Az osztályozó

 Véletlen (amik ugye nincsenek) jutott eszembe egy réges-régi meccstúra...Nagyon visszakell menni az időben mégpedig 1984-be.Éppen csak kijöttem a nyolcadikból,de már akkor a foci lázában égtem.Pedig akkori csapatunk a Dunaújvárosi Kohász ahogy a maiak is,az NB III.-ban nyomták az ipart.Kisértetiesen hasonlított a szitu a jelenkorhoz...NB I.-es évek után,NB II.,majd onnan újabb zuhanás bele az NB III.-ba.Igaz ez a bajnokság átszervezése miatt alakult csak így akkor,hiszen a hatodik helyen végeztünk.Ám az MLSZ már akkor is buzi MLSZ volt és olyan sikeresen alakította át a magyar focit,hogy sok-sok város focija mehetett a levesbe...csak az első öt maradt benn az NB II.-ben akkor.Három csoport volt az első öt maradt benn plussz az NB I.-ből kiesők.Szóval mi hatodikként estünk ki a harmadosztályba!Természetesen nem volt gyenge a csapatunk így simán nyertük a hatcsoportos NB III.következő idényének Duna csoportját.Ám ez nem jelentett automatikus feljutást.Osztályozó mérközést kellett vivnunk oda-visszavágó alapon az egyik másik csoport bajnokával.Pechünkre kisorsolták nekünk a legerősebb ellenfelet a veszprémi Bakony Vegyészt.

Kincset érő ritka képet találtam. Dunaújvárosi Kohász - Bakony Vegyész meccs visszavágó,valahol ott lehetek a tömegben...

Veszprémben az első meccsen 2-0-ra kikaptunk.A visszavágón Dunaújvárosban tehát három góllal kellett nyernünk,hogy feljussunk.Hihetelen ma már,de a visszavágón teltház volt a régi újvárosi stadionban!Tízezer néző!Minden idők legjobb meccsén én is ott voltam és sikerült ledolgoznunk a hátrányt! 2-0 volt a rendes játékidőben,jött a 2x15 perces hosszabítás amely nem hozott döntést...Maradtak a 11-es rúgások amelyen életem legjobb meccsén sajnos alulmaradtunk...Nem jutottunk fel.Hihetetlen fájdalmat éreztem emlékeim szerint még sírtam is.Újabb egy év NB III.következett... A következő 1983/84-es idényt is megnyertük.Újabb osztályozó köveztezett...Most viszont nem a legersőebb ellenfelet kaptuk.A szegedi Délép SC verhető ellenfélnek tűnt...Ha most is elbukunk az végképp összetör engem is.Az időpont 1984 júniusa...pár nappal vagyok az általános iskolai ballagásom után.

Zajlik a meccs Szegeden

Most is idegenben kezdtük az osztályozót.Ám Szegedre az akkori Délép stadionba én is lementem most!Akkori jóbarátommal Kolláral keltünk útra szurkolói különbusszal.Kollár sokáig jóbarátom volt,mellesleg a keresztneve Feri.Sok meccsre együtt jártunk akkoriban,sokat gombfociztunk sőt katonák is együtt voltunk.Aztán valahogy...szemelöl tévesztettük egymást.Bevallom most azt sem tudom él-e még,hal-e... hosszú-hosszú évek óta eszembe sem jutott.Majd megpróbálok rákeresni a közösségi oldalakon.Szóval vele mentünk Szegedre a szurkolói különbusszal.Nem sok minden maradt meg az utazásról.Valami persze rémik.Két 14 éves kölök a nagy szurkolótáborban,de baszottul jó volt...Ez volt máig az egyetlen alkalom,hogy Szegeden jártam...

A stadion Szegednek a Tisza túlparti részén volt erre emlékszem.Lenyügőztek útközben a szegedi utcák erre is emlékszem.Odaérve nem volt egy nagy szám a Délép SC stadionja.Nem ez volt a fő szegedi csapat ez a nézőszámban is megmutatkozott,hiszen kétezer néző jött ki a mecsre,amelyből 350 dunaújvárosi volt.Persze ez a nézőszám ma bőven megállná a helyét az NB I.-ben is.

Eredeti újságcikk a meccsről 1984-ben

Becsülettel szurkoltuk végig a mérkőzést.Manapság bármelyik szurkolótábor megírigyelhetné.Küzdött a csapat is,de nem akart sikerülni.Kísértett a múlt.Előbb 1-0,majd 2-0-ra vezetett a Szeged...Az nem lehet,hogy egymást követő két évben is elbukunk...Fokoztuk a szurkolást.Emlékszem torkszakadtából bíztattam én is a csapatot.Aztán egyszercsak..gólt lőttünk! 

2-1 ! Elképesztő gólörömet éreztem,átbújva a korláton berohantam a pálya szélére,ugráltam örömömben...Manapság hasonló szituban biztosan kivezettetnének...akkor nem érdekelt senkit.Nagyon nagyon örültünk.Hiszen ha ki is kapunk 2-1-re akkor odahaz elég 1-0-ra nyerni és feljutunk!Ennyi is lett a végeredmény.Reménykedve várhattuk az egy hét múlva sorra kerülő visszavágót.Hazafelé a buszban örültünk is Kollárral.

Jöhetett a visszavágó.Ahogy egy évvel korábban most is teltház azaz tízezer néző jött ki a mérkőzésre.Mai fejjel ez elképesztő...amikor NB I.-es meccseken jó ha ezerötszázan vannak...Nem volt olyan jó meccs mint az egy évvel ezelőtti,de hasonlóan izgalmas...

Nem akart sikerülni,pedig csak egy árva gól kellett a feljutáshoz...Egy gól...

Tíz perc volt hátra és még mindig 0-0 volt az állás.Nem lehet,az nem lehet,hogy megint elbukunk...Támadunk.Mártai elhúzza a kapus mellett a labdát,aki elrántja a lábát!Tizengyes!11-es! (évek múlva Mártai bevallja,hogy hozzá sem ért a kapus,rájátszott az esetre...mindenesetre a játévezető megette és a nézőtérről is szabálytalanságnak tűnt).A labda mögé Gróf áll.Ha berúgja megvan a feljutást jelentő gól.Ha nem... újra elbukunk...

Berúgja!

1-0 !!!

Ám a meccsből még van kilenc perc!Egy egyenlítésnél porba hullhatnak az álmaink..

A visszaváó krónikája

A csapat jól védekezik,nem tud az ellenfél mit kezdeni velünk.Sőt..a meccs vége előtt újabb gólt szerzünk 2-0 ! Ezzel már teljes az öröm.Ennyi is marad a végeredmény.Nem buktunk el,feljutottunk! Örökre emlékezetesek maradtak ezek a mérkőzések sőt az egy évvel ezelőtti Bakony Vegyész elleni visszavágó úgy vonul be életem történetébe mint a legeslegjobb meccs amit valaha is látok/láttam.Azóta sem láttam ennél jobb meccset.

Jó évek következnek.Az NB II.-ben megálljuk a helyünket majd a következő évben már az NB I.-be jutunk fel!Kiesés onnan,újabb fejutás.Majd pár év NB II. A kilencvenes évek második felében leszünk újra NB I.-sek.Majd kétezerben mi nyerjük a magyar bajnokságot! A tündérmese 2007 körül ér véget ,majd 2009-ben megszűnik a csapat is.A kertek alatt formálodó új egyesületnek akiknek ma is szurkolunk nagyjából ugyanez a sorsútja.Hol feljut,hol kiesik.Ám mindez a sok-sok jobbnál jobb meccs a sok élmény csak gazdagítja életem történetét...

A régi címer