Ikonikus helyek (3.) - Pentele-híd

Az új sorozatomba túrázásaink történetének legikonikusabb helyeit veszem sorba,mindenféle logikai sorrend nélkül,ami éppen eszembe jut.Nem magát a helyet mutatom be,hanem az itt megélt élmények,kalandok szemszögéből elevenedik fel maga a hely.A számomra,számunkra így vagy úgy kedves emlékű,vagy bármilyen okból fontossá váló helyek kerülnek ide be.Helyek amik valamiért kedvesebbek,fontosabbak,emlékezetesebbek mint az átlag.A harmadik ilyen hely a dunaújvárosi Pentele-híd amelyhez valamiért mindig nagyon szeretek letúrázni.

A Pentele.híd a felüljáróval

Az impozáns hídat még a Gyurcsány kormány adta át 2007 nyarán.Bár dunaújvárosi hídként vonult be a köztudatba,de tudni kell,hogy a város déli határától még pár kilométerre van és inkább Dunavecséhez van a legközelebb.Az M8-as autópálya halad át rajta kétszer két sávban,amely a mi életünkben már aligha készül el végig.A hídon két oldalt járda is van és az egyik oldalon bicikliút is.Így akár gyalogosan,akár kerákpárral is biztonságosan átlehet rajta menni.A Dunántúli oldalon a medertől még egy hosszú felüljáró vezet a magasabban fekvő területre,így gyalogosan átmenni a hídon rendkivül látványos!

Nem emlékszem már mikor túrázhattunk el ide első alkalommal,de feltehetőleg még 2007-ben,alighanem kora ősszel.Én szeptemberre tippelek.Egy rendkivül kellemes és látványos túra vezet ide jelzett turistaútakon a Duna mellett az ártéri erdőben.Ez az útvonal folyton változik,van amikor remekül járható,van amikor szinte járhatatlan.A gondokat álltalában a nagyra nőtt növényzet vagy a kidőlt fák és ágak okozzák,meg van,hogy az árvíz.Az első túra sem volt ide zökkenőmentes.Arra emlékszem,hogy voltak helyek ahol nehezen haladtunk,ahol nyakig ért a gaz...Akkor Móni és Gergő tartott velem.

A pillérek közti ellátás

A legnagyobb látványosságot kétségkivül a híd alatti pillérek jelentették.Az,hogy a dombon ellehetett látni köztük.Ez meglehetősen különleges hangulatot adott a dolognak.De azóta is...ha erre túrázunk itt mindig megállunk ezt a látványt megcsodálni.Ezt láthatjátok a szöveg feletti képen.Az évek alatt aztán elég sokszor jártunk erre túrázni,de volt,hogy biciklitúrázni is.Ez a híd egy új kapu volt az Alföldre,amit mi kihasználtunk.Az elmúlt 17 évben legalább 17 túránk volt is erre.Mindegyik kivételesen jó és kellemes volt.A mai napig szeretek erre járni,erre túrázgatni és igyekszem évente egyszer legalább erre eljönni.

Az,hogy Gergővel mikor jártunk erre utoljára...nekem úgy rémlik,hogy a 2018-as Ebédleső-hegyes túrán,ami rekord a közös túrázásaink tekintetiben,annyiban,hogy ez volt a leghosszabb túránk Gergővel a maga 35 kilométerével.Szóval 2018 februárjában volt itt Gergő utoljára...

Gergő az első alkalomkor a hídnál...

Ez pedig az utolsó alkalom Gergő életében amikor átment a hídon...

A híd szerves része lett túrázásaim történetének.Ma már ősklasszikusnak számító túrák vezetnek ide,sajnos már Gergő nélkül.Remélem még sok túránk vezet majd ide,hiszen mint írtam szeretem ezt a helyet,szeretem az odáig vezető ártéri erdőt és nagyon jó a hídon is átmenni,na meg persze a pillérek közti ellátás is nagyon szuper.Szóval a híd méltán kerül be túrázásaim ikonikus helyeire.Amúgy meg ajánlom mindenkinek aki még nem járt itt,vagy csak gépjárművel ment át rajta,hogy egyszer próbálja ki gyalog vagy biciklivel.Kivételes élmény!Ja és úgy csinálja,hogy a Dunántúlról megy át az Alföldre,ez a kellemesebb verzió.

Az Ebédleső hegyes túránk filmje,benne a Pentele-hídas rész is:

Papa pincéjében

 Mint írtam már,megboldogult öregem idén lenne száz éves.Pár írásommal ebben az évben őrá emlékezem,mivel kineveztem ezt az évet,Papa100 jubileumi évnek.Most az öregem régi pincéjében teszünk egy túrát virtuálisan.A pince a régi ház alatt volt,teljes egészében.A ház lényegében rá épült,hiszen tökéletes alapként is szolgált.A ház amelyről szintén írtam már,többek között tavaly ide kattíntva olvasható is.A ház és a kert a mi időkben virágkorát élte,de egy tavalyi túránk vezetett erre és akkor láttam,hogy már minden az enyészeté lett...Erről is volt már szó bőven.A lényeg,hogy a pincét a faterom és a bátyám ásta ki.Én még kis pöcs voltam akkoriban,így segítségükre nem igazán tudtam lenni.Az,hogy volt-e bármi segítségük már nem tudom,nincs infóm róla.Lényeg a pince megépült,majd pár év múlva erre épült rá a házikó.

A régi ház,amely ma már az enyészeté

A pincébe meg a ház előszobájából lehetett lemenni.Idővel aztán az öreg felvirágoztatta a pincét is.Kezdetben egy fából készült lépcső vezetett le,amit az évek folyamán aztán lebetonozott a papa.Így kényelmesen lehetett le-fel közlekedni a pincébe.Maga a pince két helységből állt.Elöször a kissebbik helységbe juthattunk le amely hát...próbálok visszaemlékezni,hogy mekkora lehetett kb. 4x2,5 méteres.És szakadjak meg,de nem nagyon emlékszem mi volt benne....Talán itt is lehettek hordók,a permetező és présgépek meg ilyesmik.Felül meg egy parányi ablak volt kb. 30x15 centiméteres.Érdekesebb volt a nagyobb helység amely a kicsiből nyílt.Ez lehetett kb 4x5 méteres nagyjából.Egyik oldalon a boroshórdok sorakoztak a másikon jól megépített polcok.Ezekre hordtuk le az alma és körte termést mielőtt azok igazán megértek volna,hiszen előszeretettel lopkodták őket a fákról.Nagyjából 12 alma és 6 körtefa termése érett tovább a pince polcain.Felejthetetlen látvány volt...

Al képpel illusztrálom,mert képem sajna nem maradt a pincékről.Nem is nagyon hasonlít rá,de talán egy minimálisan igen...

Itt is volt a másik végen egy hasonló kis ablak mint amely a kisebb helységben is megtalálható volt.Aztán mikor terasz épült a ház elé,a kis ablak már csak díszként funkcionált tovább.A pince a szép őszi napokon felejthetetlen látvány nyújtott a firss gyümölcsök és a hordók amelyekben szintén friss borok voltak,látványától.És volt az egésznek egy leírhatatlan jellegzetes mégis kellemes szaga...Természetesen a pincébe is levolt vezetve a villany,így vakoskodni nem kellett.Az egész pince azt gondolom ma már,hogy fantasztikus volt...Papa kezemunkája itt is meglátszodott.

Papa 1988-ban ment el és nem emlékszem mikor lehettem utoljára a pincében,de feltehetőleg 1990 nyarán valamikor.Anyám ezután adta el a kertet és a házat...Tehát 34 éve nem voltam már abban a pincében amely egy kis része volt a világunknak.Néha öt-hat évente álmodom vele,hogy itt vagyok,itt vagyunk ahogyan rég...És mindent megadnék ha még egyszer ha csak egyetlen egyszer még lemehetnék oda...de a ház gazdája vagy nincs neki,vagy meghalhatott már,hiszen kezdi a természet magáévá tenni az egész házat és környékét.Meg amúgy is...ha le is jutnék alighanem nagy csalódás érne attól amit most ott látnék.Nem lennének ott a sok szép gyümölcsök,a polcok sem és tán a hordók sem és persze mama és papa sem lenne már sehol...

Sosem felejtem el a pincét!

Több mint valószínű,hogy úgy megyek majd el én is a többiek után,hogy többé már nem látom a pincét.De ahogy a ház is,úgy a pince is örökre itt marad a szívemben a kis dolgaival amikre vigyázott és azokkal az emberekkel akik vigyázták.A 34 év alatt nem tudom hányszor jutott eszembe a pince,tíznél biztos nem többször,de most ez az írás elővarázsolt egy apró könnycseppet a szememből...

Milyen szép a völgyünk!

 Az egész történet talán ott kezdődik,hogy Gergővel és a régi kutyámmal rendszeresen lejártunk a közeli völgybe a Kádár-völgybe.Kellemes zöld környezet,rétekkel,kisebb erdővel,jól járható utakkal.Ideális hely kutyát sétáltatni.Nap mint nap lejöttünk ide,telente meg az itteni domboldalon szánkóztunk sokat.Ám az idill koránt sem volt akkora mint ami kiérezhető a fenti sorokból.A völgy rendkivül szemetes volt mindig is.Hiába a kellemes környezet,ha az ide lejárók ezt rendszeresen leszarták.Hajléktalanok,itt bulizó fiatalok,de sok kutyasétáltató is itt hagyta a szemetét.Készült is bejegyzésem itt és filmem is "Hányinger völgy" címmel.Most nem linkelem be,utána lehet keresni a blogban.A szemét csak gyűlt és gyúlt és nem is volt olyan kellemes ide lejárni...Gergő halálakor mégis lehozott ide valami,talán a sok itt megélt emlék,de a völgy ekkor sem volt tisztább mint máskor.Az új kutyámmal is bepróbálkoztam itt,sajnos már Gergő nélkül.Nem változtak a dolgok.Egyre szemetesebb és szemetesebb lett a völgy amit egy napon aztán megelégeltem és többé nem jöttünk ide.Inkább az ellenkező irányba található,de szintén közeli erdőbe mentünk le a kutyámmal.Ott egy fokkal jobb volt a helyzet.

A völgy a város szívében a házak alatt

Évek teltek el.A múlt szombati árvízi túráról hazafelé jövet a völgyön keresztül jöttünk.Itt ültünk le egy asztalnál és itt forgattuk le a film zárójelenetét.Ezzel voltam elfoglalva,de valahol félszemmel és féltudattal azt kezdte felfogni az agyam,hogy milyen kellemes most itt.De nem foglalkoztam vele különösebben.De éreztem a "jót" így úgy döntöttem másnap lehozom ide a kutyát,rég voltunk már és az erdő is kissé unalmasnak tűnt már...Így is lett másnap vasárnap délelőtt le is jöttünk és egyszerűen egy valóságos kis csodavilágban találtam magam!Teljesen ledöbbentem,de pozítiv értelemben.A Hányinger völgy ragyogott a tisztaságtól és ami szembetűnt,hogy a fák megnőttek és tették hangulatosan ligetessé a völgyet.Rendkivül kellemes volt most itt sétálni!

Kellemes és tiszta!

A kutya is élvezte

A kutya is nagyon élvezte az ismeretlen ismerős helyszínt.Sokkal jobban mint az erdőt szokta.Hál isten nem volt lenn senki így szabadon futkározhatott és sétálgathatott,na meg játszadozgathatott is.Nagyon kellemes volt lent lenni,akárhova mentem tisztaság volt.Soha korábban nem éreztem itt ilyen kellemes légkört.Nagyon szép volt a völgy! A végén található erdőbe nem mentünk be,mert a kutya odáig nem akart eljönni.A tisztaság és a fák megnővése különösen kellemessé tette a völgyet.Örültem,hogy végre tiszta.Lőttem pár fotót is,aztán azon elmélkedtem,hogy meddig marad így vajon?Mert az emberek holt ziher,hogy nem változtak meg és valószínűleg továbbra is elfogják dobni,vagy itt fogják hagyni a szemetjüket.

Ligetes hangulatos a völgy

Most jól érezheti itt magát az ember!

Fel is tettem a képeket egy helyi csoportba (nem szokásom amúgy),szinte egy nap alatt kapott közel 400 lájkot.A hozzászólásokban meg megtudtam,hogy a Jót szívből újvárosi társulat és a Decatlon dolgózói diákokkal karöltve takarították ki a völgyet.De aztán sokan szintén azt találgatták,hogy meddig maradhat így.Valamint írták,hogy többször is kifogják takarítani a völgyet.Hát ez nagyjából a lényeg.Valóban csak az a kérdés,hogy a sok agyoniskolázott meddig képes nem szemetelni...Két nap múlva aztán újra lejöttem (tegnap azaz kedden),már látható volt néhány szemét,de még elenyésző mértékben,csak hát sok kicsi sokra megy ugye...

Amúgy ez itt a város hivatalos kutyafuttató helye is

Amit tehát hiányoltam éveken keresztül az,hogy végre foglalkoznak a völggyel.Most többször lefogok már jönni én is,figyelem mennyire szemetesedik el,ha komolyra fordul azonnal jelezni fogom abban a helyi csoportban.Nem szabad,hogy ez a kellemes hely újra hányinger völgyé váljon!

Árvízi túra

 Sajnos úgy alakult,hogy az erre a hétvégére tervezett mecseki túrára nem tudtuk elmenni.Ismét komoly megélhetési nehézségekkel küzdünk,én is,Zolika is.Így nem vállaltuk most be a költségekkel járó túrát.Viszont ez már a sokadik hét volt,hogy nem mozdultunk ki,kezdett az agyamra menni az itthonlét.Nehézségek okán,mindenképp valami közeli lehetőségen törtem egyre a fejem.Aztán kapóra jött a Dunán a napokban levonuló komoly árhullám.Utoljára 2013-ban volt itt nagyobb árvíz,akkor sokat nem láttam belőle.Így úgy gondoltam akkor lemegyünk a Duna mellé és megyünk ameddig a víz engedi.Spontán ötlet volt,még szombat reggel felvettem Zolikával a kapcsolatot,volna-e kedve eljönni.Volt neki,de ha nem jött volna,akkor egyedül is belevágtam volna,mert kellett már a mozgás.Spontán ötlet alapján terveztem meg az útvonalat is.

A szánkópálya ahol egykor nagyon jó volt...

A helyi stadionnál kezdtünk,majd a közelben ereszkedtünk le a Dunához.Ugye a város maga fenn van a Duna felett 100-110 méter magasan,így a Dunához egy dombon kell leereszkedni.Ez egy nagyon kellemes parkos,arborétum szerű része a városnak.Erre mentünk most is.Érintettük azt a szánkó pályát is ahol rengeteget szánkóztam Gergővel a régi szép időkben.A helyi kikötő öbölhöz értünk el,ahol szemmel láthatóan már kiöntött a Duna.Nem volt akkora az áradás első látásra mint 2013-ban,de azért elég nagy volt.Egy kutyus mindenesetre boldogan rohangált a vízben.Rajtunk kivül is rengeteg volt a katasztrófa turista.Az öböl egy daraig aztán úgy tűnt,hogy még éppen a medrében maradt,majd arébb aztán látható volt,hogy teljesen ellepte a víz melletti utat.Erre tartottunk mi is.Úgy terveztük bemegyünk a Szalki-szigetre amelyre még jóval arébb lehetett csak bemenni.

Bizony kiöntött a Duna nálunk is

A dunaújvárosi kikötő

Egy ponton túl nem is tudtunk tovább menni az öböl mellett,beljebb kellett mennünk a siklói útra.Ott ballagtunk tovább.Rövidesen elértük a kis Szent István hídat.Alatta haladt a város egyik patakja.Az normál időben olyan mint egy kis erecske.Most viszont tele volt vízzel.Itt már amúgy a piros jelzésű turistaúton haladtunk,amelyen mentünk is volna tovább a Horgász bisztró és a csónakház mellett.De arra már nem lehetett menni,mert elöntött ott mindent a víz.Így kerülnünk kellett kicsit.Közben egy kávézó került útba,ha már így alakult be is ültünk egy kávéra.Ezt letudván mentünk be a Szalki-szigetre.Az szigetre bevezető út teljesen rendbe volt,ezt nem lepte el a víz.Noha láttuk,hogy a Szabadstrand-öböl is csurig van vízzel.

Hát erre nem lehet tovább menni!

Újabb patak amely folyóvá duzzadt

Beérve a szigetre aztán láttuk,hogy a helyi szabadstrand már teljesen víz alatt van.Víz alatt volt szinte a sziget teljes északi része.A kemping a szinpad és minden....Itt ez már brutálisnak tűnt!Mentünk arébb a halászcsárda felé.Láttuk,hogy a halászcsárdának nincs baja.A nagy Duna víz ugyan már közel volt hozzá,de a csárda még nem esett el.Közben egy rendörautó tévedt mellénk és megkértek hagyjuk el a területet,mert ez már itt katasztrófa védelmi terület.Nem ellenkeztünk.Így jöttünk ki a szigetről.A lényeget láttuk.Mentünk vissza a piros jelzésre és elindultunk Rácalmásra.Úgy terveztük elmegyünk a szigetre bevezető hídig,azt meglátjuk a Rácalmási-szigetre belehet-e menni...

A Szalki-sziget északi része elesett!

A helyi szabadstrand...

Mi is itt voltunk!

A piros jelzésű út kicsit feljebb volt a víz szintjétől,itt nem fenyegette,hogy eléri a víz.Persze arébb kicsivel már az úton volt a víz...ott elérte az út a vízszintet...Láttuk,pontosabban nem láttuk,hogy a kis zsiliphíd is víz alatt volt.Ugye onnan van a legszebb kilátás a vízre,sok képem készült már ott.A piros jelzésű út a következő 1 kilométeren teljesen rendben volt.Ekerülte a víz!Aztán elérve a Rácalmási üdülőövezetet,a jelzés letért az ártéri erdő mellé.Számtalan túránk vezetett már erre.Ezerszer jártam itt.Most azonban nem lehetett továbbmenni!Az alsó út az erdő mellett teljesen víz alatt volt mint 2013-ban!

Az út itt véget ért...

Csónakkal lehet továbbmenni!

A felső úttal meg az volt a baj,hogy az egy zsákutca volt.Így a Rácalmás projekt eddig tartott.Mivel továbbmenni nem lehetett,így nem volt más választásunk mint visszafordulni.Vissza irányba még benéztünk oda ahol a zsiliphídnak kellett volna lennie,de itt is már mindent ellepett a víz.A híd valahol a víz alatt lehetett...Más nem maradt már.Sokmindent láttunk így is.Visszaindultunk a városba felkapaszkodva a Dunaparti domboldalon,majd a helyi Robinson kocsmában pihentük ki a túra fáradalmait kellemes sörözéssel egybekötve.Aztán hazafelé még benéztünk a Kádár-völgybe,erről majd írok mert nem várt kellemes meglepetés ért! Ennyi volt akkor az árvízi túra.

A Szabadstrand-öböl

Na ez egy be nem tervezett túra volt.Ami meglepő,hogy igy is mentünk kb.15 kilométert minden keveréssel együtt.Láttuk a lényeget.A szigetre az utolsó pillanatban mentünk be,mert ahogy jöttünk visszafelé pont akkor zárták le és már nem lehetett bemenni!Közben mikor írom ezeket a sorokat,a tetőzés már lezajlott és megezdődött az apadás!

Ezt is bevesszük a túrák sorába,így ez volt az év 17.túrája és a mostani 15 kilométerrel tartunk összeségében 248 kilométernél,ez pedig 14.58 km/túra átlagot jelent.Mondanám,hogy jó volt,de ez mégis egy katasztrófa helyzetnem minősült.Reméljük hamarosan helyreáll a rend!

Rotty

 Sajnos újra rottyon vagyunk,vagyok.Az okokat már nem írom le,tök felesleges.A lényeg,hogy a túráink átmenetileg szünetelnek.Reménykedem,hogy hamarosan újra visszatérhetünk legalább a nyári kerékvágásba.Ez van.Majd jövök!

Tovatűnt a Tökfesztiválok hangulata

 Már nem tudom megmondani,mikor voltunk az első Tökfesztiválon Rácalmáson.2011-12-13 vagy 14?A fene sem emlékszik már pontosan rá,de talán 2012 a legvalószínűbb.Ettől kezdve minden évben kimentünk,ez alól csak a 2018-as év volt kivétel amikor éppen túrázni voltunk valahol amikor éppen zajlott a fesztivál.A Tökfesztivált amúgy minden szeptember álltalában harmadik hétvégéjén tartják Rácalmáson,de előfordult már,hogy a negyediken vagy éppen a másodikon.Különös érzékük van hozzá,hogy sokszor kifogják a rossz időt.Volt pár olyan eset amikor esőben voltunk kinn,igaz volt olyan is amikor jó volt az idő.Ilyenkor végigjártuk a várost és megnéztük az alkotásokat,hiszen a helyiek a portájuk elé ilyenkor rendre valami ötletes tökből készült alkotást varázsoltak,amelyeket valóban élvezet volt végignézni.

Gergővel utoljára a Tökfesztiválon

Ám évről évre kevesebb volt ez az alkotás,az okát nem sikerült megfejteni.A fesztivál központja amúgy a helyi kúriában volt mindig,ahol különféle koncertekkel színesítették a programot.Mondhatni hangulatos esemény volt ez a fesztivál mindig.De mint mondtam,évről évre azt láttuk,hogy kevesebb az alkotás a porták előtt.Mondjuk a mínőségük szerencsére nem romlott.Gergővel a 2017-es volt az utolsó Tökfesztiválunk amelyen közösen ott voltunk.Ekkor Dunaújvárosból túráztunk ki szakadó esőben és néztük meg az alkotásokat.Kiérve Rácalmásra aztán megjavult az idő.A következő évben aztán ahogy említettem,egy túra miatt nem mentünk ki és aztán Gergővel már nem is mehettem soha többé.

A Tökpiramis minden évben ott van

Aztán 2019-ben kimentünk Mónival és Zolikával,de ekkor már inkább egy Rúzsa Magdi koncertre fókuszáltunk,nem nagyon mentünk végig az utcákon.Ám egy-két utcát azért érintettünk,de azokon már nem volt semmiféle tökből készült alkotás kirakva... A koncertre ekkor nem volt vészes a belépő,de sokan voltak,alig láttunk belőle valamit.Eleve nem volt könnyű Gergő nélkül itt lenni ekkor és már ekkor szembetűnt a régi hangulat elvesztése.Ezt nem csak Gergő hiánya okozta,de az üres tök nélküli utcák is.

A következő évben a covid miatt elmaradt a Tökfesztivál.Fura volt,hogy ezt már tavasszal bejelentették,vajon honnan tudták,hogy mi lesz szeptemberben?A következő években meg nem érdekelt többé a Tökfesztivál.Kisebb bajom is nagyobb volt ennél.Móni éppen a 2021-es Tökfesztivál idején kapott stroke-ot...,22 és 23-ban meg teljesen elfelejtkeztem róla,hogy van a közelben egy fesztivál...

A Rúzsa Magdi koncert 2019-ben

Most ugyan említette Zolika hétközben,hogy kikéne túrázni szombaton,de a nagy eső miatt erről lemondtam.Aztán Móni jött elő,hogy kikéne menni busszal és körülnézni úgy mint rég.De még mindig esett az eső,szinte egész hétvégén,hogy menjek ki ilyen időben egy járni alig tudó emberrel?Szóval az idei Tökfesztivál is ami most van éppen,ha eddig nem derült volna ki,nélkülünk zajlik.Ismerösök tettek fel képeket a facebookra,hát vérszegénynek tűnik a kínálat is a tökalkotásokat illetően...A koncertekre a belépő ára meg már a csillagos egeket súrolja..Hát ez ami megmaradt a régi Tökfesztiválok hangulatából...

Ötletes alkotások voltak mindig is!

Viszont..most vasárnap este amikor írom e sorokat kedvet kaptam hozzá,de az eső még mindig esik..Szóval ez idén is kimarad,de...mivel szeretek Rácalmáson lenni,szeretem a szigetet az itteni és az ide vezető túrákat,megpróbálom ezt jövőre összehozni újra és kijönni.Persze sok dologtól függ ez is,mindenekelőtt attól,hogy élünk-e még.Valahogy szeretem ezt a környket és jó lenne visszakapni valamit a régi hangulatból...Jövök én ide amúgy az év más napjain párszor,de akkor nincs Tökfesztivál.Na majd a jövő eldönti mi lesz,addig is néha-néha eszembe jut a régi tökfesztiválok hangulata...

Volt idő amikor tele volt ilyesmikkel a kisváros

Kedvenc kilátóink (52.) - Csákány-hegyi kilátó

Következő kilátónk a színét kivéve,nagyon is hasonlít az alsóörsi Somlyó-hegyi kilátóra.Mondhatni a testvére.A közelmúltban volt szerencsénk eljutni a Csákány-hegyre is kilátójába,az élmény pedig nem volt mindennapi.A nyár legfülledtebb napján iszonyatos páratartalom közepette erősen fuldokolva értünk fel a kilátóba.De megérte!

Így fogad a Csákány-hegyi kilátó

A part menti települések és a Balaton-felvidék kismedencéi közötti hegysor Csopakra eső csúcsa a 327 méter magas Csákány-hegy – ennek tetején találjuk a kilátót.A kilátót Endrődi Sándor-kilátónak is hívják,de a köznyelvben inkább a Csákány-hegyi elnevezés maradt meg jobban.

A Csopak északi határán magasodó Csákány-hegy csúcsán már 1972-ben kilátó állt, ám az évtizedek alatt balesetveszélyessé vált, így el kellett bontani. Az új, szintén fából épült tornyot 2015-ben avatták fel, tetejéről fantasztikus panoráma fogad bennünket.

A kilátó fából készült és zöldes színre festették.Viszonylag széles csigalépcső vezet fel,pihenőszintekkel tarkítva.A leírások alapján a kilátószint 11,52 méter magasan van,én ezt kicsit magasabbnak éreztem.A kilátó teljes magassága 18 méter körül vam.Azért is érzem kevésnek a 11,52 méter,mert a tesó a hasonló alsóörsi kilátó is majdnem ilyen és ott 15 méter körülinek írják a kilátószint magasságát.Szerintem itt is lehet legalább 13 méter,de hangsúlyozom ez csak az én véleményem!

Zöldes szín és csupán 11,52 méter magas lenne csak?

A kilátószint nem túl széles,talán egy méter.Mégis kitűnően ellehet férni és körbejárható.Ezálltal pedig egyértelmű a körpanoráma.

Dél felé tekintve a hegy éppen kitakarja Csopakot, cserébe belátjuk a Balaton keleti medencéjét, Alsóörs és Felsőörs házaival ez előtérben. Kicsit nyugatabbra szinte teljes Balatonfüredet fel lehetne térképezni, a Tihanyi-félszigetet pedig felülnézetből látni igazi ritkaság. Még nyugatabbra, a Balatonnal párhuzamosan a csopakinál némileg alacsonyabb hegyek hullámzása bűvöli el a nézelődőt. Észak, azaz Veszprém irányába a Veszprém-Nagyvázsonyi-medence végeláthatatlan erdői-mezői vonzzák a tekintetünket, távolabb pedig a Bakony kiemelkedései szegélyezik a horizontot. A körpanorámába csak a tőlünk nem messze emelkedő adótorony zavar be némileg, de így sem lehet okunk a panaszra.

A "lépcsőház"

A kilátószint

A kilátót érinti a Balaton-felvidéki Kéktúra Csopak és Paloznak közötti szakasza, így mindkét településről könnyen megközelíthető. A kilátót körülölelő cseres-tölgyes erdőt a meredekebb déli oldalon az ősszel színpompás cserszömörcés cseres-molyhostölgyesek váltják.

Az építmény hivatalos nevét a veszprémi születésű Endrődi Sándorról, a 19. századi költőről, műfordítóról kapta.

Érdemes körtúrát tenni (4,4 km), és ha Csopakról indulunk, a kilátótól Paloznak felé visszaindulni a K jelzésen (vagy fordítva). A két település közt vezető Olaszrizling tanösvényen a helyi borokról is tanulhatunk, miközben szőlők, Balaton-felvidéki kúriák és nem mellesleg csodás panorámák övezik az utat.

Kilátás a Tamás-hegyre,Balatonfüredre és a Tihanyi-félszigetre

Kilátás Veszprém irányába

A kilencéves kilátót mi megfelelő állapotban találtuk,de... folyamatos ezen a kilátón is a fába vésés! Miért is kell ez emberek?Miért is nem lehet megérteni,hogy ezzel romlik a fa állapota és álaga,ezálltal pedig a kilátó is.Egyszerűen nem fér a fejembe,hogy tudatlan iq bajnok emberek felmennek ide és belevésnek a fába.Álltalában azt,hogy kik és,hogy itt jártak.Ember ne tedd!Ott a közösségi oldalak sokasága,oszd meg ott,hogy itt jártál,de a kilátóba ne tegyél kárt!

Szóval még rendben a kilátó,de a vésések miat,állapota ha lassan is,de folyamatosan romlik.

Látogatása ingyenes és nonstop nyitva!Vigyázzunk rá!

Filmünkben 17'30-nál érünk a kilátóhoz

Folytatás...!

 Némi szünetre kényszerültem a blogban,így a napokban nem íródott bejegyzés.A gépem adta meg magát és beletelt pár napba míg újra üzemképessé varázsoltam.De a mai nappal megoldódott a probléma,így folytatódhat a blog is,ahogy eddig is.Havi 8-12 bejegyzés átlagosan.Van némi szünet a túrázásainkban is.Az elmúlt hetekben nem tudtunk elmenni újabb túrákra,most a hétvégén viszont eltudnánk.Erre most meg elég csúf és ronda időt jósolnak,így kérdéses a hétvégi túra.Remélhetőleg azért hamarosan beindulnak az őszi túrák is és folytathatjuk a normális kerékvágásban a dolgokat!

Elfeledett síugrósánc

 Egy kép került elém a közösségi média felületén egész véletlenül.De azt ugye megtanultuk már,hogy véletlenek nincsenek.Így próbálok hinni benne,hogy Gergő tolta elém azt a képet.A képen egy vas valami volt amit már magáévá tett a természet.Kinagyítva a képet,láttam,hogy a természet álltal benőtt vas szerkezet nem más mint egy síugrósánc.Eddig is,de innentől kezdve fokozottan elkezdett érdekelni a dolog.Elkezdtem kutakodni a neten a dolog iránt.A legérdemibb infót a szellemvárosok blog,valamint egy 12 éves kisfiú videója mutatta meg.Ezeket fogom most bemutatni,majd a bejegyzés végén egy már ide tervezett túra elképzelését vázolom fel.Szóval a szögeg és a képek most a szellemvárosok blogról valók,ha jól láttam akkor egy bizonyos Zajza írta a blogot.A videó meg egy 12 éves egri fiúcskáé.

Vasszörnyeteg a Mátrában

A Kékestetőtől nem messze, a Mátra erdeiben egy nem mindennapi vasszörnyet találhatunk. A síugrás hazánkban egykor népszerű sportnak számított, majd a '80-as évek vége fele, a műfaj kihalása után a sánc vasszerkezete a mai napig is mementóként áll a Kékestető oldalában.

Az 1930-as évek elején épült sáncnál rengeteg síugró bajnokságot szerveztek, hiszen a két világháború között hazánkban népszerűnek számított ez a szám, ahogy a háború után is az maradt.

A sánc tetejére felmászva, észrevettük, hogy nevek és egy évszám is bele van ütve a vasszerkezetbe. Az 1960-as évszám feltehetőleg arra utal, hogy ekkor újították fel, illetve korszerűsítették a síugrósáncot. A nevek pedig nagy valószínűséggel az építészek nevei lehetnek.

A vasszerkezet még nem érte el a kritikus állapotot!

A mátrai síugró bajnokságok népszerűnek számítottak, ennek ellenére nem egyszer fordult elő olyan, hogy a verseny megrendezése előtt alig volt hó a sáncnál. Egy visszaemlékezés szerint a közelben edzőtáborozó, más sportágat űző versenyzők, de még a szurkolók is besegítettek a hóhordásba. Ki vödörrel, ki kosárral hordta a havat, de volt olyan is, hogy a Kékestetőről kamionnal hozták a havat, így végül meg lehetett rendezni a bajnokságot.

"1959. január 11-én nemzetközi síugró versenyt rendeztek Mátraházán. A rossz hóviszonyok miatt a versenyzők, az éppen ott táborozó vízilabda-válogatott segítségével hordták a havat a sáncra. A Mátrában rendszeres volt a hóhiány." - áll Kovacsics András visszaemlékezésében.

Alaposan magáévá tette a természet,de feljutni simán fellehet (lásd a videót!)

A sánc 90 méteres volt, ahol már a lecsúszás magasságát is állítani lehetett a beülő szerkezettel, ezzel szabályozva az asztalnál elért végsebességet, a nagyobb vagy kisebb, de mindenképpen  biztonságos 60-80 méteres ugrásokhoz.

A Mátraházi pálya hivatalos sáncrekordja 86,5 méter, amit Gellér László ért el 1972-ben.

A 25 év óta funkció nélkül álló sánc vasszerkezete elég stabilnak mondható, a faanyag természetesen már alig található meg rajta. A fák és a bokrok benőtték, de a kilátás a tetejéről még mindig pazar.

Télen,hóban a legjobb!

Az utolsó bajnokság 1989-ben került megrendezésre a Mátrában. Ezután a síugró sport szinte teljesen megszűnt annak ellenére, hogy a mátrai sáncon több nemzetközi versenyt, többek között Európa Kupa futamot is sikerült rendezni. Jelenleg már csak Kőszegen működik Magyarország egyetlen síugró szakosztálya.

A bezárását követően, mintegy negyed évszázad után, a mátrai sánc hatalmas vasszerkezete a mai napig is áll, emléket állítva a hazai síugrás egyik legfényesebb korszakának.

Eddig az érdemleges infó.Itt akkor megemlítem a forrásokat,nehogy szó érje a ház elejét:

Szóval a felhasznált források:

szellemvárosok.blog.hu,kovacsics.hu,fordum.index.hu

A kilátás mindent visz!

Ezekután pedig a saját elképzelések.Ez mindenképp egy olyan hely,amely bevonzott.Korábban is írtam már vannak bizonyos helyek,amelyeket nem csak én akarok látni,hanem határozottan azt érzem,hogy a hely hív magához engem.Így persze rögtön elhatároztam,hogy ide bizony elfogok jönni.Már bele is fogtam egy előzetes szervezésbe.Ha minden sikerül,ami ugye nem szokott sikerülni,akkor jó páran eljövünk majd ide.Hiszen felvázolva a dolgokat,korábbi túratársaimnak is tetszik az ötlet,így már Manó a Tizedes és Pisti is jelezte részvételét erre a túrára.Fura,hogy éppen Zolikát érdekli legkevésbé a dolog,pedig ő eleve szereti a síugrást,nem hiszem,hogy ne érdekelné egy siugrósánc,szerintem attól fél,hogy jutunk majd fel ide és mennyire biztonságos.

Addig jutottunk a többiekkel,hogy február végén vagy márciusban megpróbálunk egy túrát ide összehozni.Addig persze sok víz lefolyik majd a Dunán,de én még arra is kész vagyok,hogy egyedül jövök el ide,ha esetleg a többiek mégis lemondanák.

A blog amelyből írtam kilenc éve íródott a videó meg három éves.Azóta változhattak a dolgok.Februrár végéig még kutakodok a dolog iránt,mert ha már eljövünk ide mindenképp jó lenne felmenni.Remélhetőleg tehát jó félév múlva saját képekkel,filmmel és beszámolóval tudok jelentkezni majd!

Őszi tervek

A mai nappal akkor elindul az őszi túrázási szezon.Az ősz a túrázásoknak leginkább kedvező évszak.Ősszel a legkellemesebb túrázni,jómagam is ősszel szeretek a legjobban útnak indulni,feltéve ha...Ha normális ősz van.Ha fokozatosan is,de egyre hűl a levegő,ha novemberben bejön a nyirkosság,ha október végén csodás tarkabarka ruhát ölt a természet.Ha...Jelenleg szeptember elseje van és 36 fok itt nálunk,ami a napokban csak fokózodik.Ez még nem az ősz,ez még az egyre inkább kitolodó nyár amit én nem szeretek.Ilyenkor már várom azt az időt,amikor az időjárás fokról-fokra kellemes őszire fordul.Sajnos ez az időpont is egyre inkább kitolódik,de megfog érkezni és onnatól kezdve tényleg öröm lesz a túrázás.Ősszel vannak a legjobb túrák,ám azzal számolni kell,hogy napról-napra hamarabb sötétedik,tehát a terveket is úgy kell összeállítani,hogy amikor már majd délután négy körül elkezd sötétedni,akkor lehetőleg ne ragadjunk be egy nagyobb erdő mélyén.Természetesen most megvannak az elképzelések az őszi szezonra,igyekeztem kicsit szerényebben összeállítani terveket,de mégis úgy,hogy azért örömünket leljük benne.

Óbányai-völgy,sikerül az újabb visszatérés?

Legalább öt nagyobb túrát szeretnénk megvalósítani és minden egyebet ami még sikerül.Minden terv képlékeny,aminek a megvalósítása nagyon sok mindentől függ.Bármikor előfordulhat bármi ami ezeket a terveket felülírja,akár rossz,akár jó irányba.Így tehát ezek a tervek nincsenek kőbe vésve.Bármikor változtathatóak,vagy akár törölhetőek is.Ősszel a legszebb a természet,de az igazi szépség az október végén,november elején áll be.Előtte és utána is kellene túrázni.Az én elképzeléseimben két mecseki túra is szerepel az ősz folyamán.Mindkét túrán jártam már évekkel ezelőtt.Az egyik ilyen mecseki túra a Kelet-Mecsek átszelése lenne,most nyugat-kelet irányban.Azaz Zobákpusztáról indulva szelnénk át a Mecseket,pontosabban a Kelet-Mecseket,olyan híres helyeket érintve mint a Hidasi és az Óbányai-völgy,vagy akár a Cigány-hegyi kilátó.Nem hagynánk ki Kisújbányát és Óbányát sem.A túrát pedig Mecseknádasdon fejeznénk be.

Kinézhet egy kilátós túra is a Mecsekben ősszel

A másik mecseki túra a Misina-Tubes gerincen vezetne végig és sorba végigjárnánk az itt található kilátókat.Ezen a túrán 2013-ban voltam Gergővel és Mónival,de akkor még nem videóztam,ezt szeretném pótolni és innen is egy filmet csinálni.Mindenképp érintenénk a két tubesi kilátót és a Sós-hegyit is.Alighanem a Flóra pihenőt is.A Tv-torony és az Éger tetői kilátó még kérdéses.A túra feltehetőleg októberben lenne a legoptimálisabb,de ez olyan túra,hogyha most nem jön össze,elmehet akár télre is.

A két mecseki túra közé szeretnénk beszúrni minimum egy másik túrát (vagy akár többet is).Ez mindenképp a már régóta tervezett Szent György-hegyi túra lenne a Balaton-felvidéken.Egy újabb tanúhegyet hódítanánk meg tehát.Itt még tervezés alatt van a kiindulópont és maga az útvonal is,valamint a végpont is.

A Szent György hegy

Ebben az évszakban is folytatni szeretnénk a balatoni kéket,immár az ötödik szakasszal.Nyáron a nagy melegben alaposan megszenvedtünk a harmadik és a negyedik szakasszal is.Most olyan időpontban szeretnénk ezt a túrát amikor a nagy meleg már nem befolyásolná a dolgokat.A túra ezen szakasza Balatonfüredtől vezetne a Zádor várig.A teljes balatoni kék felénél járunk,a 16 megszerezhető pecsétből nyolc van meg,ezen a szakaszon újabb kettő szerezhető.

Októberben nem hagyjuk ki Gergő emléktúráját.Azon még agyalunk,hogy az eredeti útvonalon maradjunk,vagy kicsit módosítsunk rajta.Tavaly ugye ellenkező irányból csináltuk a túrát amit megtoldottunk még kilenc kilométerrel.Ami biztos,most marad az eredeti irány.

Zádorvár

Egy nagyobb túra lenne még.Novemberben jó lenne visszatérni a Visegrádi-hegységbe,ebben az időszakban nagyon szép ez a hegység és van egy túra amely már évek óta tolódik.A Spartacus tanösvényre lenne jó végre eljutni,de talán e túra összehozása a legbizonytalanabb.Meglátjuk.

Ezek a fő tervek,ezek mellett több kisebb túrára is van opció.Sok ideje halasztódik a kunszetmiklósi kilátó felkeresése is.Hol a belvíz,hol a meleg miatt maradt el mindig ez a túra.Most ősszel optimálisak lehetnének a feltételek egy ide vezető túrához.

Esélyes lehet még az Eötvös kápolna felkeresése Ercsiben.Ezen túra a Gergővel megtett 2017-es Görögből-Magyarba túra útvonalával megegyező lenne,legalábbis az ercsi dunapartig.De ez is egy olyan túra amely bármelyik évszakban összehozható.

Eötvös kápolna Ercsiben

Jó lenne még kijutni az őszi finálé idején újra a Rácalmási-szigetre is,hiszen ilyenkor felülmúlhatatlan szépségű.Valamint Móninak ígértem még egy szentendrei kirándulást,de ez a meleg és anyagi okok miatt eddig nem jött össze.Benne lehet ez is a pakliban ősszel.

Meccstúrákban nem gondolkodom,bár a csapatom most csak a megyén belül játszik,így nem esélytelen a dolog,dehát...majd meglátjuk.

Szóval tehát tervekből,elképzelésekből most sincs hiány,de mint írtam nagyon sok mindentől függ a megvalósítás.Most is bármikor bármelyik túratárs előjöhet valami mással,valami jobbal ami felülírhatja az én elképzeléseimet.Indul akkor az ősz,remélem az időjárás is hamarosan őszire vált majd!