Sosem tölt el örömmel ha egy túraelmaradásról kell bejegyzést írnom.Sajnos újra összecsaptak fejünk felett a hullámok,így nagyon úgy fest,hogy lekell mondanunk a sorban következő túráról,amely Ábrahámhegy környékére vezetett volna el.Egy körtúra lett volna Ábrahámhegyi indulással és érkezéssel.Több sebtől is vérzünk,így ennek a túrának az idei megvalósításáról lekell mondanunk.A nyár amúgy sem alakult olyan fényesen mint az előző két évben,de erről majd az évszak összefoglaló bejegyzésben lesz szó.Eredetileg múlt héten augusztus 20-án mentünk volna Ábrahámhegyre,de olyan időt mondtak,hogy eltoltuk egy héttel a bulit.Szegről végről nem is volt jó idő és a balatoni vonatok annyit késtek,hogy valószínűleg jelentős késéssel értünk volna oda.Így döntöttünk augusztus 27.mellett.
 |
| A Badacsony Ábrahámhegyről |
Aztán úgy alakult,hogy Móninak újra bekell feküdnie a kórházba.Úgy néz ki három hétre.A dolog rákfenéje,hogy az anyjának is bekell feküdnie (mily érdekes,hogy egyszerre...)így a kutyát nincs kire hagynom, 14-15 órára meg természetesen nem hagyom egyedül egy városi lakásban.Így aztán lekellett mondanom a túrát.Közben Zolika is padlón van.Ő olyan munkaerőkölcsönzönél dolgozik ahol nincs lehetőség szabadságra menni (2022 Magyarország....szégyen!) és egyszerűen már olyan fáradt,hogy nem érzi úgy,hogy képes most egy túrára.Plusz most anyagilag is kicsit megszorult.Vikiék jöttek volna még,de a történtek fényében lekellett mondanunk a túrát.Mondtam Vikiéknek ők menjenek ha tudnak oda,vagy máshova.
A túrát későbbi időpontra tenni meg most nem tudjuk,mert jönnek az őszi túrák.Ábrahámhegy meg eleve olyan amelyhez sokáig tartó világos kell és egyre rövidebbek ugye a nappalok.
Így az ábrahámhegyi túra alighanem jövő évre tolódik.Mi pedig remélhetőleg szeptemberben folytatni tudjuk a bulikat.Móniékat állítólag hétvégére hazaengedik (...)
Ez van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése