Még júniusban a Drégelyvári túrára jövet menet a vonatból csodáltuk meg a Nógrádi várat,amely Nógrád felett egy kisebb hegyen pompázott.Már akkor megbeszéltük,hogy majd eljövünk.Arra azonban nem számítottunk,hogy ez három hónap múlva össze is fog jönni.Pedig így lett!Eredetileg erre a napra ugyan egy mecseki túrát terveztünk,de sorra harangozta be az egyre rosszabb időt a hétvégére a meterológia,így levettem a müsorról a Mecseket.Ám úgy döntöttünk most nem törödünk az időjósokkal,hiszen rengetegszer megszívattak már.Előre hoztuk a börzsönyi túrát felkészülve rossz időre,esőre meg mindenre.Persze a meterológia most is tévedett!A túrán ugyan végig elvolt borúlva az ég,de ezt leszámítva szinte tökéletes túraidő fogadott szemptember harmadik hétvégéje.Napra pontosan hat évvel a Gergővel megélt burdai túra után,amikor is csúnyán elkapott a vihar minket a Burda mélyén...
A Kismarosi kisvasút állomása
Nem kezdődött jól a buli.Ugyanis a reggeli vonatot lekéstük!Ilyen még a történelembe nem fordult elő!Mondjuk egészen pontosan nem a vonatot késtük le,hanem a vonatpotló buszt amely 12 perccel korábban indult mint a vonat és amelyről az interneten egy szó sem volt...Várhattunk egy órát.Telón jeleztem Vikinek meg Tominak akikkel a Nyugati pályaudvaron volt megbeszélve a tali,hogy késünk.Közben a helyi váróteremben most szabadult rabok elegyedtek szóba velünk,telózni szerettek volna és az ugye nem volt náluk.Kérték adjam kölcsön,kifizetik vagy meghívnak valamire.Jó legyen,de nem fogadtam el tőlük semmit.Aztán felszálltunk a buszra,Pusztaszabolcson tudtunk átszállni az S42-es vonatra,amely felvitt a Délibe.Átlibbentünk a Nyugatiba és a tervezetnél ugyan később,de taliztunk Vikiékkel.Indulhattunk tovább a túrára.
A kisvasút
Kismarosra tartottunk,egy kényelmes emeletes vonattal az emeleten ülve utaztunk.Kellemes volt.Háromnegyed tízre értünk oda.Ám innen kisvasúttal kellett továbbmenni túránk kiinduló pontjához Királyrétre.Az meg tízkor indult,szerencsére a kisvasút állomása a vasúti megállótól két percre volt,így kényelmesen el is értük a kis pofás járgányt,amely pontosan el is indult.Kellemes,élvezetes volt rajta utazni,gyönyörü börzsönyi tájakon keresztül.A 11,5km-es utat félóra alatt tette meg a vonat.Királyréten leszállva kellemes környezetben találtuk magunkat.A túra előtt itt meg is reggeliztünk.Ezután kezdödhetett a túra.
A Királyréti állomás
Már az első métereken látszodott felettünk egy hegy rajta egy kilátóval.Oda tartottunk.Terveink szerint felmegyünk erre a Várhegyre,megnézzük a kilátót,majd megyünk tovább Nógrádra,ott pedig a várat nézzük meg,majd a vár alatti étteremben kajálunk.Most reggeli után némi nehézséget okozott megmászni a 359 méter magas Várhegyet,de azért sikerült.Csodás zöld erdőben haladtunk felfelé,itt-ott előbukkanó kilátással dél-nyugati irányba.Már szemben a szomszédban egy nem kicsi hegy mutatta magát,utána néztünk,annak a legmagasabb pontja 539 méter volt!Lassan felértünk a kilátóhoz.
Útban felfelé Zolika fényképez
A Várhegyi kilátó
Jól nézett ki a Várhegyi kilátó,közelebb érve láttuk,hogy az pompás építmény.Szilárd faszerkezetű kilátó volt,tágas lépcsőkkel,széles szintekkel.Felmentünk persze.Útközben felfelé is megállapítottunk,hogy teljesen rendben van ez a kilátó.Fent pedig tágas kilátószint fogadott.Ám ez semmi nem volt,mert az év kilátása fogadott odefenn!Teljes körpanorámánk volt a Börzsönyre és alighanem ez volt az a pillanat amikor beleszerettem ebbe a hegységbe is.Jártunk már ugyan a hegységben,de ilyen csodákat még nem láttam itt.Bármerre néztünk felejthetetlen látvány tárult elénk.Alattunk a Deszkametsző-völgy terült el,ebben járt erre a kisvonat.Délre jól látszódott a Naszály,amely már a Cserhát legmagasabb csúcsa volt és amelyen szintén jártam Gergővel hat éve... Nyugatra ötszázas hegyek bontakoztak ki,keletre szelídebb lankák.Az igazi csodák azonban északra voltak.Csupa-csupa hatalmas hegy,800 és 900 méter fölé emelkedő csúcsok!Köztük a legmagasabbal a Csóványossal.Lenyügöző látvány volt..nekünk akik a Vértes,a Bakony,a Mecsek 4-500 méteres hegyeihez voltunk szokva,egyszerre volt meghökkentő és megkapó látvány.A Csóványos csúcsa félig felhőben volt.Szavakkal nem lehet leírni milyen csodálatos kilátásunk volt észak felé...
Vikivel a kilátóban
A kilátás egy szelete,a kép nem adja vissza a valós élményt!
Természetesen ezt a pompás kilátót majd kivesézzük a kilátós sorozatomban.Félórát voltunk fenn,de egy egész napot eltudtam volna nézelődni.Nagyon esélyes ez a hely az év helye címre az biztos.Végül megindultunk lefelé.Nehéz szívvel búcsúztunk el a kilátótól.Zolika már most jelezte,ide még visszakell jönni.Még csináltunk egy szelfit a kilátóval,majd megindultunk lefelé.A jelzések jók voltak,biztosan haladtunk.Lejebb egy szép zöld erdőbe értünk,úgy spekliztem itt lehet valahol a megyehatár,Pest és Nógrád megye határa.Valahol itt be is léphettünk Nógrád megyébe,amely ebbe az évbe került vissza túrázásaink látószögébe.Az erdő után tisztásokra értünk ahol körül öleltek minket a Börzsöny csodás hegyei.Megkapóan szép részeken haladtunk itt.
Szelfi a kilátóval
Valahol itt lehet a megyehatár
Letértünk egy bringaút jelzésre.Persze ez is turistaút volt,csak itt bringázva is jól lehetett haladni.Itt azonban egy kicsit ingerszegénnyé vált az út.Két oldalt fák,bokrok jelentették a látnivalót.Sok ember járt erre,akik elsősorban gombászni jöttek ki az erdőbe.Végül egy betonútra értünk ki,ahol sok autó parkolt az út mentén.Arébb ellenkező irányba mint ahogy mi haladtunk egy kaput láttam,nem tudom mi lehetett ott,Tomi szerint valami fogadó szerűség.Lehet oda tartott mindenki,vagy a gombások autói parkoltak itt.A franc sem tudja.Végül a bringajelzésről visszamentünk az OKT-ra és egy gyönyörű zöld réten találtuk magunkat,újabb remek kilátásokkal innen...
A börzsönyi hegyek ölelésében
Viki és Tomi az élboly
A rét a Börzsönnyel
Innen kelet felé már jól látható volt maga Nógrád és annak várhegye.Délre feltűnt a Naszály,északra meg a Börzsöny vonulata.Nyugatra az erdő volt magunk mögött,onnan jöttünk.Szép hely volt ez is.Újfent bizonyságot nyert,hogy ismét remek túraútvonalat választottunk!Innen mondhatni gyerekjáték volt már besétálni Nógrádra,de valahol elvesztettük a jelet,így kerültünk olyan 250 métert.Mindegy,ennyi hiba belefér.Megérkezve Nógrádra a Várhegy amely távolról kicsinek tűnt,itt már valóságos óriás volt!Egy itteni forrásnál a Csurgónál pihentünk még egyet.Közben a faluból zene hallasztodott,bele telt egy kis időbe még rájöttünk,hogy valami rendezvény lehet itt.
A nógrádi Várhegy
Pihi a forrásnál
Besétáltunk a faluba,amely egy gyöngyszemnek tűnt!Valóban a helyi sportpályán valami rendezvényre akadtunk.Alighanem falunap lehetett.Pompás illatok keringtek a levegőben,agyaltunk,hogy itt megkajálunk.De előbb a vár!Aztán a vár alatt van étterem is,így majd eldől hol kajálunk... Némi kapaszkodást jelentett a falu utcáin,majd a Várhegy oldalán felkapaszkodni a várhoz,de megérte!A vár romjaiban is lenyügöző volt!Én meg imádom az ilyen várakat.A vár a Várhegyen fenn,egy fensíkon terült el.Meglehetősen romos volt,de mégis pompás.Remek kilátásokkal innen is!Ugyanúgy látszodott minden ahogy eddig is a túrán.Csodás volt.Vagy egy órát elvoltunk a várban.Nagyon most nem térek ki magára a várra,majd a Kedvenc váraink sorozatban ezzel is részletesen foglalkozom!
A várkapu
A várban
Amit csak lehetett megnéztünk a várban,közben a kilátásokat is megcsodáltuk.Pompás volt minden.Ide is vissza kell majd jönni,egy másik túra keretein belül.Élvezetes volt,jól tettük,hogy eljöttünk ide is!A várból aztán lassan lementünk,lefel még megcsodáltuk a hegy oldalában a hét vezér emlékművét!Ilyent sem láttunk még sehol máshol!Leérve két étterem is szembeköszönt.Mi az előzetesen kinézett Béla bácsi vendéglőjébe ültünk be,amely mint kiderült jó választás volt!
A várban
Zolikának a feje vétetik!
Alaposan bekajáltunk és jókat ittunk.Jó két órát bent voltunk.Jól lakottan jöttünk ki.Más már nem volt hátra mint a vasútállomásra elsétálni.Ez jó tízperces séta volt innen.A vonat jött rendesen időben.De ez volt az a belünket kirázós vonat amellyel a Drégely váras túráról is jöttünk.Ez kaja után most élvezetes volt...Váctól aztán már újra emeletes vonattal repültünk,majd Budapestről busszal jöttünk haza.Vikiék is lejöttek Adonyig,ott laknak Viki szülei és a hétvége további részét ott szándékoztak tölteni.Mi hazaértünk fél tízre.Jó buli volt!
Itt a vége!
Ez volt az év tizenhetedik túrája.Most 14 kilométert mentünk,ez összesen eddig ebben az évben 266,3 km! Ez pedig 15,66-os átlagot jelent.Csodás túra volt,sőt ez volt eddig az év legjobb túrája amely így természetesen esélyes az év túrája címre.Ez volt az a túra amelynél igen megkedveltem a Börzsönyt is.Lesznek még túráink ebben a csodás hegységben is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése