ezután következik majd egy négynapos hétvége,ekkor mindenképp elakarok menni túrázni és ebből nem engedek.Úticél pedig a Bakony lenne.

A hajmáskéri víztorony

A Bakonyba mennénk egy szép és látványos túrára.Ez a túra Pétfürdőről indulna a Tündér-hegy és Sóly érintésével Hajmáskérre mennénk.Olyan érdekességeket szeretnénk megnézni,mint a sólyi fakard,vagy a papírmalom,Aztán Hajmáskéren a tűzérségi kastélylaktanyát is szemügyre vennénk,majd pedig a víztornyot ami egy igen szép építmény.Hajmáskérrel hasonló a helyzet mint Nagyszékellyel,nincs hova beülni enni vagy inni...de legalább a közlekedés sokkal jobb annál.Ezt a túrát szeretnénk a hosszú hétvégén.

Egy alföldi túrán megy még az agyalás márciusban.A Báránypirositó tanösvényt szeretnénk bejárni.Majd a túrát Ágasegyházán fejeznénk be.

A Báránypirosító tanösvény egy része

Ez az alföldi túra előfordulhat,hogy átcsúszhat áprilisra,mint ahogy a Tolnai-hegyhátas is.Aztán áprilisban főleg annak második felében gondolkozunk túrázáson,hiszen két olyan helyre mennénk amely medvehagyma esélyes!Ekkoriban virágzik ugyanis a medvehagyma.Az első ilyen túra vezetne Dégre az Álmok tavához.Pontosabban nem az Álmok tava ott a fő látnivaló,de ennek van a legjobb neve az kétségtelen.A Dégi kastélyhoz és annak parkjába mennénk.Most ígéret van rá,hogy a kastélyba is bejuthatnánk.Meglátjuk.A túra Nagylókról indulna.Onnan mennénk át a Mezőföld közepén trappolva Dégre.

A Dégi kastély és kastélypark

Április végén visszatérnék egy régi hagyományunkhoz: a Mecsekbe mennénk megnézni akár a virágzó medvehagymákat.Ez szinte egy végig Gergő nyomábanos túra lenne,hiszen a vele már végigjárt útvonalakon mennénk.A túra vagy a pécsi Dömörkaputól,vagy a Tv-toronytól indulna.Érintenénk a Kisrétet,a Kantavárat,a Melegmányi,a Petnyák és a Nagy-Mély-völgyet.A Kőlyukat vagy a Mánfai templomot.Rendkivül látványos túrának ígérkezik.Remélem összejön...

A Melegmányi-vízesés,nagy szerencse kell és esős időszak,hogy ilyennek lássuk...

Május elseje körül kinéz egy repcetúra,amelyen remélhetőleg szerencsésebben járnánk mint a tavalyin.Igen ám,de a repcetúra idén csak akkor lesz,ha nem lesz más.Mert van egy meghívásunk a Dunaújváros mesél oldaltól egy helyi stadiontúrára és az egykori Ságvári-kilátóhoz való kitúrázásra.Ha ebből lesz valami akkor elmegyünk rá,ha nem akkor lehet marad a repcetúra amelyet most valahol Dunavecse és Szalkszentmárton közé tervezek,de ez még bőven változhat addig. 

Még kérdéses az idei repcetúra sorsa

Májusra pedig beinditanánk újra a Balaton-felvidék projektet.Tavaly beleszerettünk ebbe a tájba és bőven maradt még felfedezni való.Megismételnénk kezdésnek a decemberi "Ahol a Balaton-felvidék kezdődik" túrát,hiszen decemberben borzasztó időnk volt.Most jó időben talán több szerencsében reménykedve ismételnénk meg a túrát.Viszont most ellenkező irányba,így az Balatonfűzfőről Balatonkenesére tartana,ahol Kenese érdekességeit is szemügyre vehetnénk immár.

Balatonkenese

A tavasz zárásaként pedig a Tihanyi-félszigetre térnénk vissza.Ez a túra még tavaly októberre volt betervezve,de Móni betegsége végett akkor elmaradt.Aszófőről indulna a túra,visszamennénk az ország talán legklasszabb kilátójába az Örtoronyba.Majd megnéznénk végre a tihanyi Barátlakásokat.Ezzel zárulna a tavasz.

A Tihanyi Barátlakások

Ezek az én terveim,álmaim tavaszra.Mint írtam nem lesz egyszerű őket valóra váltani...Mi lehet esetleg ezeken kivül?Ha a moslék hatalom végre valahára visszavonná a védettségi kártyát akkor mindenképp elmennék egy meccstúrára.Hiszen egyrészt annyira jó most a csapatunk,hogy megérdemlik,hogy idegenbe is szurkoljunk nekik,másfelől tartozok is a klubnak ennyivel akik rendkivül kedvesek hozzám Gergő halála óta.

Van rá pici esély,hogy a többiek agyából pattan ki valami jó ötlet.Zolika néha előjön valami jó dologgal,ha olyan akkor megbeszéljük,megtárgyaljuk és megvalósítjuk.Manóék a kéktúrát nyomják,velük most nem nagyon számolok a tavasszal,ami nem zárja ki,hogy összejöjjön valami közös túra.Juditékkal meg írtam,hogy állok.Ehhez képest éppen ma helyezték át hozzánk Juditot a munkahelyen a logisztikára és hát nagyon kedvesen fogadott.Lehet mégsem utál?Csak én éreztem így?Majd meglátjuk,hogy vele,vagy velük tervezhető-e valami.Új túratársakra van még esély.Viktória és a kedvese tartana velünk a hosszú hétvégi bakonyi túrán.Meglátjuk ez,hogy sül el.Én már félek,mert elsőre mindig úgy érzem,hogy engem valamiért nem kedvelnek meg az emberek,aztán utána van sokszor,hogy rájövök ez mégsem így van...Pistivel meg nem tudom mi jöhet össze,elképzelhető,hogy hívjuk vagy ő hív minket majd valahova....

Hát akkor ennyi.Nem lesz könnyú,de tavaszra fel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése