Nem igazán alakult úgy ez a nyár ahogy szerettük volna.Mint már ecseteltem néhány korábbi bejegyzésemben,minket is utolért a megélhetési válság.Soha nem látott anyagi gondokkal küszködtünk egész nyáron és az a baj nem csak én,hanem Zolika is,de nagyon sokat az ismerőseim közül is.Ennek persze elsődlegesen a túrák látták a kárát.Ahhoz képest,hogy mindössze két éve,szinte minden nyári hétvégére jutott egy túra,most egyre sem... Volt is egy pont amikor magamban már feladtam az egészet (erről szól a Túráink halála bejegyzésem),de aztán ha sokat nem is,de egy minimálisat augusztusra javult a helyzet.Legalább egy túrát végre betudtunk újra vállalni.Na,de nehezen döntöttük el hova is?Én hajlottam a mecseki kilátós túrára vagy a Csobáncra amit már elég régóta tervezgetünk.Zoli a Balaton partjáért lobbizott,mondván úgy is hőség várható itt meg minden méteren lesz szinte valami ha megszomjazunk vagy megéhezünk.Na és a táj szépsége sem utolsó erre sem.Jó hát akkor ez a verzió nyert és augusztus 19-én újra túrázni indultunk végre!
A Jókai park bejárata ha a vasútállomás felöl érkezel
Már reggel nyolcra az általam nagyon kedvelt Siófokra értünk.Úgy terveztük innen indul a túra amelyen a part mentén haladva elmegyünk egészen Balatonakarattyáig.Valóban kánikulát jósoltak egész hétre.Aztán odaérve Siófokra nagyon be volt borúlva és esőre állt a dolog.Kánikulának reggel nyolckor pedig még nyoma sem volt.Úgy gondoltam kezdésként átmegyünk a közeli számomra kellemes emlékeket idéző Jókai parton és kimegyünk a kikötőbe a mólóra.Így is lett,a parkban leültünk két-két szenyót befalni.A park mint írtam számomra csodás emlékeket idéz,hisz töltöttem el itt jó néhány kellemes órát egy régi szerelmemmel és Gergővel is jártam itt.Még kisgyerek volt amikor a játszótér csúzdáján csúszkált...Amúgy a parkban a játszótéren és a padokon kivül kellemes sétányok vannak.Átmenve itt szinte rögtön a kikötőhöz ér az ember.Itt pedig egy hosszú móló vezet ki a Balatonba.Ehhez is hasonló kellemes dolgok fűznek mint a parkhoz.Így kimentünk a legvégére Zolikával.
A móló
Kiérve a végéhez továbbra sem javult az idő.Volt pár percem közben felidézni pár kellemes itteni emléket magamban.Az is eszembe jutott,hogy amikor anyám Székesfehérváron volt kórházban és én elmentem meglátogatni,úgy csináltam,hogy délelőtt bementem hozzá,aztán pár órára lejöttem ide,majd visszamenve délután újra meglátogattam és úgy mentem haza.Miután kigyönyörködtük magunkat Zolikával útnak idultunk.Még a mólón visszafele jövet egy földöntúli szépséget is láttunk,alighanem az év legszebb nőjét...Közben aztán átmentünk a helyi Rózsakerten mert az is itt van.Több száz,de lehet ezer rózsa van itt és valóban nagyon szép volt a hely!Majd beültünk egy presszóba egy kávéra.490 forintért megkaptuk a valaha volt legjobb,legízletesebb kávét amit ittunk.Eszméletlen jó volt!
A Rózsakert
A kávézás után végre valóban indulhatott a túra.Ám a közeli Plázs korzóhoz érve eleredt az eső...Nesze neked kánikula!Nem volt az a vészes eső,de ahhoz pont elég,hogy az ember ne érezze kellemesen magát..Mentünk a korzón,mondanom sem kell ide is kellemes emlékek fűztek.A sok bazár egyik oldalon,érdekes villák a másikon adták a látnivalót.Majd az Óriáskerék amelyben szintén voltam egykor rég...Szóval köszöntek szembe az itteni emlékek sorban.A korzó végén fokozodótt az eső,egyre íntenzivábbá vált.Oda érve a Hotel Aranyparthoz már kifejezettem kellemetlen volt.Pedig ez volt az utolsó itteni emlékem.A hotel.Itt nyaraltunk a régi csajommal kétszer is évmilliókkal ezelőtt..Jó volt újra látni ezt a helyet,de az eső elrontotta az élményt...
A Plázs korzó
A kellemes emlékeket idéző Hotel Aranypart
Egyre jobban esett.A kedves időjósok már megint benézték... kicsivel a hotel után kitudtunk menni közvetlen a partra.Innen már nem voltak emlékeim,én is most voltam erre először.Volt egy-egy pont amikor pár percre bekellett húzodnunk egy-egy fa alá az eső elől.Így persze nehezen haladtunk,mert ez időveszteséggel járt.Éreztem,hogy ez még visszaüt majd ezen a túrán.Meglepődve láttuk,hogy voltak akik az eső ellenére is bementek a Balatonba fürdeni...Mások jöttek ki a strandra,hogy majd ott töltik a napot.Semmi sem ígérte,hogy itt még jó lesz az idő ezen a napon... Na mindegy,haladtunk tehát fokozatosan.Amikor alább hagyott az eső menünk,amikor rájött menedéket kerestünk.Jó egy órát esett,mire arra eszméltünk egy ponton,hogy elállt!
Esős Balcsi part
Persze ekkora már szarrá áztunk,de ez nem szegte kedvünket.Haladva a parton sok dolgot látutunk.Vízisí pályát,vendéglőket,nagy kempinget,szálodacsodákat,kacsákat és a strandra egyre jobban özönlő embereket!Három-négyszáz méterenként vécé is volt és mind ingyenes!Végül egy ponton nem tudtunk továbbmenni a tó mellett,bekellett jönnünk az utcákba.Ekkor más Szabadisóstónál jártunk,ami persze még Siófok része volt!Ha lassan is,de kezdtünk száradni.Az eső pedig úgy tűnt végleg elmegy!Ennek meg az volt a rákfenéje,hogy kezdett egyre nagyobb fülledtség lenni.Hát izzadtunk is rendesen.Szabadisóstónál aztán találtunk egy szimpatikus vendéglőt,mivel már 11 felé járt az idő úgy dönöttünk itt megebédelünk és tovább száradunk.Kellemes bablevest ettünk és palacsintát.Jó volt és nem volt túl drága sem.
Az ebédünk
Kijövet a kajálásból kezdett nagyon meleg lenni.Immár a nap is kisütött.Sajnos a páratartalom meg igen magasra szökött az eső után,így azért vert a víz rendesen.Szabadisóstón nem tudtunk kimenni a parthoz,így a hosszú unalmas utcákon kellett trappolnunk.Ahhoz képest elég tekintélyes forgalom volt erre.Rengeteg autó,biciklis,gyalogos...Látnivaló itt nem akadt.Egy ponton felvitt az út a utca jobb oldalán tornyosuló magaspartra.Nem volt nálunk térkép,de még odahaza böngészve a térképet láttam,hogy odafenn több helyen is remek kilátások vannak.Azonban felérve itt nem lehetett kilátni... és rögtön vezetett vissza az út lefelé az utcába.Hát ezt megszívtuk.Szabadisóstó látnivalói amúgy beljebb voltak a vasútvonalon túl,oda most nem szándékoztunk elmenni,mentünk tovább az utcán.
Valahol Szabadisóstón
Szabadisóstó végén egyből következett Balatonvilágos.Itt is volt egy felfelé vezető út a magaspartra.Ezen is felmentünk.A Balatonvilágosi vasúti megállónál lyukadtunk ki.De itt már volt némi kilátás is.A Balaton déli partján közlekedő vonatok itt jönnek-mennek a magasparton.A vasút inenső oldalán volt egy kilátópont ha nem is mutatott sokat,de legalább volt.Meg is csodáltuk a kilátást,majd mentünk újra lefelé a Balaton mellett vezető utcába.Találtunk egy újabb vendéglőt,itt lenyomtunk egy kávét.Nem volt olyan jó mint a siófoki,de nem volt rossz.A fülledtség miatt kegyetlenül izzadtunk.Haladva tovább egy kicsi szabadstrandot fedeztünk fel.Mivel már vagy másfél óra eltelt az ebéd óta,ide is beültünk a helyi büfébe egy sajtos tejfölös lángosra és egy sörre.Ez kicsit drága hely volt,de ízlett a kaja és a sör is.Közben szétnéztünk a parányi szabadstrandon és kimentünk a Balatonhoz is.Úgy tűnt ez a balatonvilágosi strand maga a nyugalom szigete.
A világosi megálló
Végre kilátás!
Csend és nyugalom
A strandot elhagyva mentünk tovább.Immár Balatonaligánál tartottunk,persze ez is Balatonvilágos része.Merőben változtak a dolgok.Az unalmas utca véget ért és egy jó nagy szabadstrandhoz értünk.Nagy vitorláskikötő volt itt,a móló meg csigaszerűen ment be a vízbe.Csak 500 métert jöttünk az előbbi nyugi óta...Közben újra volt felfelé út a magaspartra,de már nem mentünk fel.Valószinű ezzel követtük el a legnagyobb hibát,mert most lettek volna kilátásaink...Na majd legközelebb.Itt Balatonaligánál is kimentünk a mólóra és onnan néztük a csodás tájat.A Balaton csücskében voltunk,de most az akarattyai-aligai csücsökben.Már háromban voltunk,már csak a negyedik "sarok" hiányzik...
Zoli pihen a mólón
A Balaton Balatonaligánál
Aligát elhagyva végre árnyékot adó platánsor között vezetett az utunk.Ezek mind jelzetlen utak voltak,turistajelzés erre nem volt.Jó másfélkilométeren hűsben haladtunk,míg el nem értük az első balatonakarattyai strandot.Még volt három és fél óránk a vonatig.A Csittényhegyi vasúti megállót néztük ki végállomásnak.Ott is van magaspart meg kilátás,majd megcsodáljuk!De előtte be ide a strandra lenyomunk egy újabb sört!Így is tettünk,de mit ad isten a büfénél éppen előttem döglött be a pénztárgép.Így jó 20 percbe telt mire a sörhöz jutottunk.Na,de...ez volt minden eddigi idők legocsmányabb söre.Én nem tudom mit árultak itt sör gyanánt,de ocsmány volt!Sörözés után egy kicsit beletettük a lábunkat még a Balatonba.
Zoli sem bírta az ocsmány sört...
Gondoltam csónakkal megyünk tovább,de ez már a végállomás volt...
Egy kicsit elhúztuk az időt.Elindultunk Csittényhegyre,de térkép hiján kicsit elkeveredve egyre nyilvánvalóbbá vált,hogy nem érünk oda.Így annyiban módosítottuk a tervet,hogy a közelebbi balatonakarattyai vasúti megállóhoz mentünk.Iszonyatos hőség volt a tökömön is folyt a víz.Persze a változtatással megint a legszebb részek maradtak ki..Az akarattyai megállót könnyen megtaláltuk,a túra itt végződött.Jó buli volt,de valóban a legszebb részek maradtak ki.Ez a mi formánk.De már meg is született a fejemben egy új túraterv ami majd az itteni kimaradt részeket pótolja.Valamikor összehozzuk.
Az akarattyai megálló
Ez volt az év 15.túrája.Ez az előző évekhez mérve nagyon gyér...Most mentünk 15 kilométer ami így összesen már 205,1 kilométernél járunk.Az átlag így 13,67 km/túránál járunk.Érdekes túra volt,hisz esőből indultunk és kánikulába érkeztünk.Kihagyva a legszebb részeket,de legalább volt végre egy túra.Jelen helyzetünkben ez is valami!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése