Egyik következő túránk fogja érinteni a sólyi papírmalmot.Úgy gondoltam érdekesnek tűnik a dolog így kicsit utánajártam miről is van szól.Igazából már ezen a hétvégén sor került volna erre a túrára,de Móni covidos lett,így a túrát elkellett halasztanunk,valószínűleg majd a március 15-i hosszú hétvégére tolodik a túra.
Na de miről is van szó?Nézzük meg mit tudunk a sólyi papírmalomról.
Mint egy várfal... |
Kr.. e. 1400-ban Kínában már készítettek papírt, és Kr. u. 105-ben pedig már szorgalmazták, hogy a hivatalokban inkább ezt használják a drága selyem helyett. Hazánkban Károly Róbert állt ki először amellett 1310-ben, hogy a hivatalos dokumentumok papíralapúak legyenek, feltehetően gazdasági okokból kifolyólag. Ekkor még csak import papírt használtak a Magyar Királyság területén, az első papírmalom Lőcsén, 1515 körül létesült. Innentől számítjuk a magyar papírgyártás kezdeteit.
Az 1780-as években határozta el a zirci cisztercita apátság, hogy a hozzá tartozó sólyi területen szeretne létesíteni egy papírmalmot. A pontos alapítási időt nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy 1790. április 7-én indult meg a papírgyártás Sólyon. Egész komoly ipari létesítmény lehetett a maga korában, egy 577 négyszögöles telken húzták fel a malom épületét, amelynek földszintjén a malommű mellett 2 szoba, emeletén 2 újabb szoba és egy konyha helyezkedett el. A padlás szárítóhelyiségként szolgált. A kerített kertben 1 istálló 2 fészer, egy különálló fészer kamrával, egy pince és a kert végében egy árnyékszék foglalt helyet. A 3 alulcsapós malomkerék helye ma is jól látszik a malom csatorna felé eső falmaradványán. A kis csatorna duzzasztója szabályozta a lejjebb elhelyezkedő vízimalmokhoz jutó víz szintjét, sodrását is.
Érdekesnek tűnik,szeretjük az ilyen romokat... |
Bonaventura ciszter előjáró 1789 áprilisában már szerződést kötött az első mesterrel, Joseph Politzerrel. A külföldi csengésű név nem meglepő, a malom 12 ismert árendátora között főként német és holland ajkúakat találunk, főként ők voltak a papírgyártás mesterei a korban. A malom fénykorában tíznél több alkalmazott is serénykedett a papírgyártásban, akadt köztük szolgáló, legény, szakács, a személyzetet saját konyha látta el, illetve kocsis, aki az áru célba juttatásáért és az anyagok mozgatásáért volt felelős. A Sólyon gyártott papírok nagyrészt vízjellel voltak ellátva, ez akkoriban egyfajta márkázást is jelentett, illetve a hivatalos iratok hamisítását nehezítette, ami a törvény szigorúan, sok esetben halállal büntetett. A papírmalmok legfőbb megrendelő a környékbeli közigazgatási- és egyházi hivatalok voltak. A környék több településén megtalálhatók a sólyi vízjellel ellátott papírosok. A malom bérlése nem volt mindig egyszerű, a bérbeadók folyamatosan próbálták emelni a költségeket.
Nem sok minden maradt belőle,de ezt majd megnézzük! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése