Újra a Rácz utcában

 Tegnap nagyon hamar "lezavartuk" a Bátorkői túrát és hát mivel gyakorlatilag semmi nem volt nyitva Várpalotán,gyorsan odébb is álltunk.Hazafelé jövet átkellett szállni Székesfehérváron,de több mint egy óránk volt a legközelebbi buszig ott.Nem volt tanácsos a buszálomáson időzni,mert úgy tűnt Fehérváron nagyon szigorúan veszik a maszk viselési szabályokat.Koronavírus van ugye,még mindig tart az emberek félelemben tartása,amiben egy semmitől meg nem védő szájat és orrot eltakaró maszk használatára köteleznek.Minden városban az adott polgármester dönt hol kell használni és hol nem kötelező.Úgy tűnt Székesfehérváron mindenhol kötelező,még az utcákon is.Aki meg nem viseli azt megbűntetik.Szerencsére idehaza Dunaújvárosban más a helyzet,csak a busz és vasútállomáson kell viselni,meg a boltoba.Na de ne menjünk ebbe bele.Szóval elhúztunk a buszállomásról Fehérváron mert rendörök cikáztak és sokmindenkibe belekötöttek... Így hát javaslatomra elmentünk a közeli Rácz utcáig.Én is régen jártam már itt,Manó egyszer,Zoli még egyszer sem.

Rácz utca Székesfehérváron

Természetesen itt is szó szerint Gergő nyomában jártam,hiszen megfordultunk itt vele párszor,de jártam itt volt exel is és egy kedves régi nöi baráttal is.Szóval szép emlékek fűznek ide is.Arra viszont már nem emlékeztem mikor is jártam itt utoljára,meg arra sem,hogy kivel...de ez nem is olyan fontos.Mint korábban is írtam több bejegyzésemben,ezen a télen mintha odaátról fognák a kezem és sorra visszavezetnek engem kedves emlékű helyekre,olyankora ahol Gergővel jártam.Biztos vagyok benne,hogy ez így is van,sőt elég egyértelműnek tűnik,hogy éppen Gergő az aki fogja a kezem és vezet.Ez persze nincs ellenemre.

Karácsonyfa az egyik ház előtt

Na de mit is tudni a Rácz utcáról?Mitől más mint a többi fehérvári utca?

A lakótelepek tövében egy apró utcácska őrzi a korábban iparosok, kézművesek lakta városrész, Rácváros 17-18. század hangulatát. Egy, a panelek építésekor szerveződött kezdeményezésnek köszönhető, hogy megmaradt a mára skanzenné vált utca, amely a betelepült szerbek (rácok) életét mutatja be. Csikós Danica háza a Rác utca 11-ben ma a Palotavárosi Emlékek kiállítását őrzi, ahol többek közt egy fehérvári kalapos dinasztia műhelye is látható. 

Pa­lo­ta­vá­ros két kö­zép­ko­ri kül­vá­ros­ból, a Szi­get­ből és a Rác­vá­ros­ból ala­kult ki. A Pa­lo­ta­vá­ros észa­ki ré­szét ké­pe­ző Rác­vá­ros fő­ut­cá­ja a Rác ut­ca volt, amely­ben a 16. szá­zad má­so­dik fe­le óta össz­pon­to­sult mind­az, ami a szerb (rác) nem­ze­ti­ség it­te­ni tör­té­ne­té­hez kap­csol­ha­tó: a ­temp­lom, a szerb is­ko­la, a föld­mű­ve­sek, ipa­ro­sok és ke­res­ke­dők há­zai. Az utcában található szerb ortodox temp­lom ér­té­kes mű­em­lék, amely­nek kül­se­je sze­rény­sé­gé­vel, egy­sze­rű­sé­gé­vel, kis mé­re­té­vel tű­nik ki a vá­ros töb­bi temp­lo­má­hoz ké­pest. Ba­rokk stí­lu­sú, egy­ha­jós, egy­tor­nyú épít­mény. Ke­resz­te­lő Szent Já­nos szü­le­té­se em­lé­ké­nek szen­tel­ték.

A szerb ortodox templom

A Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet elemeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

A Rác utca 11. számú házban 1988-ban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését. A hátsó szobában látható kiállítás a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.

Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A XVII–XVIII. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatunk.

Egy következő helyiségben a Dietrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. Pa­lo­ta­vá­ros hí­res ka­la­pos di­nasz­ti­á­já­nak meg­ala­pí­tó­ja az 1891-ben fel­sza­ba­dult Diet­rich Ede volt, akit fia, Ist­ván kö­ve­tett a Szömörce majd a Csapó utcában működő mű­hely­ben. A múzeum 1986-ban tőle vásárolta meg a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.

Takaros házak az utcában

Hát ennyi ami a Rácz utcáról tudható.Furcsának tűnik mindenesetre a panelházak ölelésében megbúvó utcáska.Egy sétát megér mindenkinek,hiszen a központtól,a buszpályaudvartól nincs messze.A helyi Media Markt mögött találjuk meg.

Szóval mi meg itt jártunk egyet oda-vissza.Majd visszaballagtunk a buszhoz.Még várni is kellett rá,de tűztünk el.Fehérvár nem éppen a kellemesebbik arcát mutatta felénk,nem volt tanácsos most ott maradni.

Egy régi videóm van innen.Ez nem most készült,de itt.